A klasszikus Athén középpontja az AKROPOLISZ, melynek neve fellegvárat jelent. A 156 m magas mészkőszikla története egyben a városé is. Egy mítosz szerint ezen a helyen versengett Athéné, a bölcsesség és a győzelmes harc istennője Poszeidónnal, a tenger istenével az athéni polgárok kegyeiért. Posziedón forrást fakasztott az Akropoliszon, Athéné pedig az olajfát adta a városnak, mire a polgárok őt választották védelmezőjüknek. Az istennő által ültetett olajfa emlékére és pótlására ma egy olajfácskát ápolnak az Erektheion mellett. Az Akropolisz fennsíkjának legmagasabb részén emelkedik a szűz Athéna temploma, a Parthenon. A Parthenon jelenlegi állapotában is az ókori építészet legtökéletesebb alkotásának tekinthető. A templom Kr. e. 447-438-ig, mindössze kilenc év alatt épült fel Periklész kezdeményezésére, Iktinosz és Kallikratész építette. Díszítése a remek szobrász, Pheidiász és tanítványai nevéhez fűződik. A templom belsejének (cellának) díszítésére alkotta - időközben eltűnt - remekművét, a 12 méter magas, arany-elefántcsont Athéna Parthenosz-szobrot. A XVII. sz. végén, Athén ostromakor a törökök által lőporraktárnak használt templomot félig romba döntötte egy velencei telitalálat. A kb. 72 m hosszú és 34 m széles templom oszlopsora 46 db, 10 m magas dór oszlopból áll, mely egy metopékkal díszített gerendázatot tart. A metopé reliefek az isteni Gigászok, az athéniak perzsák, az athéniak laphiták és a kentaurok elleni harcát, valamint a trójai küzdelmeket ábrázolják. Az eredetielg 92 db metopéből még 41 db az eredeti maradványainak érintésével az Akropolisz Múzeumhoz jutunk. Az Akropolisz bejáratával szemközt szikába vágott lépcsők vezetnek az Areioszpagoszra, ahol egykor az athéni főtanács ülésezett. A név jelentése Mars-domb: a hagyomány szerint itt ítélték el Marsot, a háború istenét (a görög Arészt), amiért meggyilkolta Poszeidón egyik fiát. Kr. u. 54-ben Pál apostol az Areioszpagoszról mondta el híres beszédét az athéniaknak a názáréti Jézus tanairól. A beszéd szövegét bronztáblán örökítették meg. A hely inkább remek kilátásról híres, semmint töredékesen fennmaradt ókori romjairól. Az Akropoliszról két, közvetlenül a szikla alatt fekvő színházra láthatunk. Az i. sz. 160-ban épített Herodes Atticus Odeionja, mely még ma is koncertek és színházi előadások helyszínéül szolgál. A másik a Kr. e. IV. sz.-ból származó erősen megrongálódott Dionüszosz-színház, mely az évenként megrendezett drámaünnepélyek színhelye volt. Ma látható romjai a római korból származik és ahol az ókori Görögország nagy dráma- és vígjátékírói diadalmaskodtak. A színpadot humorosan részletező Dionüszosz-domborművek szegélyezik, a márványkorlát azokra az időkre emlékeztet, amikor vadállatok viaskodtak egymással az arénában. 64 üléssorán 17 000 néző fért el. Európa első színháza volt.A klasszikus Athén középpontja az AKROPOLISZ, melynek neve fellegvárat jelent. A 156 m magas mészkőszikla története egyben a városé is. Egy mítosz szerint ezen a helyen versengett Athéné, a bölcsesség és a győzelmes harc istennője Poszeidónnal, a tenger istenével az athéni polgárok kegyeiért. Posziedón forrást fakasztott az Akropoliszon, Athéné pedig az olajfát adta a városnak, mire a polgárok őt választották védelmezőjüknek. Az istennő által ültetett olajfa emlékére és pótlására ma egy olajfácskát ápolnak az Erektheion mellett. Az Akropolisz fennsíkjának legmagasabb részén emelkedik a szűz Athéna temploma, a Parthenon. A Parthenon jelenlegi állapotában is az ókori építészet legtökéletesebb alkotásának tekinthető. A templom Kr. e. 447-438-ig, mindössze kilenc év alatt épült fel Periklész kezdeményezésére, Iktinosz és Kallikratész építette. Díszítése a remek szobrász, Pheidiász és tanítványai nevéhez fűződik. A templom belsejének (cellának) díszítésére alkotta - időközben eltűnt - remekművét, a 12 méter magas, arany-elefántcsont Athéna Parthenosz-szobrot. A XVII. sz. végén, Athén ostromakor a törökök által lőporraktárnak használt templomot félig romba döntötte egy velencei telitalálat. A kb. 72 m hosszú és 34 m széles templom oszlopsora 46 db, 10 m magas dór oszlopból áll, mely egy metopékkal díszített gerendázatot tart. A metopé reliefek az isteni Gigászok, az athéniak perzsák, az athéniak laphiták és a kentaurok elleni harcát, valamint a trójai küzdelmeket ábrázolják. Az eredetielg 92 db metopéből még 41 db az eredeti maradványainak érintésével az Akropolisz Múzeumhoz jutunk. Az Akropolisz bejáratával szemközt szikába vágott lépcsők vezetnek az Areioszpagoszra, ahol egykor az athéni főtanács ülésezett. A név jelentése Mars-domb: a hagyomány szerint itt ítélték el Marsot, a háború istenét (a görög Arészt), amiért meggyilkolta Poszeidón egyik fiát. Kr. u. 54-ben Pál apostol az Areioszpagoszról mondta el híres beszédét az athéniaknak a názáréti Jézus tanairól. A beszéd szövegét bronztáblán örökítették meg. A hely inkább remek kilátásról híres, semmint töredékesen fennmaradt ókori romjairól. Az Akropoliszról két, közvetlenül a szikla alatt fekvő színházra láthatunk. Az i. sz. 160-ban épített Herodes Atticus Odeionja, mely még ma is koncertek és színházi előadások helyszínéül szolgál. A másik a Kr. e. IV. sz.-ból származó erősen megrongálódott Dionüszosz-színház, mely az évenként megrendezett drámaünnepélyek színhelye volt. Ma látható romjai a római korból származik és ahol az ókori Görögország nagy dráma- és vígjátékírói diadalmaskodtak. A színpadot humorosan részletező Dionüszosz-domborművek szegélyezik, a márványkorlát azokra az időkre emlékeztet, amikor vadállatok viaskodtak egymással az arénában. 64 üléssorán 17 000 néző fért el. Európa első színháza volt. |