Szia Albatrosz!
Igazad van, tényleg semmi extra nincs azon a partszakaszon (én legalább is nem láttam).
Várjuk majd a beszámolód, hogy hogy sikerült a kirándulás.
Üdv.:
Kihagyni semmikeppen nem fogjuk a Meteorakat, csak a sorrend a kerdes. Tudom, hogy onnan nem nehez kimenni a tengerpartra, csak hat nalam nem a furdes a lenyeg, hanem hogy szep tengerpartot lassak (persze, furodni is fogok, de pl. szivesen nezelodnek a viz alatt, ha lenne mit...). A Meteorakhoz kozel levo tengerpart pedig gondolom olyan, mint ahol az Olympos megmaszasa elott furodtunk, az pedig - csunyan hangzik, de - semmi extra. Na majd meglatjuk, most mar nincs sok ido gondolkozni.
Albatrosz!
Nagyon jó volt a beszámolód a kirándulásról, várjuk a többit! Mi autóval mentünk fel, a túrát nem vállaltuk. Így a csúcsra nem jutottunk fel.
Igaza van Valcsinak, a Meteorákat tényleg ne hagyjátok ki, hihetetlen látvány és nem csak elsõ alkalommal feledhetetlen élmény.
Szia Albatrosz!
Szerintem kössétek össze a kettõt. A Meteórákat LÁTNI KELL!!! Fantasztikusan lenyûgõzõ látvány. Ilyenkor már nincs az a hõség, és tömeg, pont ideális az idõpont. Az út egy jó darabig a tenger mellett halad, így egy fürdést is közbe lehet iktatni.
Várom majd a beszámolód.
Üdv.:
Nem tudom meg, mert tobb szempont is van: egyreszt ki kene hasznalni az oktobert, es tengerpartra menni, masreszt van "bejjebb" is olyasmi, ami erdekel (es mindenre nem lesz penzunk). Talan a Meteorakat nezzuk meg most hetvegen, de ez meg vita targya.
Szia Albatrosz!
Köszi az élménybeszámolót, mert így nem hiszem, hogy túl sokan másztuk meg az Olymposzt. Nagyon örülök, hogy megosztod velünk a tapasztalataidat, mert ez egy más szemszögbõl mutatja be az országot. Legközelebb hová mész kirándulni?
Üdv.:
Köszönjük az élménybeszámolót, érdekes volt.
Kíváncsian várjuk a továbbiakat is.
Albatrosz | #2914 | 2005-10-19 17:06:02 | Latogatas az Isteneknel
Csutortokon mondtak a tobbiek a koliban, hogy nagyreszt cseh szervezesben elmennek hetvegen az Olymposra. Penteken indulas, szallas meg nincs, de majd lesz valahogy, vasarnap pedig haza. Elgondolkoztam, ugyanis ket út van, ami nem javasolt egyedül: tura az Olymposon es kirandulas Isztambulba. (Ez utobbirol legnagyobb sajnalatomra a tobbiek a madarinfluenza miatt lemondtak.) Igy hat elhataroztam, hogy megyek veluk az Olymposra, mert talan vissza nem tero alkalom. Masnap delutan 2-kor indult a vonat, tehat volt egy delelottom, hogy vegyek magamnak egy halozsakot, egy polifoamot es ne'mi kajat a tuleleshez. Mindezt sikeresen teljesitettem, igy elindulhattunk az allomasra. Utkozben talalkoztunk a koli gondnokaval, aki elarulta, hogy o meg nem jart az Isteneknel, de sejtelmesen sok sikert kivant. A kovetkezo ember, akitol valamit megkerdeztunk, tagra nyilt szemekkel erdeklodott, hogy biztosak vagyunk-e az uticelban. En kezdtem elbizonytalanodni... Mindenesetre penteken 2 utan valamivel mar a vonaton, sot bo egy ora mulva egy elhagyatott vonatallomason talaltam magam. Mivel kb 100 meterre volt a tengerpart, megoszlott a tarsasag: az aggodosabbak el akartak indulni abba a faluba, ahol az ejszakat akartuk