Sziasztok Kedves Fórumozók!
A szeptemberben Santorinin töltött egy hét során egy napra erre a csendes,de számunkra igen megkapó szigetre hajóztunk.Néhány képet hamarosan láthattok a fotóalbumban.Bátran ajánlom,-aki erre jár nézze meg-,érdemes...
Szia Verka!
Most nyáron Folegandroson nagyon közel voltunk Sikinoshoz(kb. 15-20km). Sajnálom, hogy nem néztük meg egyik nap(jóvátehetetlen hiba) Nekem tetszik ez a csönd és a nyugalom.
Ezért élnek a Görögök ilyen sokáig. Egyre jobban tetszenek az ilyen horák castrók, pici utcácskák nyugodt emberek. Igazi Görög feelingre vágyom nem műgörög nyaralóhelyekre tele bazárokkal. Persze mindenkinek más és más tetszik és ezt tiszteletben kell tartani.
Lehet, hogy tényleg meg kéne nyitnod azt az island hopping topikot , ahol lehetne szigeteket összehasonlítani meg egyéb többszigetes témákról eszmét cserélni.
Sikinosban strandügyileg nekem az tetszik, hogy sok eldugott homokos strandocskája van, és imádom az olyanokat. Hátrány, hogy alig lehet őket megközelíteni, gyalogolni lusta vagyok , csónakkal meg nem tudom, milyen, pl. ha egy bácsika kivisz minket oda, akkor ő mit csinál, amíg mi fürdünk meg jól érezzük magunkat? (Biztos én vagyok az egyetlen hülye, aki ilyesmin agyal, de én egyszerűen nem tudom elképzelni. Ha ott ülne, és várná, hogy "végezzünk" már, attól idegbajt kapnék, és elrontaná az egészet. Vagy visszajön értünk később? Vagy nemtom. )
Nekem nem a nyugalommal lenne a bajom ott, hanem hogy még strandok sincsenek "normálisak" Akad még ilyen sziget szép számban, pl. Kastelorizo is, ahol akad több látnivaló is, csak nagyon kieső helyen fekszik minden hajó menetrendjéből.
Milosról kerestem anyagot, aztán véletlenül találtam egy lelkendezős beírást Sikinosról. Valakik voltak ott, és áradoztak róla, mint a nyugalom szigetéről, ahol minden érintetlen, és nincs más, csak csend és béke. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet.
Mivel igen kevéssé valószínű, hogy minden szigetet be fogok járni életem során, szeretnék egy pár olyat kiválasztani, amik között van ilyen is, olyan is. Ami biztos, az Santorini, mert azt muszáj , Milos is egyre biztosabbnak látszik , de ezek mellett szeretném kipróbálni azt is, hogy milyen lehet egy olyan sziget, ahol alig van turista, a komp sem jár minden nap, és amolyan világtól elszeparált igazán emberléptékű hely... Sikinosban az fogott meg, hogy ilyennek tűnik.
Egyébként nem tudom, hogy valóban annyira tetszene-e a dolog, mint ahogy most remélem. De ez sosem fog kiderülni, amíg nem próbálom ki. Arra gondolok, hogy azért általában a látnivalók száma és "minősége" korrelál a turistaforgalom nagyságával, tehát ahol igazán szép dolgok vannak, oda azért mennek emberek. (Hacsak nincs nagyon megközelíthetetlen helyen.) Lehet, hogy egy ilyen majdhogynem kihalt szigeten nem várnak olyan hűdenagy látványosságok, és nem tudom, hogy ezt hogy fogom fogadni. Nem tudom, hogy valóban megelégszem-e azzal, hogy ott nincs más, csak a szinte kézzelfogható béke és nyugalom. Most ugyan vágyom rá, dehát a megvalósult álom az mindig kicsit más...
Azt is írták a szigetről, hogy mivel olyan kevés ember lakik ott, olyan érzés kicsit, főleg az első napokban, amíg nem ismernek meg, mintha betolakodnál az életükbe. Ettől ez érzéstől is tartok pl., de szerintem akárhová megy az ember, ahol ilyen kevesen vannak, ez elkerülhetetlen.
A "főváros" (vagy "főfalu", vagy hogy is mondják ezt ) meglepő módon a Hora nevet viseli és két részből áll: Horio és Kastro.
A képen Kastro látszik Horióból nézve:
Horio régi házak között megbújó kis utcácskák labirintusa különös, régies, érdekes boltívekkel, rejtett sarkokkal, lépcsőkkel, átjárókkal. Egy rég letűnt világ csöndjét és nyugalmát találja meg itt az utazó.
Kastro a sziget központja: üzletek, tavernák, na és itt van a "főtér", ami igazából az egyetlen tér a szigeten , és mint ilyen, a társasági élet színhelye.