KÉPEK A FOTÓALBUMBÓL
LEGNÉPSZERŰBB ALBUMOK
NÉPSZERŰBB BESZÁMOLÓK
LEGNÉPSZERŰBB LEÍRÁSOK
LEGNÉPSZERŰBB INFÓK
LEGNÉPSZERŰBB RECEPTEK
NÉPSZERŰBB FÓRUMTÉMÁK
LEGUTÓBBI KOMMENTEK
LEGUTÓBBI LEÍRÁSOK
LEGUTÓBBI GÖRÖG HÍREK
LEGNÉPSZERŰBB ZENÉK
LEGUTÓBBI ÜZENETEK

Infók

Gasztronómia - A Baklava

Baklava: A desszert, amelynek eredete miatt harcolnak görögök és törökök


A görögök és a törökök évszázadok óta egymás torkán állnak sok különböző dolog miatt – de a ritkán említett rivalizálás a baklava eredete körül forog.

Ennek a remek finomságnak a története meglehetősen ellentmondásos, és sajnos nem túl jól dokumentált.

Sok etnikai csoport, például a görögök, a törökök és a közel-keletiek a baklavát a magukénak vallják, és a maguk módján készítik el.

A „Baklava-konfliktus” évszázadok óta dúl, de 2006-ban teljes háborúba robbant ki, amikor a ciprusi görögök úgy döntöttek, hogy magukénak nevezik a baklavát. Határozott szentségtörés a törökök szerint!

Törökország az EU-ra törekvő tagként még Brüsszelbe is vitte a kérdést. Végül 2013-ban az EU a „védett státusz” díjat a török ​​Gaziantep baklavának ítélte oda, ezzel lezárva a görögök mézédes álmait világszerte.

A Gaziantep baklava, amelyet „búzadara krémmel és Antep pisztáciával töltött filo tészta rétegekből készült tésztaként írnak le”, az első török ​​termék, amely megkapta az áhított státuszt.

A baklava története


A történet egyik változata azt állítja, hogy a desszert a hatalmas asszíroktól származik, akik már a Kr.e. 8. században elkészítették úgy, hogy kovásztalan lapos kenyeret aprított dióval rétegeztek, mézzel leöntötték, majd primitív fatüzelésű helyen sütötték. sütők.

A mai baklava számos átalakuláson ment keresztül, ahogy a terület története az évezredek során folyamatosan változott.

Közel-Kelet, Kelet-Mediterráneum, Balkán, Kaukázus; a mai törökök, arabok, zsidók, görögök, örmények és bolgárok, akik a desszertet nemzeti desszertként vezetik be, egy időben mind az Oszmán Birodalom részei voltak.

Azt mondják, hogy a Mezopotámiába utazó ókori görög tengerészek és kereskedők hamarosan felfedezték a baklava gyönyöreit.

Visszahozták a receptet Görögországba, és kissé módosítottak rajta.

Legfontosabb hozzájárulásuk e péksütemény kifejlesztéséhez egy olyan tésztatechnika megalkotása, amely lehetővé tette, hogy az asszír tészták durva, kenyérszerű textúrájához képest olyan vékonyra sodorják, mint egy levél.

Valójában a „Phyllo” nevet a görögök találták ki, ami a görög nyelvben „levél”-et jelent.

Egyes történészek még mindig azt állítják, hogy a baklava receptjének gyökerei az ókori Görögországban gyökereznek, ahol elkészítették a „gastrint”, a jelenlegi baklavához nagyon hasonló édességet.

Mások szerint a baklava a bizánci korból származik. Szpérosz Vryonis görög professzor megvédi a bizánci tézist azzal, hogy hasonlóságokat teremt a kopton nevű görög desszerttel.

Charles Perry amerikai újságíró azonban elveti ezt az elméletet, és azzal érvel, hogy a baklava a török ​​közép-ázsiai pelyhes desszertek és a főtt, szárított gyümölcsökből (dió, mogyoró és földimogyoró) készült perzsa töltelékek kulináris fúziója.

Bármi is legyen a történelmi viták, a tény továbbra is fennáll, hogy a baklava egy finom, hagyományos desszert, amely ropogós aranybarna filorétegekből készül, apróra vágott dióval és citromillatú sziruppal körítve… Csak a mennyország!

Baklava receptje


Hozzávalók:
PHYLLO DOUGH 16oz / 450gr
VAJ 14oz / 400gr
ŐRÖLT FAHÉJ 1 ek
ŐRölt szegfűszeg 1 tk
DIÓ 10oz / 300gr
MANDULA 4oz / 100gr
A sziruphoz:
CUKOR 21 uncia / 600 gr
VÍZ 16 fl uncia / 450 ml
KUKORICASZIRUP VAGY MÉZ 2oz / 50gr
FAHÉRÚZAT 2 db
szegfűszeg 5 db
NARANCS 1

Elkészítés


A sziruphoz:
A szirup elkészítéséhez tegyünk egy edényt erős lángra, és adjuk hozzá a cukrot, a vizet, a kukoricaszirupot vagy a mézet, a fahéjrudat, a szegfűszeget és a narancsot.
Forraljuk fel a keveréket és keverjük össze. Amint a cukor megolvad, levesszük a tűzről, és félretesszük teljesen kihűlni.

A töltelékhez:
A diót és a mandulát robotgépben addig verjük, amíg fel nem törik. Tedd őket egy tálba, és keverd össze fahéjjal és őrölt szegfűszeggel.
Egy 35×25 cm-es tepsit kikenünk vajjal.
Az aljára teszünk 3 darab filotésztát az alap elkészítéséhez.
A filót megkenjük vajjal. Ne kenjen rá közvetlenül vajat.
Körülbelül egy maréknyi tölteléket szórunk rájuk.
A negyedik filo tésztalapot közvetlenül a tepsibe terítjük, ugyanúgy, mint az előzőt, ügyelve arra, hogy ellepje a tölteléket.
Meglocsoljuk vajjal.
Szórjunk rá még egy marék tölteléket.
Ismételje meg a folyamatot a filóval, a vajjal és a töltelékkel, de ne hagyjon ki 3 lapot a filo tésztából.
Adjunk hozzá 2-et a megmaradt 3 lapból, és az utolsó lapot szépen terítsük el a tetején úgy, hogy az egész serpenyőt befedjük.
A maradék vajat a baklava tetejére öntjük.
Helyezze a serpenyőt a hűtőbe 10 percre.
A baklavát kivesszük a hűtőből és tetszőleges formára vágjuk.
Előmelegített sütőben 160*C-on (320*F) 2 és fél órán át sütjük.
Ha kész a baklava, vegyük ki a sütőből és azonnal öntsük rá a kihűlt szirupot. Tedd félre, hogy felszívja az összes szirupot, és hűtsd le.
  2022-03-18 
  368 85% 


..:: Autóbérlés ::..
Keresse meg a legjobb ajánlatot, hasonlítsa össze az árakat és
spóroljon akár 70%-ot!