Kedves Josza, már most is nagyon sokat segítettél. Rémisztõ, amit a balesetveszélyes vezetési stílusról írtál. Remélem minden jól megy majd, a férjem nagyon nyugodt és megfontolt tud lenni veszélyes helyzetben is. Ez nagy szerencse.
Nem örülök a zsebeseknek sem, ám azt olvastam, hogy valóban, ha résen vagyunk, pórul járhatnak. A terv az, hogy 14-16 nap legyen a kalandozás, fapadossal Barcelonába, ott 5-6 nap a fontos látnivalókra, azután irány dél. Legalább Seville-ig jó lenne eljutni.Persze nem rohanva, s lehetõleg semmi fontosat el nem feledve :) Nem tudom, mi lesz belõle a végén. De az egyéni utazásnak éppen az az egyik varázsa, hogy rögtnözhetünk is, nem igaz?
Most szorgosan olvasok, tájékozódom. Meglehet, kérdezek még, köszönöm a felajánlást.
Üdv,
Mamin
Akkor sokkal frissebb élményeid vannak a katalán területrõl. Mi a Dali múzeum mellett laktunk közvetlen. Ott a téren van (akkor volt, gondolom most is van) egy étterem, unokaöcsikém ott volt évekig felszolgáló és az étterem fölött bérelt egy kis lakást. No õket szálltuk meg 4-en. Igaz, csak a földön, matracokon kaptunk helyet, de nagyon megfelelt. Elképesztõ, hogy a múzeum elõtt reggeltõl éjfélig milyen hosszú sorok álltak.
Gironában egy napot töltöttünk, nekünk is nagyon tetszett, többször gondoltam már rá, hogy fapadossal el kellene menni.
Tündéri kis középkori városmagja van még Palsnak. Blanes óvárosa valahogy kimaradt, valószínû azért, mert az arborétum rabul ejtett bennünket.
Azt a bizonyos vezetési stílust délebben tapasztaltad? Csak mert mi akkor, ott északon nem tapasztaltuk.
Nade sokáig nem is akarok nosztalgiázni, mert a hónap végén Boszniába készülünk. Igaz irodával megyünk körútra, de akkor is szeretek egy kicsit elõre készülni. Arrafelé is jártál már?
Szia Mamin!
A konkrét eset, ami velünk történt: Alicantétõl elindultunk Albacete- Madrid irányban. Néztük, hogy ugyan nem autópálya, de fõ közlekedési út. Szempont volt azért a költség takarékosság is, mert Spanyolországban horror ára van az autpálya díjnak. Egyébként huncutok, mert nem jelölik elõre, hogy rámész a pályára. Mire észbe kapsz, már rajta is vagy. Ha akarsz, ha nem, és fizetsz, mint a katonatiszt.
Nagyon észnél kell lenni!
Nos éjszaka volt. Alicante és Albacete között haladtunk egy Renault Tvingoval úgy 90 Km sebsséggel (annyi volt megengedve) egy kétsávos úton. Melletünk szakadék és szalagkorlát / leállósáv nélkül/ nyíl egyenes úton. Szembõl feltünt egy kamion. Egész karácsonyfa ontotta a fényt rajta+a reflektorok. Hiába villogtam rá nem vette le. Jött, mint a meszes. Már csak kb 80 méter volt közöttünk, mikor az addig mögöte haladó és a sötétség+reflektor miatt nem látható másik kamion elkezdte elõzni szintén reflektoral+ dudával az elsõt. Mikor meglátott bennünket, hogy szembõl jövünk nem visszahúzódott, hanem villogott, hogy húzzunk elõle, mert jön. Csak az volt a baj, hogy nem volt hová. Reflex szerûen félre kaptam a kormányt a szalagkorlát felé, de úgy nézett ki. nem fogunk elférni. Négyen voltuk az autóban és innentõl, mintha lassított felvétel lenne vártuk a csattanást és a halált. Talán a cigarettapapír sem fért volna el közöttünk, de megúsztuk. De még nem ért véget a veszély, mert a szalagkorláton belül megláttam egy táblát tartó oszlopot, ami kb 20 centire belógott az útra, az orrunk elõtt. Az ismételt kormány korrekció és akkor már fékezés következkében elkezdtünk pörögni az úton. Szerencsére szembõl nem jött több autó. Biztos voltam benne, hogy most már biztosan csattanni fogunk, de a felsõbb hatalmak úgy döntöttek, hogy adnak még egy kis haladékot. kb. nyolc pördület után egyszer csak megálltunk a forgalommal szemben. Láttuk még a két kamion fényeit elmenni. Még csak meg sem álltak megnézni, hogy mit csináltak. Nem tudom , milyen emberek vezették? 1970 óta vezetek kisebb koccanást leszámítva baleset nélkül a munkám miatt minden nap, de ilyen életveszélyben még nem volt részem. Ha nincs az a rutinom, akkor most ezeket nem tudtam volna leírni.
