Kréta egyik legismertebb látnivalója Knosszosz. Itt található a minoszi kor legjelentősebb palotája a háromezer-hatszáz éves Knosszoszi palota.
A knosszoszi palota feltárása Arthur Evans nevéhez fűződik, aki kevesebb mint egy hónap alatt feltárta a trónterem maradványait, és a trónt elfoglaló Minosz király után „minoszi” kultúrának nevezte el az újonnan feltárt civilizációt.
Az ásatások 1900. március 23-án kezdődhettek el több mint öt éves alkudozás után (a földterület abban az időben török tulajdonban volt). Evans az ásatások során feltárt részletek alapján rekonstruálta egyik-másik palotaépületet, s egyes részeit ő maga maga "teremtette újjá”. Mivel az eredeti knosszoszi palota jórészt fából épült, Evans először a fával próbálkozott, majd téglával és kővel, végül a betonnál kötött ki, ami a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás volt. Tetőt húzott a trónterem fölé, helyreállíttatta a nagy lépcsőházat és a központi udvart. Francia festőkkel újrafesttette a freskókat. Evans munkáját a helyreállítások miatt, végig vitatták a szakemberek.
Az eredeti palota több perióusban épült, fénykorát az i. e. 1600 és 1400 között élte. Az itt található palota épületegyüttese 150 m hosszú, szélessége 100 m. Különlegessége a vizvezeték és vizöblitéses wc mellett, hogy teljesen nyított volt, nem voltak megerősített falai.
A részleges rekonstrukció feltárja a látogatók előtt az egykori építmény hatalmas méreteit. Az építészeti remekmű 1200 helyiségből állt egykor, igazi labirintus volt rengeteg szobálya, folyosói, és raktárai miatt.
A mítosz szerint Minosz király, Zeusz kedvelt fia uralkodott itt. Minosz utasítására Daidalosz ideépítette a labürinthoszt, hogy elrejtse a királyné szörnyszülött fiát, - a félig ember, félig bika - Minotauroszt, akit később Thézeusz, Ariadné segítségével ölt meg.
A ma látható rekonstruált romok többsége az új palotához tartozott. Az első palotát földrengés pusztította el a Máliai és Fesztoszi palotával együtt.Kréta egyik legismertebb látnivalója Knosszosz. Itt található a minoszi kor legjelentősebb palotája a háromezer-hatszáz éves Knosszoszi palota.
A knosszoszi palota feltárása Arthur Evans nevéhez fűződik, aki kevesebb mint egy hónap alatt feltárta a trónterem maradványait, és a trónt elfoglaló Minosz király után „minoszi” kultúrának nevezte el az újonnan feltárt civilizációt.
Az ásatások 1900. március 23-án kezdődhettek el több mint öt éves alkudozás után (a földterület abban az időben török tulajdonban volt). Evans az ásatások során feltárt részletek alapján rekonstruálta egyik-másik palotaépületet, s egyes részeit ő maga maga "teremtette újjá”. Mivel az eredeti knosszoszi palota jórészt fából épült, Evans először a fával próbálkozott, majd téglával és kővel, végül a betonnál kötött ki, ami a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás volt. Tetőt húzott a trónterem fölé, helyreállíttatta a nagy lépcsőházat és a központi udvart. Francia festőkkel újrafesttette a freskókat. Evans munkáját a helyreállítások miatt, végig vitatták a szakemberek.
Az eredeti palota több perióusban épült, fénykorát az i. e. 1600 és 1400 között élte. Az itt található palota épületegyüttese 150 m hosszú, szélessége 100 m. Különlegessége a vizvezeték és vizöblitéses wc mellett, hogy teljesen nyított volt, nem voltak megerősített falai.
A részleges rekonstrukció feltárja a látogatók előtt az egykori építmény hatalmas méreteit. Az építészeti remekmű 1200 helyiségből állt egykor, igazi labirintus volt rengeteg szobálya, folyosói, és raktárai miatt.
A mítosz szerint Minosz király, Zeusz kedvelt fia uralkodott itt. Minosz utasítására Daidalosz ideépítette a labürinthoszt, hogy elrejtse a királyné szörnyszülött fiát, - a félig ember, félig bika - Minotauroszt, akit később Thézeusz, Ariadné segítségével ölt meg.
A ma látható rekonstruált romok többsége az új palotához tartozott. Az első palotát földrengés pusztította el a Máliai és Fesztoszi palotával együtt. |