Ha rám hallgattok:
- nappal utaztok
-betartjátok a sebességet!!!!!!!!!!!! Minden lehajtónál sebességkorlátozás van Szerbiában és a legtöbbnél mérnek!!!
-ha koldusokat láttok, központizár bekapcsol (belülrõl, persze) és ablakok feltekerve (persze a fizetõs ablaknál nem )
- ne is nézzetek a szemükbe, csináljatok úgy, mintha ott sem lennének!!!
-Szerbiában is érdemes a határon lóvét váltani, de ha van eurótok apróban, azt is be lehet vállalni, mivel hivatalosan ki vannak a kapuknál írva euróban is az árak (én azért váltanék). Ja és forintot nem váltanak dínárra!!!
-Macedóniában mindenképp váltsatok lóvét!!! DE: A határon több bódéban is kérdezzétek meg mennyiért váltják! Mi jól jártunk, 10 eur-ért 600-at kaptunk, de összefutottunk egy magyar családdal, õk egy szomszédos váltónál csak 550-et!
-a legtöbb helyen potyogtatós WC van, még az újabb kutaknál is. Tuti "leülös" csak MOL, OMV-nél.
-Rengeteg benzinkút van és egyfolytában épülnek (Szerbiában) de ne várjátok azért meg a sárga lámpa kigyulladását (csak mert esetleg az útépítés miatt egy már mûködõ kúthoz nem lehet bemenni!!!)
-Macedonia csak 172 km, cirka 2 óra, mi alig láttunk autót! Volt, hogy 20-30 kilóméteren keresztül se mögöttünk, se szemben nem jött egy árva lélek sem!!!
Hirtelen ennyi, majd még írok, ahogy beugranak dolgok!
Ja:
És mindenképp nyomtassátok ki Szekeres István útleírását!!!!! Ha azt követitek, tuti a sikeres utazás!!!
A legtöbbet Röszkénél, a magyar oldalon vártunk oda és vissza is 1-1 órát!!! Kifele a sok török melõs ment hazafelé, visszafele nem tudom... Visszafelé a szerb még csak az útlevelet sem nézte meg, ránézett a rendszámra és intett!
Visszafele a magyarok sorban nyittaták ki a csomagtartókat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A magyarokét is!!!
Hát nem tudom, mit kerestek...
Tõlem kérdezte a finánc csaj: hoznak-e valamit...
Én mondtam: kb 30 kiló kagylót , aztán le is csukhattam a csomagteret...
A többi határon max 15-25 perc volt, semmi extra, egy kis számítógépes adatbevitel/egyeztetésen kívül...
A határokon nagyon változó a helyzet, van aki simán és gyorsan áthalad, de van, hogy órákat kell várni a tûzõ napon. Fõleg aki gyerekkel megy inkább készüljön fel a legrosszabbra, aztán ha jól jönnek össze a dolgok külön öröm. Még felnõttnek is idegölõ az órákig tartó várakozás, a gyerek általában rosszabbul viseli, de ezt tudja minden szülõ.
Mac. koldusokkal kapcsolatban: a központi zár lezárása szükséges, nálunk ez indulás után egyébként is automatikusan megtörténik, de haza felé jövet egy gyerek majdnem elénk vetette magát. Csak lassan és óvatosan velük. Engem személy szerint nagyon bosszantott a dolog, sokkal inkább a méreg mint a szánalom ébredt fel bennem, ami pedig nálam nem jellemzõ.
Egyébként a magyar vámoson kimondottan szórakoztam. Valóban felnyittatták a csomagtartót (ki is esett belõle kapásból egy megmaradt sárgadinnye ), megkérdezte vámköteles árunk van-e, de annyira nem érdekelte az egész. Tudják már õk ránézésre kivel is kell igazán foglalkozni. Gondolom ki van nekik adva, hogy meg kell nézni a csomagtartót. Egy perc az egész, esetünkben ez nem okozott fennakadást szerencsére.
Szerintem ebben a topikban sokkal jobb útleírások vannak mint a Szekeressé, az már idõt múlt, de ez csak az én véleményem...
Hát most ellent kell, hogy mondjak!
Én még suliban sem hallottam jobb leírást és a kötelezõ irodalomban feltüntetettekhez képest is maximálisn versenyképes!!!!!
Betûrõl, betüre úgy van, ahogy leírja Stevie!!! Én 3 hete tapasztaltam!Milimétertre pontosan ott vannak a dolgok (táblák, leágazások, még sok helyen a rendõrök is!!!), a kapuk, határok, kéregetõk...
Szóval ilyen profi beszámolóval nem igazán találkoztam, sem mint szakember, sem mint privát utazó
Tény, hogy mindenre nem tér ki és itt is rengeteg hasznos, megfogadandó infó elhangzik, de könnyedén lejutni Görögországba István segítségével a legegyszerûbb!
Sõt: A határon több magyar családdal beszélgettünk, majd mindenki kezében ott volt a kinyomtatott leírás!!!
Egy rövid szösszenet.
Délelõtt tízre voltunk Röszkénél, és fél 8-kor, már Paralián voltunk.
Hozzá kell tennem, hogy ez volt a tizedik útunk, és mivel 44-45 fok volt , a rendõrök nem álltak ki, rendesen tudtunk haladni. Ez a 9 és fél óra volt az egyéni csúcs, de nyomtam is nekie rendesen.
Természtesen nem vagyunk egyformák, és valakinek ez a leírás a lényeg. Én nem olvastam az útunk elõtt, hanem az itteni szinte napra kész infórmációkkal mentünk ki, ami az /leírás/ évelején leírtakhoz képest több infót tartalmaz.
Persze most, hogy olvastam ez lehet a kezdõk kézikönyve az úthoz.
)
), megkérdezte vámköteles árunk van-e, de annyira nem érdekelte az egész. Tudják már õk ránézésre kivel is kell igazán foglalkozni. Gondolom ki van nekik adva, hogy meg kell nézni a csomagtartót. Egy perc az egész, esetünkben ez nem okozott fennakadást szerencsére.