A zsebesekkel kapcsolatban bevállt módszerünk, hogy figyeljük, követ e valaki tartósan. ugyanis követik az áldozatot alkalmas pillanatot várva. Egyszer csak megfordulok és elkezdek mereven az arcába nézve felé menni. Ezzel jelzem, hogy észrevettem. Ilyenkor megfutamodnak.
A 14- 16 nap szûken elég a tervetek kivitelezéséhez.
És mégegy. Olyan autót válasszatok, amin kívülrõl jól látható, hogy kölcsönzõs. Ugyanis spanyolok és a katalánok útálják egymást, olyan szinte, hogy a katalán rendszámú autónkat többször szándékosan össze akarták törni Valenciában. Szemétkednek, bemutogatnak, nem engednek be sehova a katalán rendszámú autóval. Ha látják, hogy kölcsönzõs az autó , tudják, hogy külföldi vagy, akkor nem bántanak. Amúgy a spanyolok nagyon udvariasak a külföldiekkel. Pont Valenciában kerestük a szállodánkat. Kiszálltam egy úrtól megkérdezni. Azonnal felpattant a motorjára /öltönyben/ és egészen elvezetett bennünket, pedig nem volt közel.
No most ennyi. Üdv: Josza
A szlovén tengerpartról tudtok valamit? érdemes e oda leruccanni? nem tûnik nagy távolságnak, és mégis oly keveset olvasni fórumokon felõle.
Szia Bobolya!
Én nem, de feleségem Cilla járt ott régebben, õ viszont sajnos most kórházban van. Ha kijön , biztos fog Neked segíteni.
Addig is ezt találtam Neked: https://szloventengerpart.lap.hu/
Üdv: Josza
Szia Szepeva!
Boszniában még a háború elõtt jártam. Gyögyörû az ország. Nem tudom mennyire bombázták szét. Mostar festõi és nagyon kedves város, és Szarajevó is gyönyörû óvárossal rendelkezik. Ti melyik részre utaztok?
Üdv:Josza
Köszi a választ. feleségednek gyógyulást kívánok.
ezt az oldalt én is megtaláltam majd apránként átolvasgatom a rajta lévõket, amikbe belenéztem, pl. szállások, nem nagyon van magyar magyar nyelven tájékoztatás, , szálláshely engem inkább apartman érdekelne. a régióról leírásokat amiket néztem, már elég régiek, 1994 bõl valók voltak. de nem adom fel, majd nézegetem.
az tény, hogy 46 ? km-es tengerpart az elég kicsi, és azt olvastam hogy elég húzósak az árak
Bosznia programunk: Banja Luka, Jajce, Medjugorje, Radmija, Poctelj, Hulovo Blato, Blagaj, Mostar, Sarajevo, Visiko, Travnik.
Mindez négy nap alatt, azt hiszen nagy loholás lesz.
Még nem jártam arra, így sajnos nem fogom tudni összehasonlítani a háború elõttivel.
De ha hazajöttünk, majd mesélek egy kicsit a látottakról, hallottakról.
Üdv. szepeva
SZia Josza!
Egylevegõvel olvastam el a majdnembalesetes történeted. Valaki Rátok nagyon vigyázott akkor, szerencsére. Másfelöl valóban rutin és józanság, megfontoltság is kell egy ilyen helyzet kezeléséhez. No meg szerencse...
Egyébként lassan kezdesz olybá tûnni a szememben, mint egy kétlábon járó utikönyv gyakorlati tapasztalatokkal, :) már ha meg nem sértelek .
Jó érzés lehet ennyi ismeret, tapasztalat, élmény birtokában lenni.
Minden mondatod hasznos tanács, elmentõdik, Spanyolország címû fiókomba.
Örülök, ha mesélsz. bár tudom, hogy kérdés nélkül nehézkes az ilyesmi.
