Kedves Art76 ,
örülök, hogy jól sikerült a nyaralásod Látod-látod, mondtuk, hogy nem kell sok cuccot vinni, OB-n megtalálsz mindent.
Ami a Duty free-t illeti, a Holiday Lines sem megy be, ilyenkor szoktuk megelőzni a többi 10-12 ott ácsorgó buszt. Ezúttal este 1/2 7-kor indultunk OB-ról, és másnap reggel 1/4 8-kor már Pesten voltunk a Planetáriumnál.
Azt végképp nem értem, hogy görög olajbogyót és ouzot miért nem lehet Görögországban venni, miért csak a vámmentesben. (ahol mellesleg minden drágább...)Dehát ez persze egyéni.
Kedves Csabik!
Én is kellemes nyaralást kívánok neked. Hétvégén vissza viszem a a túlélő cuccaid
csak van valami kütyüd, amivel megállásra kényszeríted a buszt a duty-nál!! Ha, mégse, dobd ki a sofőrt és vegyél egy olcsó Orbitot feltétlenül.
Egyébként Henry kollégának igaza van, mert ne hagyjuk a fejünkre nőni az utazási irodákat! Úgy gondolom, mindig van legalább 5 kretén ennyi ember között. Ez csak egy egyszerű BKV utazás alkalmával is megfigyelhető. Aki leszáll és annyi cigit és piát vesz (ez utóbbi megbocsátható )a, mi egy afrikai ország GDP-jével vetekszik. NE szívasson meg normális nyaralókat, és órákat üljenek a határon. Ezeket otthagynám és csá. Ennyiben érthető az, hogy a sofőr se akarja kitenni magát ennek.
Kedves ART 76!
Örülök hogy jól sikerült az első görög nyaralásod.
Mi jún 26 ._án indulunk paráliára ibusszal , ha nem áll meg a duty free-ben,
nagyon ideges leszek.
Kedves eduso és Art76
Köszönöm az Önök véleményét, megjegyzését is.
Alap bejegyzésemben - ezt sajnos úgy veszem észre külön hangsúlyoznom kell - nem a kéthetes nyaralásomról irtam, hanem kizárólag az utaztatás bizonyos anomáliáiról. A nyaralással minden rendben volt.
Örülők, hogy bejegyzésemhez kapcsolódóan megírták véleményüket.
Nem vagyunk egyformák. És ez igy van jól.
Üdvözlöm Önöket is, és még sok szép görögországi utazást kívánok.
Amikor eddig megálltunk Evzoninál a Duty Free-nél mindig azt láttam, hogy az utasok kb.80- 90%-a leszállt és bement a shopba. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy ez a 20-30 perces, gesztusértékű megállás nem biztos, hogy csak rétegigényt elégítene ki. Persze ha Ön a maradék 10 -20%-hoz tartozik, akkor értem a megjegyzését. És természetesen értem benne az iróniát is. (Ha gúnynak szánta akkor azt is.)
Mentségemre annyit mondanék el, hogy korábban- még az uniós csatlakozásunk előtt, de néhányszor még azt követően is - magam is vezettem diák- és felnőtt csoportokat külföldre. Érdekes, hogy a duty free - s, vagy a határ közeli diszkont árúházas megállások ellen, - de még a reptéri korai becsekkolások ellen, hogy maradjon idő a nézelődésre - soha senki nem tiltakozott...Sőt!
Bejegyzésemmel azt akartam érzékeltetni, hogy ha a most és tavaly ősszel megtapasztaltak tendenciává válnak akkor egy jól kialakult és szerintem helyes gyakorlatot szüntethetnek meg önkényesen az utazással foglalkozó cégek egyes munkatársai. Mindezt azért, mert úri kedvük úgy tartja, vagy egyszerűen csak sietnek haza, esetleg nekik most onnan nem kell semmi, meg egyébként is minek foglalkozzanak az utasok (legyünk megengedőek az utasok egy része) szerződésben tényleg nem rögzített kéréseivel. Sajnos megtehetik, hiszen a buszon már nincs ott az utazásszervező képviselője, aki ha azt mondja az autóbusz vezetőjének, hogy itt és most megállunk akkor nincs apelláta, ott a sofőr megáll és kész...