tolteni, hogy biztos talaljunk szallast. A kalandvagyobbak pedig furodni akartak a tengerben. Szerencsere nyertunk, igy hat elindultunk a tenger fele. Ennek ket haszna volt: egyreszt eletemben eloszor megmartozhattam a gorog tengerben, masreszt elmondhattuk magunkrol, hogy valoban tengerszintrol indultunk, hogy feljussunk az Olympos legmagasabb csucsara, Mytikasra (2918 m). (Nem szeretnek illuziorombolo lenni, de ez a tengerpart kb. ugyanolyan volt, mint a horvat. Szep volt, de remelem, megyunk majd specibb helyre is.) Egy-két ora lazsalas utan elindultunk Litochoro fele, ami bo 5 km-re volt az allomastol. Megerkezesunk utan kb. a 3. probalkozasra megtalaltuk a nekunk valo szallast, es kenyelmesen elhelyezkedtunk, lenyomtunk egy-egy gyrost es setalgattunk ebben a nagyon hangulatos faluban (vagy kisvarosban?). Szombaton reggel h8-kor indultunk el. A falu szelen nagy csoport kutya verekedett ossze, es igen megtisztelonek tunt, hogy a 3 legerosebb csatlakozott utana hozzank - meg utana is volt tobb kemeny harc koztuk, hogy ki mehet a sor elejen, es ki hajtja majd a falkat. Persze kesobb nem volt olyan poen, mert a szuk emelkedok kellos kozepen megalltak, ahogy nekik tetszett... Az elso par ora seta alatt olyan volt a kornyezet, mint a Tordai-hasadekban, vagyis ket oldalt nagy sziklafalak, kozepen melyseg. Gyonyoru. Utana erdo par orat. 4-5 ora seta, papiron 800 meter szintkulonbseg (valojaban tobb, mert egyfolytaban le-fol kellett menni) utan megerkeztunk Pironiaba, ami az utso autoval is megkozelitheto allomas. Ezutan meg 3-4 ora es 1000 meter szintkulonbseg vart rank. Szoval kemeny volt, a vege fele mar szentsegeltunk neha... Megerkeztunk a 2/3-nal levo "refuge"-ba, ami egy 100 agyas menedekhely. Mivel nekunk elozetes foglalas soran nem jutott mar agy, varnunk kellett, hogy marad-e hely, lesz-e olyan, aki foglalt helyet, de megsem jon. F10 korul adtak ertesunkre, hogy lesz agyunk, igaz, addigra mar szinte mindenki lefejelte az asztalt. Reszben a faradtsagtol, reszben az aggodalomtol, ugyanis a tobbi gyakorlottabb turazo kezeben turabot, fejen sapka, kezen kesztyu (a turabakancsrol nem is beszelve, mert az a mi csapatunk par tagjan is volt). Egyszerubb meleg eteleket lehetett kapni (pl. teszta es husgomboc), amiket egy hangulatos, kandallos "nappali-ebedloben" fogyaszthattunk el. Ha nem lettunk volna hullak, kolcsonozhettunk volna mindenfele tarsasjatekot is. A halozsakokat es az egyeb folosleges dolgokat szerencsere ott hagyhattuk a hazban, igy masnap h9 korul kicsit megkonnyebbulve indultunk el, ezuttal kb 4 ora gyaloglas es 1000 meter szintkulonbseg vart rank a legmagasabb csucsig. Hat, be kell vallanom, kikoptuk a tudonket. Skolanal, az x. legmagasabb csucsnal megpihentunk, es sokan ugy dontottek, hogy nekik eleg volt annyi. Nehanyan meg tovabbmentunk Mytikasra, a legmagasabb csucsra, ahol mar nemcsak a labunkat, hanem a kezunket is hasznaltuk a maszasnal. Gyonyoru volt a kilatas, megert minden faradsagot. Meg vendegkonyv is volt, amiben a legtobb okos kulfoldi az Isteneket hianyolta, vagy csak egyszeruen megkerdezte toluk, hogy "miert pont itt??".