Azonban konkrét kérdéseim majd a programokkal kapcsolatban lesznek legelõször is, ám ezek teljes felderítése és közös szortírozása még lassan halad.
Köszönöm az eddigieket.
Üdv,
Mamin
Júliusban jártam arra egy pár napos körúton, a fõvárosban szálltunk meg, tehát a cél nem a fürdés volt. Az ország nagyon szép, nekem olyan mint Ausztria. Egy napot lementünk délre úgy, hogy végigmentünk a tengerparton busszal és meg-megálltunk. Gyönyörû!
Csodaszép az a tengerparti út, kár, hogy olyan rövidke. Egy pici mártózásra futotta Portorozban. Szépen kiépített, homokos a strandja, de a vizet akkor (igaz csúcsszezon volt és nagy tömeg), nem találtam elég tisztának. Lehet, hogy másként ítéltem volna meg, ha nem közvetlen Kefalónia után láttam volna. Akikkel együtt voltam (õk nem jártak még Kefalónián, de Görögországban sem), el voltak ájulva a víztõl is.
Szia Éva!
Hát szép nagy fába vágtátok a fejszéteket. Mindezt négy nap alatt. Bár nem féltelek Titeket, ti is nagy utazók vagytok. Én valamikor egy rozzant Wartburggal is végijártam az akkori Jugoszláviát és Bulgáriát. Akkoriban csak oda utazhattunk, ha tengert akartunk látni. Csodálatos a táj és a bosnyákok nagyon kedves vendégszeretõ emberek. Õk a legbefogadóbbak a volt jugoszlávok közül. Mindenki õket bántotta , mert õk muzulmánok. A Mostari hidat két horvát tiszt lövette szét úgy, hogy célbalövõsdit játszottak. Versenyeztek ki találja el gyorsabban. Micsoda barbárság. Érdekesség, hogy magyar hídmérnökök vezették az újjáépítését és az eredeti kövekbõl építették ujjá.
Nem tudom elég lesz e a négy nap, hogy mindent meg tudjatok nézni, ami érdekes lehet. Feltétlenül kóstoljátok meg a bosnyák bureket. Birkahússal töltött fûszeres rétes szerûség. Még mindig a számban van az íze.Valami isteni.
Üdv: Josza
Kedves Mamin!
Bizony a sok év alatt elég sok tapasztalatot és tényleg csodálatos élményeket szereztem. Sikerült csodálatos helyekre eljutni. Tudod mi nem vagyunk nagypénzû emberek de lényegében csak ez az egyetlen költséges hobbink. A mult rendszerben az volt a legrosszabb, hogy be voltunk zárva az országba. Csak a nyolcvanas évektõl lehetett szabadon utazni, de csak a szocialista országokba. Akkoriban kezdõdõtt az utatási õrületünk. Kezdetben Bulgária, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Kelet Németország, Lengyelország volt az uticél, majd a világutlevél kinyitotta elõttünk a világot. Egészen kisgyermekként már az volt a legfõbb vágyam, hogy Görögországba eljussak. Azóta 17-szer voltunk. Spanyolországban háromszor voltunk. Azt is nagyon szeretjük és fogunk még oda menni, de Görögország az már-már szerelem.
Nagyon örülök, ha tudok segíteni, mert ilyenkor feleleveníthetem élményeimet, képzeletben ismét bejárhatom a csodálatos tájakat, helyeket.
Tényleg nyugodtan kérdezzél, már a kérdésnek is örülök.
Üdv: Josza
szia! nem tudom hogyan, egyszer csak felmerült bennem hogy meg kellene nézni Szlovéniát, közelebb van Görögországnál . és itt is biztosan nagyon szép helyeket lehetne találni. Olvastam róla a neten, hogy egy nap alatt hatalmas hegyeket lehet megnézni /megmászni/ és még aznap lehet fürdeni a tengerben is, nem túl nagyok a távolságok.
És ahol tenger van, az már rossz hely nem lehet
be van téve a " következõ 100 évben, na jó, 50 évben megnézendõ dolgok" kosarába a téma
Görögország az már-már szerelem.
Nagyon örülök, ha tudok segíteni, mert ilyenkor feleleveníthetem élményeimet, képzeletben ismét bejárhatom a csodálatos tájakat, helyeket.
Tényleg nyugodtan kérdezzél, már a kérdésnek is örülök.
Üdv: Josza[/quote]