Az meg külön elgondolkodtató, hogy mint a mi esetünkben történt, a sofőr a Fővállalkozó "mögé bújt" és nem merte bevállalni, hogy kizárólagosan saját döntéséről van szó.
Kövezzen meg érte, de én szeretek egy-egy országot úgy elhagyni, hogy kilépés előtt még teszek egy sétát a repülőtéri, vagy közúti duty freeben. A vásárlás értéke lényegtelen, elhanyagolható összegű, az élményt tartom afféle záróakkordnak.
Ha megengedi eltekintenék most annak összehasonlító kifejtésétől, hogy hogyan és milyen körülmények között utazik autóbusszal mondjuk egy holland, vagy egy belga, dán svájci stb. túrista. Legyen elég annyi, hogy van még hova zárkóznunk.
A tegnap 20.36 -kor írt bejegyzésemben a helyi nyaralási élményekről is írtam, amelyek- ha el tetszett olvasni ezt a bejegyzésemet is - ezúttal is pozitivak voltak. Nem a kéthetes nyaralást szenvedtem végig, ahogyan ezt Ön félreértette, hanem az autóbuszos és helyi utaztatás bizonyos - ennél az irodánál szerintem ezúttal romló tendenciát mutató - történéseire kivántam felhívni a figyelmet.
Örülök, hogy ez a figyelemfelhívás többek között az Ön reflexióját is kiváltotta. Véleménye megtisztelő volt számomra. Miután hozzám hasonlóan Ön is bizonyára kedveli Görögországot, talán egyetérthetünk abban a közös nevezőben, hogy mindenki találja meg minden utazásban azt amit keres benne és a nyaraláshoz kacsolódó utazás -történjen az bármilyen közlekedési eszközzel - legyen valóban UTAZÁS és ne SZÁLLITÁS. (Bizonyára érzi a két fogalom közötti árnyalatnyi differenciát)
mi kb egyszer voltunk a Duty free-be a kb 6 Görög utazás alatt én nagyon drágának találom, és emiatt nem esnék kétségbe, vitatkoznék senkivel, tényleg annyi bolt van Sartin, hogy aki ott nem tud vásárolni ajándékot, az fura, a buszos útnak vannak előnyei hátrányai, ez már csak ilyen
Szép napot!
Hát megvolt életem első Görög útja Nagyon jó volt, minden nagyon szép és jó volt Még nálam vannak Csabik Mcgayver cuccai, amit itt is köszönök neki! Legközelebb, ha megyek, mert annyira jó, már sokkal kevesebb dolgot viszek. elképesztő mennyire élvezhető és olcsó nyaralás.
Olvasom Henry írását. Hát a 2 hét alatt vettem italt, csokit, mindent. Nem hiszem, hogy lemaradtam volna, életem bizniszéről, hogy nem Duty free-be vásároltam. Erre valóban vannak bevásárló túrák. Hihetetlennek tartom, hogy erre vár az ember 2 hétig, hogy vásároljon és egy szó nincs a nyaralásról. Én, pedig beosztom a pénzt, fillérb...nak tartom..
Mindenki kedve és segítőkész volt. Én csak pozitív dolgokat tudok mondani az útról
Kedves Henry ,
javasold az IBUSZ-nak, hogy szervezzenek bevásárló utat az Evzoni Duty Free Shopba.
Akkor nem kéne végigszenvedned egy kéthetes görög nyaralást.
IBUSZ, Apollon és Grand Tours törzsutas vagyok a görögországi útjaimhoz kapcsolódóan.Az elmúlt egy évtized átlagában -2006 óta járunk Görögországba - alapvetően mindhárom irodát megbizható, jó társaságnak tartom. Sartira azért nem a Grand Tours irodával megyek mert nekik az Ófaluban - ami nekem személy szerint a kedvencem - csak a parttól messzire a dombtetőn van apartmanjuk.
