Nekem már nem túl sok van hátra a nyugdíjas éveimig, és én is szívesen mennék Görögországba, a saját házamba idõnként. Én is utálom a telet és a hideget, de sajna az itteni kötelezettségek miatt ez lehetetlen egyenlõre. Talán pár év múlva, ha nem mennek fel az apartmanok árai a csillagos égig, akkor meg is tudom valósítani. Nekünk is a nagy terasz, a sok virág, a tenger, és a nyugalom amire szükségünk van.
Vrasnán én is jártam, igazi nyugodt kis település. Ott lakni állandóan azért nem szeretnék, mert még póstára is Apstrovaltára kellett átmenni, és néha vásárolni is, mert a helyi szupermarketekben nem kaptunk valamit.
Valcsi!
Persze igazad van. Mi viszont a nyugdíjas éveinket tervezgettük, és nekem igen nagy problémát jelent a hideg idõszak, a tél pedig a halálom. Persze ott se mindig napsütés, de az itthoninál jobb a klíma. Évek óta csodálattal nézem kinnt azokat a magánházakat, melyeknek gyönyörû, hatalmas teraszaik vannak, grillsütõvel, stb. Persze itt nem Paráliáról beszélek. Elsõ utazásunk alkalmával (Vrasna) szemben volt egy ilyen. Az alsó szintek ki voltak adva, az idõsebb házaspár fenn lakott egy ilyen hatalmas terasszal és számunkra láthatóan tágas, kényelmes lakrésszel. Hétvégeken jött a család, gyerekek, unokák. A ház elõtt közvetlen a tenger, az udvaron csodálatos növények, hatalmas pálma. Nos ez az én vágyálmom, de nyílván realitása kicsi.
Azért pont az idén beszélgettünk errõl barátainkkal: jól látható melyik a tulaj terasza, de ezek általában üresek.
Nekem csak egy gondom van a dologgal: számomra még elérhetetlen messzeségben van a nyugdíj és tartok annak összegétõl látva, hogy ki is fogja azt nekünk fizetni és mibõl. Vagy gyorsan hozzá kell kezdeni görögül tanulni és állást keresni.
És én már csak ilyen vagyok: feltétlen tengerpart, férjem imádja a hegyeket, valamint 52 négyzetméter kicsit szûkösnek tünik ( a lányok szobája kb. ennyi).
Szia Rebeka!
Hidd el, lehet 52 négyzetméteren is élni. Nekem pont ekkora a lakásom, és nagyon jól megvagyunk benne 30 éve. Igaz már csak ketten a férjemmel, mert a fiam felnõtt. Különben is, gondolom azért szeretnél tenger mellé költözni, hogy élvezd, és ne a lakásban legyél egész nap.
Szerintem elég, ha az az 52 négyzetméter nyaraló marad! Akkor megy le az ember, amikor akar!
Egyébként én már tervbe vettem, hogy suli után gyors görög nyelvtanfolyam, aztán ki nyári munkára! Már szereztem is egy ismerõs egy ékszerboltban! Miután elmondta, hogy ingyen szállás jár és munka mellett még jut egy csomó szabadidõ is, kedvet kaptam hozzá!
Nekem csak egy gondom van a dologgal: számomra még elérhetetlen messzeségben van a nyugdíj és tartok annak összegétõl látva, hogy ki is fogja azt nekünk fizetni és mibõl. Vagy gyorsan hozzá kell kezdeni görögül tanulni és állást keresni.
És én már csak ilyen vagyok: feltétlen tengerpart, férjem imádja a hegyeket, valamint 52 négyzetméter kicsit szûkösnek tünik ( a lányok szobája kb. ennyi).
Tényleg jó álmodozó vagy, remélem sikerülni is fog a terved, és tényleg jó lenne ha találkoznánk.
Egyébként mi tényleg a férjemmel tervezzük a nyugdijaskorunkraezt az életformát, de már a balcsival is beérnénk, csak megéljük ezt a kort
Sziasztok!
Mi mar tul vagyunk a visszavagyodos korszakunkon (bar nekem soha nem volt olyanom, amiota utazok...!) es inkabb maradnank kint.
egyebkent most, amikor kint voltunk, volt ott egy pasas es meselte, hogy az egyik ismerose vett kint Kretan egy kis hazacskat, a hegyekben, valami 3-3,5 millio HUF-nak megfelelo osszegert es kint el osztol tavaszig Kretan!!!! nem rossz!!!! mondhatni szuper lehet!!!!!
az ar pedig nem hangzik annyira veszesen. ja, es valami nyugdijas es allitolag siman megel ott kint a nyugdijabol. persze, nem tudom, hogy mennyi lehet a nyugdija, de akkor is...!
nem rossz otlet....!!! es meg megvalosithatonak is hangzik!!!
Nagyon találó az idézeted!!!!
Én egyenlõre még a visszavágyódó szakaszomba vagyok, de nagyon szeretnék majd veled 20-30év után a görög tengarparti nyaralónkba beszélgetni errõl, mivel, hogy éppen szomszédok vagyunk.
Nagyon szép nyugdijas élet lehetne,ha görög emberek között tölthetnénk
úgye?
Annyi év után nekem sem semmiért maradt meg! De én még nem engedhetem meg magamnak, hogy maradjak. De ki tudja, ha sikerül megérni a nyugdíjas kort, és a közalkalmazotti nyugdíj összege...............
Vagy gyorsan hozzá kell kezdeni görögül tanulni és állást keresni.
