Nos a vaszilopita: LÁSZLÓKENYÉR - Újévi hagyományos kalács, legalább is az én információm szerint.
Jellegzetes Újévi édesség amelyet Szilveszter éjszakáján szokás felvágni és mindenhol egy érmét rejtenek el benne, még a készen vásárolható vaszilopitákban is. Aztán felszeletelik az egészet éjfél után, szertartásosan kiosztják a jelen lévõk között, majd akire az érme esik azt az eljövendõ év szerencsésének kiáltják ki. Vállalati vagy egyéb szervezett ünnepi bulikon a szerencsés érmetaláló ajándékot is nyer, ami lehet utazás, vagy bármely nagyobb horderejû dolog.
Ha érdekel benneteket a receptjét is megtaláltam.
Szerintem az év legszebb ünnepérõl nagyon jó kis anyagot sikerült összehoznotok, aminek én nagyon örülök, és élvezettel olvastam.
Lehet, hogy a kenyeret a szerencsepénzzel elkészítem és azt a finom sütit, amit Rebeka írt fel a fórumra.
Lassan már a fejünkbe készülhetünk a karácsonyra, és még ennyi értéket is kaptunk hozzá, ami itt megjelent a topikban.
Igazán köszönöm Nektek, sajnálom, hogy ebbõl a keresésbõl kimaradtam, de igyekszem majd én is hozzátenni, már a jövõ héttõl.
Görögországban a karácsony 12 napot felölelõ folyamatos ünnep, dec. 25-tõl január 06-ig terjedõ idõszakot DODEKAMENONAK / jelentése 12 nap/.
Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, melybe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja szerencsés lesz.
A kenyeret szépen fel is díszítik. Krétán vannak " kenyérhímzõ" asszonyok, akik tésztéból cifra rajzolatot kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret úgy felszeletelni, hogy minden családtagnak jusson belõle és azt az asztalnál ülve közösen elfogyasztani.
A fiatal lányok reggel a patakhoz mennek vízért és abból iszik az egész család.
Bizonyos vidékeken a forrást meg is etetik azaz ételeket raknak a partjára.
A görögöknél a szerencsét hozó gyümölcs a gránátalma, amely a jólétet szimbolizálja.
A a bõségvarázsló, adománygyûjtõ népszokások közül a legjelentõsebb a KALANDA. Emberek járnak házról-házra , egészséget, szerencsét kívánva a házigazdáknak, cserébe vajat, sonkát, bort kapnak.
Bár a karácsony Görögországban nem olyan jelentõs ünnep, mint a húsvét; templomi szertartások, családi ünneplés az egész országban köszönti Jézus születését.
Szia Rebeka!
Nagyon ügyes vagy, hogy sikerült találnod a görög karácsonyról infót. Érdekes, hogy szinte sehol nem említik. E hónap végefelé talán tudok én is valamit hozzátenni. Az egyik ismerõsöm férje görög, és hét évig éltek kint Athénban. Majd megkérdezem tõle is, hátha tud még valami infóval szolgálni.
Üdv:
Sziasztok!
Rebeka kis karácsonyi összefoglalójától már-már kezdem azt hinni, hogy nem is én lehetek olyan ügyetlen amiért sorra törnek a karácsonyi vendégeskedés alatt a poharak. ... biztosan a koboldok tehetnek róla (naná, hogy nem én ... )
Egyébbként én is imádom a koboldos történeteket - s a következõ nyaralás elõtt, még a karácsony az, amit mindig örömmel vagyok képes várni.
Milyen jó lenne eltölteni egy-egy karácsonyt éppen Görögországban s akkor valószínûleg nem tûnnének olyan misztikusnak az õ ünnepi szokásaik sem... de most még csak "álom-álom édes álom... "
üdv. Janka
Aki keres az talál:
A görög karácsony legismertebb alakjai a kalikantzarik (καλικαντζαροι, καλικαντζαράκια), a gonosz manók. A tûztõl tartó kis koboldok mélyen a föld alatt élnek, de karácsony és vízkereszt között feljönnek bosszantani az embereket. A kéményen keresztül lepik el a házat: zajt csapnak, eltüntetnek dolgokat, eltörik a poharakat.
Krétán úgy tartják, hogy elsõdleges céljuk elfûrészelni a Földet tartó hatalmas fageredát, és a Földet kibillenteni a helyérõl az emberekkel együtt. Szerencsére a gerenda jó vastag, így nagyon sok idõ kell ahhoz, hogy teljesen átvágják. Ha egyszer mégis sikerül nekik, többé már nem jönnek majd fel karácsony este a mélybõl. Tizenkét napig vannak köztünk, majd visszamennek tovább fûrészelni.
A krétaiak karácsony este és vízkereszt között - mikor a kalikantzarik itt vannak - nem esznek olívát, babot és fügét, hogy ne nõjön bibircsók az orcájukra.
