Rodosz, Görögország negyedik legnagyobb, a Dodekániszosz-szigetcsoportnak pedig a legnagyobb szigete. Az Égei-tenger délkeleti részén, a török tengerparttól 12 km-re fekszik. Fővárosa Rodosz város.
A Földközi-tenger medencéje mai formájában kereken 40 millió éve létezik, azóta, hogy Afrika és Európa már többé-kevésbé a mai helyére került. Rodosz, Kárpathos és Kréta szigeteivel együtt, ún. szigethidat képez, ez a Krétai görbület. Az ehhez tartozó, ma részben a víz alatt húzódó hegylánc Kis-Ázsia délnyugati részét az északnyugaton fekvő Peloponnészosszal köti össze.
Rodosz 220 km hosszú tengerpartját a keleti, mészköves részen aranyló homokstrandok szegélyezik, míg a nyugati partot főleg szürke homok és kavics borítja. A sziget dombos belsejéből két nagyobb hegyvonulat emelkedik ki. Az 1215 m magas, gyér növényzetű Atáviros és az erdővel borított Profítis Ilías (800 m) képezik a sziget gerincét.
Télen a kiszáradt folyóágyak a nagy esők hatására hirtelen pusztító áradattal veszélyeztethetik a vidéket. Ám egyetlen folyóban sincs állandóan víz, és csak néhány említésre méltó forrás és patak van Eptá Pigés z környékén és Petaloúdeszben.
A civilizáció mintegy nyolcezer évvel ezelőtti kezdetéig a sziget nagy részét erdő fedte, de az emberi beavatkozás nyomán mindebből már csak kevés maradt. A jellegzetes cserjés vegetáció és a szegényes talaj ellenére Rodosz igazi botanikai kincseket rejt. Ennek az az oka, hogy az utolsó jégkorszak Európának inkább az északi részét érintette, és dél felé nem terjedt, következésképp gazdag növényzet maradt itt meg. A tengerpart közelében fekvő sík területek citrusfélék termesztésére alkalmasak, a dombokra pedig az évszázadok során szőlős és gyümölcsöskerteket telepítettek.Rodosz, Görögország negyedik legnagyobb, a Dodekániszosz-szigetcsoportnak pedig a legnagyobb szigete. Az Égei-tenger délkeleti részén, a török tengerparttól 12 km-re fekszik. Fővárosa Rodosz város.
A Földközi-tenger medencéje mai formájában kereken 40 millió éve létezik, azóta, hogy Afrika és Európa már többé-kevésbé a mai helyére került. Rodosz, Kárpathos és Kréta szigeteivel együtt, ún. szigethidat képez, ez a Krétai görbület. Az ehhez tartozó, ma részben a víz alatt húzódó hegylánc Kis-Ázsia délnyugati részét az északnyugaton fekvő Peloponnészosszal köti össze.
Rodosz 220 km hosszú tengerpartját a keleti, mészköves részen aranyló homokstrandok szegélyezik, míg a nyugati partot főleg szürke homok és kavics borítja. A sziget dombos belsejéből két nagyobb hegyvonulat emelkedik ki. Az 1215 m magas, gyér növényzetű Atáviros és az erdővel borított Profítis Ilías (800 m) képezik a sziget gerincét.
Télen a kiszáradt folyóágyak a nagy esők hatására hirtelen pusztító áradattal veszélyeztethetik a vidéket. Ám egyetlen folyóban sincs állandóan víz, és csak néhány említésre méltó forrás és patak van Eptá Pigés z környékén és Petaloúdeszben.
A civilizáció mintegy nyolcezer évvel ezelőtti kezdetéig a sziget nagy részét erdő fedte, de az emberi beavatkozás nyomán mindebből már csak kevés maradt. A jellegzetes cserjés vegetáció és a szegényes talaj ellenére Rodosz igazi botanikai kincseket rejt. Ennek az az oka, hogy az utolsó jégkorszak Európának inkább az északi részét érintette, és dél felé nem terjedt, következésképp gazdag növényzet maradt itt meg. A tengerpart közelében fekvő sík területek citrusfélék termesztésére alkalmasak, a dombokra pedig az évszázadok során szőlős és gyümölcsöskerteket telepítettek. |