Nagyon szép és nagyon érdekes építészeti stílus. Valami oroszos és egészen távolkeleti is van benne.
A reggelit olvasva, meg összecsurrant a nyálam. Ma délben ettem uroljára.
Szia H.apci!
Jópár éve voltunk Rilában, még a mult rendszerben Trabanttal. Burgaszba utaztunk és tettünk egy kitérőt oda Szófiából. Jól esett most ennyi idő után ismét látni. Emlékszem, hogy egy pópa meghallotta, hogy magyarok vagyunk, ékes magyar szóval üdvözölt bennünket és végigvezetett a kolostorban, majd megvendégelt bennünket ebédre. Pesten tanult és nagyon örült nekünk.
Üdv: Josza
Szia Éva!
Igen megkaptam és elolvastam.Nagyon köszönöm. Fantasztikusan érdekes. Bocs, de belevetettem magam a melóba és nagyon ritán tudok most feljönni a Hellasra .
Van mit bepótolnom, mert hosszú ideig beteg voltam.
Mégegyszer köszi: Josza
Ahaaa! Így tényleg egészen más! Bocs a félreértésért, de igazad van, ebből nem lett baj. A ciril betűk nem ismerete viszont elég nagy baj egy bosnyák körutat vállaló idegenvezetőnél.
Kösz a részvétet!
szepeva
A főnök beszélt németül, angolul, de a mama, aki a reggelinél tüsténkedett nem, csak bulgárul, vendég meg csak külföldi… Ilyet még tényleg nem láttam.
És ilyet?
A mi bosnyák körutunkon sem az idegenvezető, sem a gépkocsivezető nem ismerte a cirill betűket!
No annyi helyre is jutottunk el!
A szervező iroda egyenlőre lapít, bár a 30 napjába még belefér.
szepeva
Nem tudom hova írni, hát felteszem ide, pedig nem is „egyéb utazás”, hanem a görögországi körutazásunk része, befejező állomása…
Az idén többen említették, hogy Bulgárián át utaztak Görögországba, de nem emlékszem, hogy bárki is rászánta volna magát egy kis kitérőre (kb. 2x30 km és max. 2 óra), a Rilai Kolostor meglátogatására.
Nagyon régen (több, mint 20 éve) jártam ott utoljára, legutóbb sajnos szemerkélő esőben. Most talán szebb, mint valaha. Az odavezető út nem sokat változott (világvége érzése támad az utazónak) , de végső soron rendben van; az út mellett itt-ott mézet árulnak most is, sőt mézbort és mézpálinkát is. Nincs belépő, de a parkolásért fizetni kell, ha jól emlékszem talán 4 Levát (elfogadja a parkolóőr az Eurót is 1:2 – korrekt – arányban, de visszaadni nem tud, csak Levában). Kár, hogy most nem lehet felmenni az emeleti kerengőkre, mert onnan még szebb a rálátás a komplexumra. Szeptember közepe volt, hétköznap késő délután, front utáni hűvös idő, s mégis meglepően sok látogató volt főleg busszal. Örülök, hogy nem hagytam ki...
Ismét csak a sztori kedvéért megemlítem még, hogy „előre megfontolt szándékkal” Szófiában éjszakáztunk egy nagyon egyszerű, régimódi, de jól felszerelt, modernizált „vendégház”-ban a sűrűjében. Csupa egyirányú szűk utca, óriási forgalom, de biztosítottak parkolót, csak addig volt kicsit kínos, amíg kiderült, hogy hova állhatok, ugyanis addig a tulaj állt azon a helyen, másik hely meg egy szál sem volt. Nagyon olcsó volt (ezt is a Booking.com-nál találtam), 35 Euró két főre (saját fürdő, WC, TV, parkoló) reggelivel, de milyen reggelivel!
A főnök beszélt németül, angolul, de a mama, aki a reggelinél tüsténkedett nem, csak bulgárul, vendég meg csak külföldi… Ilyet még tényleg nem láttam. Büféreggeli, de mégis gyönyörűen megterítve mindenkinek, no de pláne mindenki elé odakészítve egy kb. fél cm vastag tenyérnyi sonkaszelet egy tányéron. A többit önkiszolgálni kellett, mint ahogy máshol; felvágott nem volt más, de azon kívül minden. Rendben is lett volna, de jött a mama érdeklődni. Nagy szerencsém, hogy a régi bolgár haverokról rámragadt valami nyelvtudás (a hajdani kötelező orosz alapon), így hamar egyenesbe kerültünk. A többiek megszenvedtek a mamával, bár volt egy külföldre szakadt bolgár hölgy közöttük, aki nem bírta nézni és segített fordítani. Azt szerette volna tudni a mama, hogy kérünk-e még omlettet is, s ha igen, hány tojásból, jó lesz-e ha kettéhajtva hozza, de mit tegyen bele sajtot, vagy sonkát? A nejem még a gondolattól is elalélt; én kértem, s miután sonkám már volt, hát sajttal. Valami olyan lágy, szuper omlettet kaptam, hogy ihaj! Mondanom sem kell, úgy jóllaktam, hogy hazáig simán kibírtam kaja nélkül, csak elindulni volt nehéz…
Josza!
Kicsit korán néztél bele, még nem fejeztem be, most megy fel Jajce.
A piramisokról majd küldök egy cikket, de most még folytatom a feltöltést.
szepeva
Szia Évi!
Nem értem ezt a szerénykedést teljesen jók ezek a képek. Fantasztikus út lehetett. A mostari híd teljesen olyan, mint volt. Most is megérintett igy fotókon keresztül is, hogy mennyire más világ, mint a mienk. Az a piramis az igaz? Még nem hallottam róla. Megdöbbentő.
Nagy élmény volt megnézni.
Üdv: Josza
Bocsi, hogy ilyen sokáig hagytalak válasz nélkül. A képeket most pakolom fel, ma este azt hiszem végzek vele.
www.indafoto.hu/evuska1
Sokáig tartott, no nem a feltöltés, hanem a kitanulása. Még a feliratozást kellene megfejtenem, mert úgy ér szerintem valamit az egész.
Nagy fotós nem vagyok (ha nem mondanám is rájönnél), de nosztalgiázni azért jók.
Üdv. szepeva
Lopták még akkor is az ablaktörlőlapátot? 
Senki nem merte éjszakára a kocsin hagyni, még a helyiek sem! 
.
(De ebből legalább nem lett baj... 