Sartin most voltunk negyedszer. Általában két-három évente jövünk ide, mindig nagyon elő-, vagy utószezonban.( Május eleje, szeptember vége-október eleje. Őszintén megszerettük ezt a falut.)
Amúgy az ott tartózkodás két hete alatt nagyszerűen pihentünk. Olyan tipikusan előszezoni üdülés volt.Ennek - azaz az előszezon - ellenére természetesen fürödtünk a tengerben is, ha hűvös volt a víz akkor csak napoztunk. Voltak esős napok is, de ekkor sem bosszankodtunk. A természet és az időjárás ilyenkor még ezer arcát mutatja.
A programjainkat Görögországban mindig magam szervezem, most is igy tettem. Sokat sétáltunk, helyben kirándultunk, ez alatt a Xiropotamu Kolostort (kétszer is), a Beach végén lévő kilátót és a falutól északra lévő sziklás-dombos túristautat a kikötőhöz kell érteni. A helyi templomban Nektariosz atya és kedves munkatársai(hivei) jóvoltából megnézhettük azokat a csodálatos ikonokat amelyeket majd egy évszázaddal ezelőtt, még a lakosságcserekor hoztak magukkal a mostani Törökországból. Amikor pedig egy helyi lakos háza előtt rácsodálkoztunk a gyönyörű rózsabokorra az éppen hazaérkező tulajdonos azonnal letörte a legszebb rózsaszálat és azt a feleségemnek ajándékozta. A minden nap unokáját sétáltató ősz öreg dédnagymamával pedig egész jól összebarátkoztunk, annak ellenére, hogy közös nyelvet nem sikerült találnunk.
Nagyszerű élmények ezek igen jelentős mértékben emelik egy-egy görög út értékét.
A tényleg kissé hosszúra sikeredett előző hozzászólásomban, csak az utaztatás egyes bosszantó jelenségeiről irtam, remélem azóta már az IBUSZ is megemberelte magát és a történteket egy szezonkezdeti működési zavarnak tudhatjuk be.
Igazad lehet, de miért nem utazol pl. a Grand Tours-sal. Nekem semmi közöm hozzájuk, csak már párszor mentem velük, ők semmilyen alvállalkozót nem vonnak be, az egyik legjobb autóbusz parkkal rendelkeznek. Szerintem váltsál. További szép nyarat.
Néhány tapasztalat az IBUSZ Sartira szervezett egyik szezonnyitó útjáról. Hangsúlyozottan csak az utazáshoz, utaztatáshoz kapcsolódóan
Nos,idén már az első turnusra mentünk a feleségemmel és két hétre foglaltunk. Az odautazáskor megkérdeztem az egyik sofőrt, hogy visszafelé megállnak-e a görög-macedón határnál lévő Duty Free Shpp-ban. Meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy ezentúl már nem, mert tavaly ősszel az utolsó korfui turnussal bajok voltak a haza érkezéskor. Állítólag úgy televásárolták magukat egyes utasok cigarettával, hogy Röszkénél már nagy szeretettel várták őket a magyar vámosok, és több mint öt órán keresztül várakoztatták őket, amig a kb. egy millió forintnyi vámot ki nem tudták fizetni. Ő- mármint a megkérdezett sofőr - nem akarja ezt még egyszer átélni ezért nem fognak többet megállni.
Mondtam, hogy ez nem szép, aki nem tartja be a szabályokat magára vessen.
A sofőr biztosított, hogy Macedóniában viszont meg fognak majd állni a hazaútban, ott is olcsón és jól lehet vásárolni. (Akkor meg mi a különbség- gondoltam magamban.)
Mondtam, hogy köszi, de nekem az Evzoni Duty Free szimpatikusabb lenne.
Elmeséltem ennek a magyar sofőrnek, hogy tavaly ősszel sajnos elkövettem azt a hibát, hogy az Aeolussal utaztam Görögországba, hazafelé jövet ők sem álltak meg, amikor megkérdeztem az egyébként hölgy szlovák sofőrt, azt válaszolta, hogy a szlovák utasaik nem tartják be a vámszabályokat, ezért ő most úgy dönt, hogy nem áll meg. Egyébként is" volt rá, egy egész hetem, miért nem vettem meg az alatt az ajándékokat"- vetette még oda gúnyosan.
