Githio szerintem a Peloponnészosz egyik legszebbfalva:
Githio a Máni-félsziget északkeleti kapuja. Elõször a föníciaiak alapítottak az apró Kránáé (ma Marathonisszi) szigeten egy kereskedelmi jellegû települést. Õk hozták magukkal az Áphrodité-kultuszt is. Homérosz szerint ez a kis sziget volt Heléna és Párisz, Spártából Trójába való menekülésének elsõ állomása, és itt töltötték el az elsõ szerelmes éjszakájukat.
A történelmi idõkben Githio Spárta kikötõje lett, a régi Hélosz város helyén. Ez a hely a rómaikat is idevonzotta, de a várost többszöri veresége után, igazán csak a 18. században alapították meg újra. Ma a 7000 lakosú város a Máni-félsziget fõvárosa.
A dombokra, lépcsõzetesen egymásra épített házaival, sarló alakú kikötõjével, a meredek óvárosi utcákkal és a többtucatnyi, tengerparton álló kávézójával, tavernájával Githio a Peloponnészosz egyik legbájosabb mediterrán jellegû kikötõvárosa. Viszont látnivalót nem sokat kínál. A városházától északra vannak az Agóra romjai, a város északi szélén, egy kaszárnya falai melletti olívaligetben pedig egy ókori színház romjait nézhetjük meg. A kis Marathonisszi szigetre ma egy mesterséges gáton juthatunk ki. Ott egy parkban áll a Grigorákisz család egykori lakótornya, melyben ma Helytörténeti Múzeum mûködik (9-17 h).
Itt kell, hogy megemlítsem, a vándortúrázok között a Thaygethosz legszebb szurdokaként emlegetett Kámbosz-szurdokot. A szurdokba a Kámbosz közelében fekvõ Kendro faluból jutunk el. A nagy szintkülönbség erõs kondíciót kíván meg, ha fel akarunk vándorolni az elhagyatott Pigádia faluig. A vándorút Kendro falutól északra vezet, érinti a magányosan álló kis Profitisz Iliász templomot, és kb. egy óra alatt érjük el Pigádiát. Egy elágazásnál választhatunk, hogy a szakadék falába felkapaszkodó úton túrázunk-e tovább, ahol két, a szakadékot átívelõ hídon megyünk majd át, vagy pedig a kiszáradt folyómederben kapaszkodunk felfelé. A felsõ útról vehetõ észre igazán, hogy milyen mély szurdokot ásott ki a patak magának. Néhol majdnem 2 méterre szûkül be a szoros, és a szurdok aljáig alig hatol be a fény. Egy hosszabb túraösvény a patakvölgyben, Kendrótól egészen a tengerpartig, Kitrieszbe vezet, és kb. 7 órányi idõt vesz igénybe.
Ajánlom a Peloponeszoszra utazók figyelmébe Petalidit, mint a keleti rész ideális kiindulópontját. Csendes falu sok és relatíve olcsó szálláshelyek, a szokásos tavernák, stb. Viszont elég közel van a Voidokilia öbölhöz, Koronihoz, Methonihoz, illetve a korábban itt nem nagyon emlegetett Diros barlaghoz.
Itt elõsször egy kb 30-40 perces csónaktúrán viszik a látogatókat és utána még egy fél órás gyalogos barlangnézés vár a látogatókra. Maga a barlang eléggé kiesik a megszokott útvonalakból és Kalamatától még több mint egy óra autózás, de szerintem nagyon szép
Petalidi inkább a Peloponnészosz nyugati részén fekszik, a Messzíniai félsziget, fenti, keleti csücskében, a Kalamatai-öbölre néz. Valóban igen kedzvezõ fekvésû és viszonylag nagy település. Jó kiindulási pont, mind a Kakadu által említett messzíniai részek bejárásához, de ugyanúgy a Mánihoz is!