Epiruszban tizenkét orsót helyeznek a tûzhely elé, hogy a kalikantzarik azt látván ne másszanak le a kéményen.
Grevena városában szokás a házak egyik sarkába egy tuskót állítani és meggyújtani, hogy a láng megvédje a családot a kalikantzariktól.
A pondoszi menekültek lakta makedón, trák és thesszáliai falvakban karácsony este heten Momogeri-k lesznek: a medve, ami az erõt; az öregasszony, aki múltat; a menyasszony, aki a jövõt; a ló, ami a fejlõdést; az orvos, aki az egészséget; a katona, aki a védelmet; a kecske, ami az ételt szimbolizálja, valamint még a télapó, aki a napokon belül érkezõ újévet. A beöltözött csapat egész nap az utcákat járja dobbal és zournas-szal (tradícionális fafúvós hangszer), a hét bolondozó fõszereplõt a falu apraja-nagyja követi. Mindegyikük kiválaszt valakit a sokadalomban, és mindaddig nem tágít tõle, amíg az fel nem kínál valamit. Ha az illetõ nem fizet, a momogeros arcon önti joghurttal. Nem egyszer külön megfizetik a momogerost, hogy öntsön le valakit.
Sok vidéken karácsonyi tüzet gyújtanak, mely szokás eredete részben a vallásban, részben a mítoszokban kereshetõ: a tûz melegítette az újszülött Jézust és távol tartja a kalikantzarikat. A falusiak a tûzhelyre teszik a legnagyobb és legjobb tönköt - a Hristoxilo-t (Χριστόξυλο) -, megszórják mandulával és dióval, majd meggyújtják. Bizonyos helyeken a tûzgyújtás elõtt háromszor keresztet vetnek és vörösborral is meglocsolják. Máshol az ekevasat a karácsonyi tûz mellé teszik, szénnel és tömjénnel szórják meg, majd a házat és az istállókat tömjénfüsttel járják körbe.
Régebben nagy jelentõséget tulajdonítottak annak, hogy ki kerülhet elsõként kapcsolatba a szent tûzzel. Kiválasztották a család legszerencsésebbnek tartott tagját, aki piszkavassal kapirgálhatta, életben tarthatta a tüzet, miközben a `madarak, kecskék, bárányok, pénz` szavakat mormolta. Vízkeresztre a tönkbõl hamu lett, mely a hit szerint megõrizte annak jótékony tulajdonságait, és késõbb ezt a hamut szétszórták a földeken.
Bizonyos helyeken a lányok karácsony éjjel vagy kora reggel vajat, mézet, sajtot, süteményt, olajfaágat visznek a forráshoz. Az lesz a következõ évben a legszerencsésebb, aki elsõnek helyezi el a forrás ételét.
Kriszta!
Rossz hírem van, én sem találtam a görög karácsonyról semmit, pedig én is azt kerestem. Hasonló a véleményem mint Valcsinak, de még nem adtam fel, csak nekem is hullámokban van némi szabadidõm. (Azt is itt töltöm! )
A család véleményérõl pedig csak annyit: az enyém is így kezdte, ma már õk is ott tartanak ahol én. Még pár görög nyaralás és egyenes út vezet erre a szintre, csak várd ki!
Köszi szépen, hogy utána néztél, sajnos nekem nincs most rá idõm, mert negyedéves zárásom van.
A húsvétrõl jutott az eszembe ez az ünnep, de lehet, hogy tényleg nem ünneplik a görögök úgy mint a másik ünnepet.
Pedig jó lenne ezt is tudni, mert érdeklene.
Majd ha lesz kicsi idõm, én is utána kérdezek, és ha valamit megtudtam, akkor leírom ide.
Puszika
Kriszta
Kvalcsi | #2551 | 2005-10-05 13:44:33 | Görög karácsony
Kedves Kriszta!
Próbáltam Neked keresni valami infót a görög karácsonyról, de sehol semmi érdemlegeset nem találtam, pedig egy pár útikönyvemet átböngésztem, és a neten is kerestem. Lehet, hogy azért nincs róla infó, mert a görögöknek nem a karácsony, hanem a húsvét a legnagyobb ünnepük. Azért kutatok még, és megírom ha találok valamit.
Puszi!
Nagyon jó, hogy a Húsvétrõl írtál, és élvezettel olvastam is, mert sajnos most volt rá idõm.
Jó lenne, ha találnál, mert Te nagyon ügyes vagy, a Karácsonyról is valamit, úgy is az közeleg már.
Biztos vannak szép szokások a görög kúltúrában, embereknél. Ez a rész nálam hiányzik nagyon. Szeretnék itthon is egy kicsi görög hangulatot varázsolni, az amúgy is kedvenc ünnepembe.
Így is itthon már dilinyósnak tartanak a görög imádatomért, hát akkor legyen nekik igazuk .
Mihelyt lesz idõm, akkor én is utána nézek
Köszi elõre is.
