Lindosz a legtöbb látogató számára Rodosz leglenyűgözőbb régészeti lelőhelye. A drámai természeti tájat a modernebb város festői minősége emeli ki: a Lindosi Akropolisz dominánsan emelkedik egy meredek sziklán, 116 m magasságban, mint egy tengerre néző szuverén pódium, amelyet hatalmas erődfalak kereteznek.
Míg az Akropoliszon a legfontosabb régészeti emlékek találhatók, érdekes romok sorakoznak a város különböző pontjain és kívül is.
A Lindosz Akropolisz csúcsán Athéné Lindia istennő romjai, a Kr.e. IV. századból származó templomok, valamint a Propylaea, a nagy hellenisztikus Stoa és a bizánci Szent János-kápolna található. A Szent János lovagok idejében a kastélyt szilárdabb erődfalak veszik körül, míg Lindos virágkora tengeri hatalomként egészen a 19. századig terjed.
A mítosz szerint Athena Lindia kultusza a hellén kor előtti volt , bár ezt a szórványos ásatási leletek nem támasztják alá. A szentély története a geometriai korszakban kezdődik (Kr. e. 9. sz.). Az archaok korszakban Lindos zsarnoka, Kleoboulos újjáélesztette a kultuszt, és templomot épített, valószínűleg egy korábbi helyére. Az archaikus templomnak ugyanaz a dór tetrastílusú amfiprostílus terve volt, mint a következőnek.
A szentélyt durva lépcsősoron közelítették meg. Kr.e. 342-ben leégett a jelenlegi templom a Propylaeával és a monumentális lépcsővel. A hellenisztikus stoa későbbi. A 3. sz. Kr.e. bevezették Zeusz Polieusz kultuszát, bár Athéné maradt a szentély legfőbb istensége. A római korban Aglochartos pap olajfákat ültetett a helyszínen, és egy felirat szerint Psithyros szentélye az Athéné-templom közelében épült (Kr. u. 2. sz.).

Lindos régészeti lelőhelye az Akropoliszon kívül és körül húzódik, és a következő műemlékeket tartalmazza:
Színház
A domb délnyugati oldalán, Athéné temploma alatt található. A körkörös zenekart és a nézőteret a domb oldalából vájták ki. A proedries, a zenekar körüli tiszteletbeli tisztségviselői székek továbbra is fennmaradtak. A nézőtéren a diazóma alatt 19, felette 7 üléssor található. Az első három sort is tisztviselőknek szánták, oldalukon alacsony falak választották el őket a nézőtér lépcsőházától. A kilenc cunei közül csak öt maradt fenn. A színház 1800 nézőt fogadott.
Négy karzatos épület
A Színház kulisszájának bővítésében egy négyoldalas épület maradványai találhatók. A belső oszlopokon mind a négy oldalon ferde tetőt támasztottak, és egy szabadtéri udvart vettek körül. Az északnyugati oldal bejáratánál volt egy tornác (oszlopsor), amelyen architrave volt. Az épület 1500-1700 néző befogadására alkalmas, és vallási szertartásokhoz készült. Egy későbbi időszakban a helyet egymás után három keresztény egyház foglalta el.
Boukopion
Vigliben, az Akropolisztól északkeletre volt a Boukopion, az áldozatok helye, ahogy a neve is sugallja. A környező sziklákon 38 felirat azonosítja a helyet. A kis mezőkövekből épült naiskos (kis templom) templommal, pronaosszal és előcsarnokkal ellátott fogadalmi felajánlásokat (főleg ökrökből készült agyag- és bronzfigurákat) egy jelenleg nem azonosított istenségnek (Kr. e. 10-9. sz.).

Az Akropoliszra egy meglehetősen meredek ösvényen lehet feljutni, de a vár bejárata a még sértetlenül lógó lovagcímerrel fogadja az embert, megéri az utazást. |