Különleges és egyedülálló tája a görög földnek a Halkidiki-félsziget.
Makedóniától két nagy tó választja el, alakja leginkább valamiféle tengeri lényre hasonlít, amelybõl három tapogató, hajladozó csápként nyúlik be a tengerbe a Kasszandra, a Szithónia és az Ajion Orosz (Szent Hegy) nevet viselő földnyelv.
Az aránylag kicsinyke félsziget Görögország egyik legváltozatosabb vidékének számít. A táj képéhez ugyanúgy hozzátartoznak az Athósz-hegy erdős csúcsai, mint a Chortiatisz vigasztalanul kopár szurdokai, a völgyekben hullámzó szőke búzatáblák és a domboldalak szőlői, gyümölcsösei. Legalább ennyire sokszínű és változatos a több száz kilométernyi partvidék is.
Lányosan szelíd Uranopolisznál, az Ajion Orosz tövében, anyásan simogató Jerakininél, a Kasszandra-öbölben, szeszélyes és szilaj az Athósz-hegy lábánál, Porto Kufosznál viszont a mély öblök, az áttetszõ zöldes vízben fürdő aprócska szigetekkel leginkább norvég fjordokra emlékeztetnek. Amilyen csendes és engedelmes a tiszta tenger a kis és a nagy öblök mélyén, olyan veszedelmes és kegyetlen tud lenni a sziklás földnyelvek fokainál.
Athósz-hegynél veszett oda i. e. 491-ben a Hellász ellen vonuló perzsa flotta színe java. Az ókor Nagy Armadájának 300 gályáját játékszerként vágta oda a haragos tenger az Athósz-hegy szirtjeihez. Az ezeréves Athósz-hegyi Kolostorköztársaság középkori levegőt árasztó zárt birodalma vitán felül Halkidiki legizgalmasabb látnivalója. Tucatnyi kolostora ma is kizárólag férfiak előtt áll nyitva. Meredek és magas falaik mögött, a bizánci építészet és művészet évszázadok során felhalmozódott értékei és kincsei között élő néhány szerzetes számára csaknem megállt az idő.
Az országokat, kontinenseket felforgató háborúk, százmilliók életét átalakító forradalmak szinte észrevétlenül vonultak át Ajion Orosz felett. Legfeljebb a szerzetesek számának megfogyatkozása és a turisták egyre növekvő áradata jelzi a kolostorlakók számára a változást.
A művészettörténeti, vallástörténeti és idegenforgalmi jelentőségű Ajion Orosz mellett a régészet szakértői számára Halkidikin fontos úti cél még Olünthosz, valamint Potidaia, a két hajdani polisz maradványai.
A filozófia szerelmesei számára pedig zarándoklatnak is beillik legalább keresztülhaladni Arisztotelész szülővárosán, Sztrageirán, ahol az utókor a nagy gondolkodóhoz egyáltalán nem méltó szobrot állíttatott fel. Halkidiki tájai, antik és középkori műemlékei többet érdemelnek, mint egy röpke kirándulást Szalonikiből. Az utóbbi években kiépült és jelenleg is fejlesztés alatt álló korszerű úthálózat, a parti üdülõközpontok serege a jól felszerelt kempingekkel, s maga a kilométereken át húzódó árnyas fövenyes part ideális pihenési és kirándulási lehetőségekkel csábítja az utasokat.Különleges és egyedülálló tája a görög földnek a Halkidiki-félsziget.
Makedóniától két nagy tó választja el, alakja leginkább valamiféle tengeri lényre hasonlít, amelybõl három tapogató, hajladozó csápként nyúlik be a tengerbe a Kasszandra, a Szithónia és az Ajion Orosz (Szent Hegy) nevet viselő földnyelv.
Az aránylag kicsinyke félsziget Görögország egyik legváltozatosabb vidékének számít. A táj képéhez ugyanúgy hozzátartoznak az Athósz-hegy erdős csúcsai, mint a Chortiatisz vigasztalanul kopár szurdokai, a völgyekben hullámzó szőke búzatáblák és a domboldalak szőlői, gyümölcsösei. Legalább ennyire sokszínű és változatos a több száz kilométernyi partvidék is.
Lányosan szelíd Uranopolisznál, az Ajion Orosz tövében, anyásan simogató Jerakininél, a Kasszandra-öbölben, szeszélyes és szilaj az Athósz-hegy lábánál, Porto Kufosznál viszont a mély öblök, az áttetszõ zöldes vízben fürdő aprócska szigetekkel leginkább norvég fjordokra emlékeztetnek. Amilyen csendes és engedelmes a tiszta tenger a kis és a nagy öblök mélyén, olyan veszedelmes és kegyetlen tud lenni a sziklás földnyelvek fokainál.
Athósz-hegynél veszett oda i. e. 491-ben a Hellász ellen vonuló perzsa flotta színe java. Az ókor Nagy Armadájának 300 gályáját játékszerként vágta oda a haragos tenger az Athósz-hegy szirtjeihez. Az ezeréves Athósz-hegyi Kolostorköztársaság középkori levegőt árasztó zárt birodalma vitán felül Halkidiki legizgalmasabb látnivalója. Tucatnyi kolostora ma is kizárólag férfiak előtt áll nyitva. Meredek és magas falaik mögött, a bizánci építészet és művészet évszázadok során felhalmozódott értékei és kincsei között élő néhány szerzetes számára csaknem megállt az idő.
Az országokat, kontinenseket felforgató háborúk, százmilliók életét átalakító forradalmak szinte észrevétlenül vonultak át Ajion Orosz felett. Legfeljebb a szerzetesek számának megfogyatkozása és a turisták egyre növekvő áradata jelzi a kolostorlakók számára a változást.
A művészettörténeti, vallástörténeti és idegenforgalmi jelentőségű Ajion Orosz mellett a régészet szakértői számára Halkidikin fontos úti cél még Olünthosz, valamint Potidaia, a két hajdani polisz maradványai.
A filozófia szerelmesei számára pedig zarándoklatnak is beillik legalább keresztülhaladni Arisztotelész szülővárosán, Sztrageirán, ahol az utókor a nagy gondolkodóhoz egyáltalán nem méltó szobrot állíttatott fel. Halkidiki tájai, antik és középkori műemlékei többet érdemelnek, mint egy röpke kirándulást Szalonikiből. Az utóbbi években kiépült és jelenleg is fejlesztés alatt álló korszerű úthálózat, a parti üdülõközpontok serege a jól felszerelt kempingekkel, s maga a kilométereken át húzódó árnyas fövenyes part ideális pihenési és kirándulási lehetőségekkel csábítja az utasokat. |