Március 25-éhez közeledve, a nagy nemzeti ünnephez, amikor is az 1821-es szabadságharcáról emlékezünk meg.
A görög szabadságharc (görögül Ελληνική Επανάσταση [elliníki epanasztaszi],
a görög nemzet sikeres felkelése volt 1821–1831 között.
A görögök voltak az elsők a Balkánon, akik képesek voltak elszakadni és függetlenné válni az Oszmán Birodalomtól.
Erre emlékeznek Görögországban minden év március 25-én a Függetlenség Napján.
Παραδοσιακό της επανάστασης 1821 / Népdal az 1821-es szabadságharcról
Σαράντα παλληκάρια / Negyven legény / Szaranda pallikárja
από τη Λει - από τη Λειβαδιά / Livadjából / apo ti Li... - apo ti Livadjá
πάνε για να πατήσουνε / elindul, hogy elfoglalja / páne já ná patíszune
την Τριπο , μωρ’ την Τριπολιτσά / Tripolicát. / tin Tripo... - mor' tin Tripolicá.
Στο δρόμο που πηγαίνανε / Az úton, ahogy mennek, / Szto dhromo pu pijénane
γέροντα, μωρ’ γέροντ’ απαντούν. / egy öregemberrel találkoznak. / jéronda, mor’ jérond’ apandun.
„Γεια σου χαρά σου γέρο” / „Szervusz, üdvözlünk!” / „Ja szu hará szu jéro”
„καλώς τα τα, καλώς τα τα παιδιά. / „Isten hozta a fiatalokat. / „kalósz tá ta, kalósz ta ta pedjá.
„Πού πάτε παλληκάρια / Hová mentek, / Pu páte pallikárja
πού πάτε βρε, πού πάτε βρε παιδιά.” / hová mentek, legények?” / pu páte vré, pu páte vré pedjá.”
„Πάμε για να πατήσουμε / „Megyünk bevenni / „Páme ná patíszume
την Τριπο , μωρ’ την Τριπολιτσά. / Tripolicát. / tin Tripo, mor’ tin Tripolicá.
Έλα μαζί μας γέρο / Gyere velünk, öreg, / Éla mazí mász jéro
βρε για την ο- βρε για την ορμηνιά". / gyere velünk vezetőnek.” / vré já tin o – vre ja tin orminjá.”
„Δεν ημπορώ παιδιά μου / „Nem tudok, gyermekeim / „Dhen mboro pedjá mu
γιατί είμαι γέ- γιατί είμαι γέροντας" / mert már öreg vagyok.” / jatí íme jé- jati íme jérondasz.”
