Sziasztok!
Tegnap reggel hazaérkeztünk Tolóból. Még a két hét is elég hamar eltelt és még így ís maradt ki látnivaló.
Szerintem különleges, egyedi hangulata van Tolónak, pont olyan, amilyenre számítottam. Mi nem láttunk szemetes partot a faluban, a tenger is csodás és tiszta.
A szállásunk a Stella apartmanban volt, a másodikon, a főutcára néző erkélyekkel. Este kicsit hangos volt, éjjel 1-ig, hallottuk a szemben lévő palacsintázóból a felszűrődő görög zenét, de nem zavart a pihenésben.
Különben is, inkább gögög zenét halljak, mint düm-düm-öt, attól tutira nem tudtam volna aludni.
Egyszer fordult elő, hogy bulizó németek üvöltöztek éjjel az utcán, és felébredtünk a hangoskodásukra. Némi kis türelem után, a párom egy kis vízzel felhívta a figyelmüket a távozásra, hiába szóltunk nekik előtte, meg sem hallották.
Minden nap kora reggel jön a kukásautó, erre néhányszor felébredtünk, ha túl sokáig berregett alattunk.
Vasárnaponként és szerdánként a reggeli harangjátékra ébredtünk, félóránként, általában háromszor. Ezt viszont a környező házakból is jól lehet hallani.
Viszont, esténként jókat tudtunk mozizni az erkélyről, sok érdekeset láttunk, a tetőről pedig csodás a kilátás az öbölre.
A víz is nagyon közel van, ezért pár pillanat alatt, már meg is mártózhattunk, nem kellett dombot másznunk a szállásról.
Ez nekem most fontos volt, mert a lábam most gyógyulgat és nehéz lett volna hegyet mászni nap, mint nap.
A Stella mögötti partszakasz nekünk bejött, bár az első néhány méter köves a vízben, utána már homokos és lassan mélyül. Valamelyik családtagom segítségével megoldottam a bejutást.
A szállásról is írnék néhány szót.
Négyünknek tökéletes volt, az állítólag ötszemélyes apartman. Így kényelmesen elfértünk. Ha ki lett volna nyitva az ötödik ágy, akkor azért szűkösebb lett volna. A mellettünk lévő négy személyes lakást, inkább csak három személyesnek mondanám, a konyhás helyiség a két ággyal már kissé szűkös, és a rendes asztaluk is sem fért be, kint volt a teraszon, ott viszont nem tudták körül ülni, mert nem maradt hely a székeknek.
Tehát, mi jól elfértünk a 11-esben, és a 12-es is pont ilyen.
Két erkély tartozik hozzá, amik nem túl nagyok, jobb lett volna inkább egy nagyobb terasz, de ez ilyen. Az egyik erkélyen volt falra rögzített szárító, ami egy nagy szárító egyik kisebb ága, ez nagyon kicsinek, mi több, kevésnek bizonyult. Volt nálunk kötél, de egyszerűen nem volt hely, ahová tehettük volna, az árnyékoló vasára nem akartunk teregetni, ki az utcára.
A berendezés teljesen szokványos, bár a szekrényben nem volt polc, amit nem értek, miért nem. Mindent nem pakol az ember vállfára, így a többi cucc a bőröndben maradt. ( ez a polc-kérdés máshol is okozott már némi fejtörést )
A fürdőszoba a szokásos miniatűr méretekkel rendelkezik, de tiszta volt.
Az első használatkor rögtön kiderült, hogy a víz nem megy le, sem a tálcából, sem a mosdóból. Így hát ezt magunknak kellett megoldani, és ehhez még eszközt is találtunk a WC kagyló mögött, egy kis rövid nyelű pumpa személyében. A zuhanytálcánál sikerrel jártunk, nem ragoznám miket találtunk benne, de végre lefolyt a víz.
A mosdókagyló viszont makacsul tartotta magát, pedig még a szifont is leszereltük, hiába. Itt az lehetett a gond, hogy a lefolyó-dugója rögzített, kivenni nem lehet, sőt teljesen bezárni sem, ezért még a fürdőruha kiöblítése sem volt egyszerű, mert közben lenyomva kellett tartani a dugót. Lavórt nem találtunk, így a későbbiekben a mosogató medencéjét kellett használni erre a célra.
A konyhában a hagyományos tartozékokon kívül volt még kenyérpirító, mikro. A fiókban találtunk szedőkanalat, sőt még fakanalat is.
Ezeket mi nem használtuk, mert vittünk sajátot.
Kivétel nélkül minden konyhai eszköz, vastagon maszatos, zsíros volt.
Bármihez nyúltunk, azt előtte alaposan el kellett mosni. Máskor is el szoktuk mosni a használatba vett dolgokat, de itt már a látványuk is szörnyű volt. Azt gondolom, hogy ez az előttünk lakó sara, bár az is lehet, hogy ő sem használt ezekből semmit sem.
Némi kis tanakodás után, a fiókban lelt evőeszközöket, egy fiókkal lejjebb helyeztük, hogy a mieinknek legyen hely, és csak azokat súroltuk el, amikre szükségünk volt.
A hűtő nem a legkisebb méretű volt, nagyjából elfértünk benne.
Törölközőket kaptunk, egy kicsit, egy nagyot, egy héten egyszer, turnusváltáskor. Menetközben takarítás nem volt, de mi nem is igényeltük. TV van, de csak néha vetettünk rá egy-két pillantást, a fiúk néztek meccset.
Az első szobában van a légkondi, amit mi nem fizettünk be, de kereszthuzattal le tudtuk hűteni a helyiséget. A hálóban mennyezeti ventilátor van, ezt időnként használtuk a levegő forgatására, de én nem tudtam volna mellette aludni.
Összességében nem volt rossz szállás, tovább tartott leírnom a negatívumokat, mint amennyit foglalkoztunk vele.
Sok-sok helyen jártunk, béreltünk motorcsónakot, jókat kajáltunk, egy keveset pihentünk is.
Ha bármilyen kérdésem adódott, csak belibbentem az irodába, és másnapra már meg is válaszolták nekem, azt is, amire egyből nem tudtak felelni.
Ezért én is köszönettel tartozom a lányoknak, Áginak és Melindának.
Rengeteg kép készült, majd lesz belőle egy kis válogatás.
Lehetséges, hogy lesz beszámoló, de az némi időbe fog telni, most még zsibvásár van a fejemben.
Nagyon jól sikerült a nyaralás, ha tehetném még két hetet maradtam volna. A kilométer számláló 5065 megtett kilométert mutat.
Most egyelőre ennyi, nem tudom, egyáltalán van-e még valaki, aki ezután fog indulni...
A most kintlévőknek, pedig azt kívánom, legyen jó idejük, és teljen kellemesen minden percük!
|
Nincs beírva úticél.
Válasz a #175474. hsz-ra
