egy trehány disznó vagyok, mert a kérdésemre adott válaszra elfeldtem reagálni
Kedves Jorgos, sajnos csak kódolva jött át (mindkétszer) a válaszod, de felírtam a suvlaki árus nevét, remélem jot fogok vacsorázni.
Az lenne még a kérdésem, hogy a jegy vásárlás hogyan történik, kikötő területén, v. kívül, esetleg társaságokra osztva?
Kapsz egy bonusz B pontot is:
Ez a leghiresebb suvlaki Pireusban.
(a magyarok suflaki vagy gyros-nak nevezik)
Cim: Agiou Dimitriou 15-17, Drapetsona
Tulajdonos neve: Karababas
A kikotoben tobben ismerik hol van Karababas, mint az, hogy honnan indul a hajo...
Egy suvlaki akkora, hogy az egeszet nem birod megenni.
A mai Athén mintegy 2,5 millió lakosával az ókori város területén kívül magába foglalja a kb. 190 ezer lakosú Pireuszt és a szárazföld felé nyúló elővárosokat.
Pireusz (Pirea, Pireefsz) Görögország legnagyobb kikötője. Gyakori félreértés tárgya, hogy sokan azt gondolják, Pireusz Athén része, pedig tulajdonképpen Athén és Pireusz két város. Az Omonia térről induló metróval érhető el, mely a várost elhagyva a föld felett közlekedik.
A város kb. 180-190 ezer lakosú, külvárosaival együtt lélekszáma eléri a 439 ezret is. A tulajdonképpeni Pireusz az Akti nevű sziklás félszigeten fekszik, amely egy földnyelvvel csatlakozik a szárazföldhöz. A perzsa háborúk idején Themisztoklész helyezte át a hadihajó támasztpontját Pireuszba, majd a félsziget teljes kiépítésére is sor került. Három fő zóna jött létre: a kereskedelmi kikötő, a hadi kikötő, és a közigazgatási, vallási központ.
Látnivalók: Régészeti Múzeum; az i.e. 2. századból maradt Zea-színház maradványai; Hajózási Múzeum, amely a görög hajózás történetét mutatja be, az ókortól a második világháborúig; Nagy Kikötői Kantharosz, az ókori hadikikötő zónája, ahol a Zea kikötő volt.