A Diroui barlangokról:
"Pirgosz Dirút (Pirgos Dirou) jól kitáblázott út jelzi. A Dirú cseppkõbarlangok kb. 300 méterrel Áreopoli alatt fekszenek. A barlang fõbejárata egy szépséges öböl partján nyílik (belépõ 12 Euro) és maga a sziklafal is fehér és rózsaszínes árnyalatokban játszik, innen kapta nevét is. A barlangot a 19. században fedezték fel, de senki sem törõdött vele, majd 1949-ben kezdett komolyabb kutatásokba a Petrochilosz házaspár. Ma két nagyobb barlangot, a Glyfádát és az Álepotrypát és egy távolabbi kisebbet ismerünk, az összesen 5000 méter hosszú barlangrendszerbõl. A kutatások mindenesetre még ma is folytatódnak. A barlangokba evezõs csónakokkal visz a kísérõ minket. Mivel a csónakok száma korlátozott, melyek egyidejûleg a barlangban tartózkodhatnak, ezért nyári fõszezonban elõfordulhat, hogy kint kell várakoznunk, míg sorra kerülünk. Nyitva tartás: Júniustól szeptemberig naponta 8-17:30-ig, Októbertõl májusig naponta 8:30-15h-ig. A barlang területén végig csónakban ülve haladunk a cseppkövek között. Egy csónakázás ideje kb. 25 percig tart. A barlangban nagyon hideg van, készüljünk meleg holmikkal!
Az Álepotrypa (rókalyuk) barlang nevét onnan kapta, hogy úgy fedezték fel, hogy egy kutya egy rókát üldözött, aki a barlangba menekült, majd napokkal késõbb a szõrére száradt vörös sárral került elõ. Az eredetileg 10x60 cm-es bejáratot (melyet földrengések omlasztottak be) kitágították és szenzációs leleteket találtak a korábban ember lakta barlangban. A leletek között szerepelnek ékszerek, csontok, szerszámok és agyagedény cserepek. Ezek a Diroszi Neolitikus Múzeumban tekinthetõk meg."
Petalidirõl sajnos csak ennyit találtam:
Petalidi, kedvezõ fekvésének (Messzínia északkeleti partján, egy széles öbölben) köszönhetõen nagyon kedvelt üdülõhellyé fejlõdött. A centrumban sok kávézó, taverna és üzlet található. Fõszezonban nyüzsgõ élet tölti be az utcákat. A strand hosszan elnyúló, de keskeny, viszont a kis halászkikötõ nagyon hangulatos. A város északi szélén van egy pár szép öböl.
Az utikönyvekbe írtakat talán nem mindig érdemes készpénznek venni; pl Petalidiben van két "kávézó" és két taverna, hangulata elég kevés.
Ami viszont tény, hogy valóban csendes hely és ideális támaszpont lehet a környék megismeréséhez.
Monemvasia kétségtelenül egy gyönyörû hely, de Te is tudod, hogy mennyi hasonló van még, csak esetleg azoknak nincs akkora PR-juk.
Biztos te is ismered a modnást a patkányról és a mókusról
Monemvassiába mi sajnos nem jutottunk el a tavalyi 3 hetes kérutazás alatt. Nagyon sajnálom még most is, de majd egyszer bepótoljuk.
Az persze biztos, hogy van még egy rakás hasonló szépségû hely.
No, még néhány ajánlat, ha már a Peloponnészoszon voltam a szabadságom alatt (16 óra út volt tegnap vissza Szerreszbe, brrr!)
- a Neda-folyó völgye, bõvebben a túrabeszámolóknál
- Kalamata kellemes és hangulatos bázis volt. Ja és volt 1 eurós (!!!) gyros
- a vonatút (Kalamata-Pirgosz-Patrasz-Korinthosz) gyönyörû. Medvetalpkaktuszok, olajfaligetek, narancsfák, és a káprázatos tenger.
- Olimpiába mindenképpen érdemes elmenni. Jó, én (sport)újságíró vagyok, nekem kiemelt fontosságú, de egyébként is csodálatos. Sokkal "élõbb" szerintem a hely szelleme, mint Athénban az Akropoliszé. Fantasztikus volt sétálni a romok tízezrei között, még tömeg sem volt. Szállásként én az ifjúsági szállóban voltam, 10 euró/éj, bunkó a tulaj, de le van ejtve.
Ja és Ilia szelíd erdõs-dombos része "magyarosabb" táj mint bármi, amit eddig láttam Görögországban.