A Rodosztól 35 km-re északnyugatra fekvõ Symi Kisázsiából az Égei -tengerbe hosszan benyúló két csipkés félsziget alkotta öböl torkában fekszik.
A régészeti leletek szerint a sziget már a történelem elõtti idõkben lakott volt, az Odüsszeia pedig említi a Trója ellenei küzdelemben részt vevõ szüméi hajókat. A sziget a történeti ókorban a Rodosz vezetése alatt álló dór városállamok szövetségéhez tartozott. A rómaiakat a bizánciak, majd a johanniták követték, s valamennyien ott hagyták nyomukat a fellegvár épületein. Az utóbbiak híres gyorsjáratú gályáikat a szigetlakókkal építtették.
A mély öblöktõl felszaggatott, 58 km2 területû sziklás szigetnek a századelõn még 30.000 fõnyi lakossága mára éppen a tizedére fogyatkozott. Lakói halászattal, szivacshalászattal foglalkoznak. A szigetet fõként kivételes szépségû, festõi kikötõje miatt keresik fel egyre többen. Napközben elsõsorban a Rodoszról kirándulóhajókon érkezõ túristák özönlik el a tengerparti sétányt és a környéken lévõ sikátorokat. A sziget éghajlata kellemes, kivéve július és augusztus hónapokat, amikor forróság uralkodik.
Pireszból induló és oda érkezõ komphajójáratok hetente 3-szor ejtik útba Symit. Az utazás kb. 20 órát vesz igénybe. Rodoszról naponta 2-4 kirándulóhajó köt ki a szigeten. A szigeten Jálosz (Gialos) kikötõ és a szomszédos Pedhi között a felsõváros (Ano Szimi vagy Hórió) érintésével minibuszjárat közlekedik. A kikötõbõl több mint féltucatnyi strandolásra alkalmas partszakasz, s a közeli kis szigetek megközelítéséhez motoros bárkák és kisebb vizialkalmatosságok vehetõk igénybe.
Symire is jellemzõ a súlyos vízhiány, ezért nagy szállodák nem igen épültek. Jáloszban (Gialos) bérelhetõ szoba vagy apartman, fõszezonban azonban elég borsos áron. Az örökösen forgalmas kikötõnegyedben az éttermek is elég drágák, így érdemesebb a távolabb lévõ kis utcákban lévõ tavernákba betérni.
Legutóbb kvalcsi szerkesztette (2007-11-19 14:09:38), összesen 1 alkalommal
Nincs beírva úticél.
Symi
