KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Görög hangszerek

Sokunknak csak a bouzouki jut eszünkbe, ha görög zenére gondolunk, pedig számtalan további húros, ütős és fúvós hangszer is szerepet kap egy-egy ünnep, előadás vagy stúdió felvétel során.

Az egyik legősibb vonós hangszer a líra, mely legismertebb változata a krétai és a pondoszi. A krétai líra tipikusan 3 húros, hangolása a-e-a vagy a-d-a. Játék közben a művész oldalról a körmével ér a húrhoz, nem fogja azt le. Dobja általában szederből készül, felső része pedig cédrusból. Kis-Ázsiában és némelyik szigeten négy húros lírán is játszanak, a hegedűéhez hasonló (e-a-d-g) hangolással. A pondoszi lírán - szemben a krétaival - lefogják a húrokat, így más hangzás áll elő az egyébként szilvából készülő hangszeren. A hegedű őse, az eredetileg egy húros arab hangszer (rebeck) a VII. században jelent meg Európában. A X. században három húros lett, a XV. században pedig már négy húron játszottak. Eltrejedt nevei a thioli, diouli, vgeloum, vieli, ivgili és vgiali is. Különleges hangszer a krétai viololira - a hegedő és a líra ötvözete -, melyet még ma is használnak Heraklion környékén.

A pengetős hagszerek közül a görög zenében a lant - vagy a lantok családjába tartozó valamely más hangszer - a domináns. Ez a Spanyolországon keresztül érkező, eredetileg szintén arab kísérő hangszer 4 húros, a-g-d-c hangolással. Létezik 8 és 10 húros változata is. Neve a laouto (lavouto, lagouto), melyet a LA és OUT nevű dupla húrokról kapott. A tabour a bouzoukihoz hasonlóan három pár húrral rendelkező, különösen hosszú nyakú pengethető, de vonóval is megszólaltatható hangszer, melynek nagyon mély hangja van. Az eredetileg egy darab fából faragott, nyak nélkül outi mára rövid nyakú lett, öt pár húr található rajta. A sazi talán a legváltozatosabb formákban készített pengetős hangszer, 3 pár húrral rendelkezik. Török eredetű pengetős kísérő hangszer a baglama. Formája és 3 pár húrjának hangolása (d-a-d) a bouzoukira emlékeztet. A rembetiko hőskorában hangolása inkább e-b-e volt. Kisebb változata a tzouras, melynek kisebb a dobja és hosszabb a nyaka. Már az egyiptomiak és az asszírok is ismerték a tambourast, ezt a 2 - 6 húros hangszert, mely bizánci közvetítéssel jutott el Görögországba. Míg a kis bizánci tamboura (pandouris, pandoura, fandouros) 2-3 húros volt, nagyobb testű perzsa eredetű változatán, a tambour bouzoukon 6 húr feszült. A tambourák családjába tartozik még a krétai mpoulgari. A legismertebb görög hangszer természetesen a bouzouki. 3 pár húrjának hangolása d-a-d, jóllehet a virtuóz Manolis Chiotis 4 pár húros bouzoukin játszott, mely hangolása c-a-f-c volt. A bouzoukit hívják még tsiourinak, kivourinak, bouzourinak is. Elsősorban Krétán használatos a mediterráneumban egyébként igen elterjedt mandolin, mely megjelenése a velecei időkre tehető.

A cimbalmok családjába tartozó santouri valószínűleg az antik psalterion vagy epigonio leszármazottja. Trapéz alakú, 100-140 húrral rendelkezik. Kis ütőkkel (kalapácsokkal) szólaltatják meg, melyek végét vattával vagy szövettel vonják be a lágyabb hangzás érdekében. A háromszög alakú kanonaki 72 húros hangszer, melyen a mutatóujjakra rögzített pengetőkkel játszik az a kevés művész, aki még meg tudja szólaltatni ezt a nehéz hangszert.

Az antik Görögországban sistron névre hallgató defi (tamburin, daifes, dacheres, tsaboutsas, agrana) egy 20 - 40 cm átmérőjű gyűrű, mely egyik oldalára bőrt feszítenek, palástján pedig csörgők találhatók - bár léteznek csörgő nélküli változatok is. Dobként, illetve hangulat emelő hangszerként használják. A toumbeleki (tymbeleki, tsimbourleki, tarabouka) egy kisebb, egyfajta szárral rendelkező dob, melyet a két comb közé szorítva szólaltatnak meg. A velencei időkban igen elterjedt volt a mára szinte teljesen eltűnt kelet-krétai dob, a ntaoulaki (ntaouli), melyet két kisebb dobverővel szólaltattak meg.

A pásztorok kedvelt hangszere a furulya, melyet Krétán hampioli néven ismernek. A mpantoura (mantoura) a klarinétfélék közé tartozik, tipikusan krétai hangszer. Az askompantoura az ősi askavlos mai változata, egyfajta duda. Bőrből készült légzsákból, szelepből és furulyából áll ez a sajnos szintén eltűnőfélben lévő krétai hangszer. A hegyvidéki táncok és dalok kedvelt szóló és kísérőhangszere a klarino, vagy magyarul a klarinét.

Az antik korban rengeteg azóta eltűnt hangszer volt használatban. Ilyen volt például a chelis líra (χέλυς λύρα), mely teknőspáncélból készült, a phorminx (φόρμιγξ), a kithara (κιθάρα), a barbitos (βάρβιτος), trigonon (τρίγωνον), psalterion (ψαλτήριο), magadis (μάγαδις), aulos (αυλός), syrinx (σύριγξ), diaulos (δίαυλος), és még ezer más...Sokunknak csak a bouzouki jut eszünkbe, ha görög zenére gondolunk, pedig számtalan további húros, ütős és fúvós hangszer is szerepet kap egy-egy ünnep, előadás vagy stúdió felvétel során.
  2007-01-10 
  40169 100% 


..:: Autóbérlés ::..
Keresse meg a legjobb ajánlatot, hasonlítsa össze az árakat és
spóroljon akár 70%-ot!