Nyeltem egyet és csak annyit mondtam, soha többé Aeolus.
Elmeséltem tehát azt a történetet most a magyar sofőrnek és hozzátettem, hogy jó lenne ha az IBUSZ nem süllyedne ennek a szlovák utazási irodának a szintjére. A válasz az volt, hogy márpedig nem fognak megállni a hazatéréskor.
Teltek-múltak a napok, közeledett a hazautazás időpontja. Gondoltam egy nagyot, felhívtam az IBUSZ Ügyfélszolgálatot, a vonal másik végén lévő hölgynek elmeséltem a kiutazáskori beszélgetést és kérdeztem tőle: mi az IBUSZ hivatalos álláspontja a Duty Free-es megállással kapcsolatban. Mégiscsak az IBUSZ a fővállalkozó, az utas vele van szerződésben, az autóbuszos szállítást végző cég pedig az alvállalkozó, ha szerződést akar a jövőben is akkor azt kell tennie amit a Megbízó meghatároz részére. Kedves gesztus lenne, ha 20-30 percre megállnának, biztosítottam, hogy a kizárólag ott kapható Memories csokoládékat, 2-3 kilónyi igazi görög olajbogyót és egy üveg Ouzót akarok venni. Egyébként sem dohányzok.
No kaptam erre hideget, meleget.
Kioktatott, hogy az IBUSZ-nak a szállást és az oda-visszautat kell garantálnia, ilyen egyéni igényekkel, hogy még megállni is és pont a Duty Free-nél, nem tudnak foglalkozni.
Mondtam neki, hogy most vagyok 15. alkalommal autóbusszal Görögországban, eddig mindig volt megállás, kivéve a tavaly őszi aelous-os utamat. Javasoltam , hogy mivel mégis csak az IBUSZ a velem szerződő, és van még néhány nap a visszaútiig, cégvezetői szinten rendezzék le ezt a kérdést, az utasok zöme bizonyára örülne egy kedvező döntésnek. A hölgytől még annyit kértem, hogy ne ő döntsön, csupán csak továbbítsa a kérésemet. Azt mondta ezt megteszi, de ott a határnál már minden a sofőrtől függ.
Eljött a hazaindulás napja.Elindulás után a sofőr megtartotta a szokásos "eligazítást". Történetesen ugyanaz a sofőr volt akivel két héttel korábban még a kiutazáskor beszélgettem. Közölte, hogy - most tessenek figyelni - az IBUSZ utasítására nem állhatnak meg a Duty Free- ben Evzoninál.
Vettem a fáradtságot és lementem az emeletről hozzájuk.
Udvariasan tájékoztattam őket, hogy én bizony kicsit másként tudom ezt a határnál lévő duty free-es megállási lehetőséget - vagyis annak tilalmát.
A sofőr azonnal helyesbített, hogy neki nem is az IBUSZ, hanem saját főnöke - tehát az IBUSZ alvállalkozó valamilyen szintű vezetője - tiltotta meg a megállást.
Mondtam, hogy na akkor a mikrofonba is ezt kellett volna bemondania és nem a fővállalkozó IBUSZ utazási irodával takaróznia. Biztosítottam, hogy természetesen nem dőlök a kardomba, csak azért mert néhány csokival meg egy-két egyéb dologgal kevesebbet viszek haza, de a szép hazánkban egyre inkább eluralkodó simlisséget jó lenne már elfelejteni.
Evzoninál tényleg nem álltunk meg.
A helyesbítés nem hangzott el a hangosbemondóban.
Megálltunk mindenféle szedett-vedett útmenti benzinkútnál Macedoniában és Szerbiában.
No meg Szegeden a Virágpiacon kb. egy órára, majd 20 perccel később a Szegedi Tesco-nál is.
Maradjunk még egy kicsit az autóbuszos utazásnál.