Ezutan elindultunk lefele, felvettuk a cokmokot, es irany Pironia, a parkolo. A terv az volt, hogy megkerunk valakit, vigyen el a vonatallomasig kocsival, vagy legalabb egy darabon abba az iranyba. Szerencsere osszeismerkedtunk egy fiatal gorog parral, akik eppen Thesszloniki fele igyekeztek, igy azt mondtak, elvisznek vegig, csak szeretnenek kozben megallni enni. Nagyon jol elvoltunk, vegul meg meg is hivtak egy gyrosra. Kikerdeztuk oket Gorogorszagrol, mindent elmondtak, amire kivancsiak voltunk. Megkerdeztuk pl., miert van annyi kobor kutya Thesszalonikiben (meg masutt is), mire a lany egyszeruen ezt valaszolta: "Annyi ciganygyerek is van, hogy a kutyak mar fel sem tunnek". Elgondolkoztam, hogy vajon csak nekem tunnek-e fel hamarabb a kutyak, de szerintem en meg tenyleg nem lattam sok keregetot. Milyenek a gorogok? Miutan fizettek az autopalyaert, diszkreten megkerdeztuk, miert nem a matricat hasznaljak, mert lattunk parat a szelvedon. A lany mondta, hogy mert csak regiek vannak, de ezutan ranezett a szelvedore, a homlokara csapott, es fajdalmasan felkialtott, mikor meglatta az idei matricat. Mikor beertunk Thesszalonikibe, ismet fajdalmas kialtas, mert eszrevettek, hogy mar villog az a lampa, ami a benzin hianyat jelzi. Jobb keson, mint soha... Szerencsere idoben elertunk egy benzinkuthoz. Mindenesetre tipikus gorogok voltak: nagyon kedvesek, segitokeszek, vidamak, jo humoruak, de hihetetlenul szorakozottak.
Mondanom sem kell, hogy a tura ota hihetetlen izomlazam van foleg a vadlimban, combomban es hatamban. Szerintem ha valaki leulne a koli lepcsojere, egybol kiszurna, hogy ki az, aki hetvegen az Olymposon jart.
Többen érdeklõdtek, hogy lehet élménybeszámolót küldeni a Beszámolók oldalra.
Röviden:
Megírjátok a szöveget, bármilyen szövegszerkesztõvel, aztán egyszerûen elkülditek az info@hellasz.hu címre. Ha a beszámolóhoz képek is vannak, a képek lehetõleg kis méretûek legyenek, nagyobb képeket inkább a Fotóalbumba küldjétek...
Szia mindenkinek. Nyári élményeimet szeretném pár szóban leírni. Természetesen Görögország Sarti.Nekem ez a kis halászfalu már második otthonom,szinte az egész falut ismerem,és viszont.Megfogott az emberek kedvessége,barátságos viselkedése. Nagyon pozitívan értékelték igyekezetemet a nyelv elsajátításához.Elõször nem mertem görögül megszólalni,de aztán egész jól ment. Aki szereti az érdekességeket feltétlenül menjen el öszvértúrára,felejthetetlen élményben lesz része.Aki vezeti minden nyelven tud egy kicsit,az öszvérek csak neki fogadnak szót,egészen speciális szavakat használt,én mondhattam bármit.Az utazási irodában is jó fejek a srácok azon vannak hogy mindenki nagyon jól érezze magát. Bár én megint megpörkölõdtem,de akkor is megérte. Nagyon jó volt a hajó kirándulás is, ne hagyjátok ki.Mindenhol csak barátságos emberekkel találkoztam legyen az bolt,étterem.Egyetlen negatívum ért,híztam két kilót,de dolgozok az eltüntetésén.Vágyok vissza,remélem még idén összejön.
Ha képek is vannak a beszámolóhoz, akkor azok lehetõleg kis méretûek legyenek és akkor jöhetnek azok is az emailben. A nagyobb méretû képek inkább a Fotóalbumba kerüljenek...
A képküldésrõl itt olvashattok: https://www.hellasz.hu/forum/viewtopic.php?t=38
Sziasztok!
Nagyon kellemes ital, ha 2dl hideg Fanta citromlébe 1/2dl Ouzót öntünk, majd jégkockát teszünk bele. Vigyázzatok azért mert itatja magát, de megárthat, ha sokat fogyasztotok belõle.
Jamasz!
nem tudod a mondást hogy ouzót húzóra?nekem egy kalózhajós kirándulás után jutott eszembe hogy azért ezt a nedüt módjával.nagyon jól éreztük magunkat és az út vége felé jöött a kapitány bónusz ouzó kapitány nikosz mondja nekem.erre én össze fog akadni a szemem.mire õ nincs problem. a vége kikötéskor majdnem a hajó mellé léptem.
Egyik krétai utazásunk során történt:
Éppen Vai felé mentünk autóval (Plataniaszból), már bõven Kréta keleti részén jártunk, amikor is az egyik keresztezõdésben az útiránytjelzõ tábla jobbra jelezte a helyes irányt, le is forultunk jobbra, aztán kb 300 m megtétele után elfogyott az út, kecskék és egyéb háziállatok társaságában találtuk magunkat..., kiderült, hogy egy udvarban vagyunk...