Mindenkinek ajánlom ennek a gyönyörû, hangulatos kis szigetnek a megnézését, aki Tolóban jár. Tolóból (is) mennek ide hajók, érdemes rászánni egy napot. Nekem ez az egyik kedvenc szigetem.
Vén ágyúk vigyázzák a szûk öblöt, amelyfelé amfiteátrumszerûen emelkednek Hydra település szürke terméskõ és mészfehér házai. A mindíg élénk parti sétányt ékszerboltok, tavernák és szuvenírboltok szegélyezik. Felfelé haladva a városban az utcácskák egyre csendesebbekké válnak. Érdemes egy-két gazdag hajómágnás hajdani palotájának fényûzõ belsejét megtekinteni. Látogatható egyebek közt a Tombázisz, a Vulgárisz valamint a Kunduriotisz palota. A sziget hajdan volt gazdagságára emlékeztet a sok száz templom és kápolna, amelybõl állítólag az év minden napjára jut egy. A kikötõ közelében álló 18. századi Pánájiá tu Theotoku, a hajdani zárda temploma szépen faragott márványikonosztáza érdemel említést. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal mûködik benne.
A szigeten tilos a motoros jármûvek használata. Csak gyalog vagy szamárháton lehet közlekedni.
A Profitisz Iliasz kolostor és kissé távolabb az Agia Efpraxia zárda szép környezetben fekszik. A város felett kb. egy órás gyalogút vezet ide. Az itt élõ apácák a maguk készítette szép szötteseket kínálják eladásra.
A Száróni-öbölben a Peloponnészosz-félsziget Árgolisznak nevezett földnyelve elõtt szeli hajónk a mélykék vizet, mikor a hosszúkás formájú Idrá szigetet közelítjük meg. Az elragadó kis sziget területe 52 km2 , felszíne nagy részben sziklás, kopár. A 17. században érkeztek az elsõ telepesek az akkor még lakatlan szigetre. Õk fõleg szárazföldi görögök és albánok voltak, akik földmûveléssel, pásztorkodással foglalkoztak, majd az Égei-tenger medencéjét uraló hajóflottát építettek. Nem vetették meg a kalózkodást és csempészkedést. Így aztán hamar meggazdagodtak és pompás úri házakat építtettek genovai építészekkel.