Nem annak menet közbeni gyötrelmeinél -aki hozzám hasonlóan busszal jár Görögországba, tudja miről beszélek. Tudomásul kell venni, hogy ezért a pénzért ez van, össze vagyunk zárva ötvenen vagy nyolcvanan, itt óhatatlanul kialakulnak kisebb-nagyobb konfliktushelyzetek, az ülés hátradöntésétől kezdve a hangos - fülhallgató nélküli - zenehallgatásig bezárólag. ( A csúcs számomra úgy két éve volt, mikor egy kb 10 fő család egyes férfitagjai a busz felső szintjén lévő melegre hivatkozva alsógatyára(!) vetkőztek.)
Feleségemmel most is Kecskeméten szálltunk fel a "nagy buszra" , odáig a "ráhordó" járatot vettük igénybe.Átszállási helyként Kecskemét, Dobó tér volt megjelölve. Már hetekkel, és még napokkal az indulás előtt is érdeklődtem az IBUSZ-ban, hogy nem a kecskeméti AUCHAN parkolóban lesz mégis az átszállás, merthogy az IBUSZ közismerten együtt mozog az Apollon járatával és azoknál az Auchan van jelölve, ami sokkal praktikusabb a belvárosnál(ahova nem tudok saját kocsival átmenni, mert kicsit húzós lenne a két hetes parkolási díj). A válasz mindvégig a belváros volt. Meg is vettük jó drága pénzen a ráhordó járatot.
Az IBUSZ egy nappal az indulás előtt rájött a nyilvánvalóra, természetesen az Auchan parkolóban volt az átszállás. De már nem minden utast sikerült kiértesíteni ezért bementünk még a Dobó térre is.
Nem tudom megfigyelték-e a tisztelt fórumtársak, hogy ezeknél a tipusú buszos utaknál odaútban és haza érkezéskor a magyarországi szakaszokon mindig csak vánszorgás van.
Még egy pár szót a Sartin belüli utazásról. Merthogy ilyen is van.
Régen az volt a szokás, hogy megérkezett a nagy busz Sartira, a helyi IBUSZ képviselő fogadta a csoportot, majd kisbuszok és személygépkocsik segítségével széthordták az utasokat az apartmanházakhoz. Ha a nagy busz helyi mozgási irányába is esett apartman azoknak az utasoknak csak az adott szállás előtt kellett leszállni.
No ez már csak a múlt.
Megérkeztünk most is az iskola elé a nagy parkolóba és mindenkit egyszerre leszállítottak. Közölték a 80 emberrel, hogy kinek milyen irányba esik a szállása és, hogy szépen el lehet indulni, ki-ki vonszolja csak a bőröndjét.
Elővettem utazási dokumentumaimat és megmutattam a helyi idegenvezető hölgynek, hogy mi is van arra ráirva. Felszállás helye: (már a ráhordó járatra) itt is itt, leszállás helye: Sarti ez és ez az apartmanház. Mondtam a hölgynek ez egy szerződés, vagy odaszállítanak bennünket gépjárművel az adott házhoz, vagy szerződésszegés miatt vegyünk föl egy jegyzőkönyvet, én hívok egy taxit, számlát kérek és majd hazautazás után azokat benyújtom az IBUSZ-nak.
A hölgy dúl-fúlt és otthagyott bennünket.
A velünk ugyanabban a házban megszálló egyik utastársunk azonnal csatlakozott hozzánk.
A kevésbé makacs útitársak szétszéledtek, húzták a bőröndöket.
Mi meg vártunk.
Tíz perc sem telt el, a telepített férfi idegenvezető Szabó Zoltán úr mellénk ált egy kocsival és a szálláshelyünk bejáratához fuvarozott bennünket.
Lehet ezt igy is.
Már-már úgy éreztem magam újra, mint amikor a helyi telepített idegenvezetőt még Détári Dórának majd Pápai Ferencnek hívták.
Foglaljuk össze az egészet és vonjuk le a tanulságokat.
Egy 115 éve a piacon lévő utazási iroda nem engedheti meg magának színvonalesést.
A név kötelez.
Minden tekintetben. Az utaztatás során is.
Nem mondom, hogy soha többé IBUSZ.
Csak annyit: kedves IBUSZ ÉBRESZTŐ!