Javítottam. Azért nem jelent meg, mert egy olyan mértet linkeltél, amit nem enged megjeleníteni. A méretet át kell írni (ezt egyszer Jox elmagyarázta nekem)...
"Kósz valahogy rögtön nem tetszett nekem, és nem értettem, miért, mert a sziget szép, klímája kellemes, ókori emlékei meghatóak....A strand, ha piszkos is, csodálatosan szép, szemközt szinte kézzel érjük, vagy nyolc kilométer távolságra a török part, jól látni Kisázsiát, még azt is, ha a túlsó parton elindul egy skarlátvörös vagy citromsárga vitorlás. A bougainvillea itt is izzik, a hibiszkusz itt is bozóttá sűrüsödött, a pálmák talán még diadalmasabban, mint Rhodoszon, itt is nyomuk van a hajdani lovagoknak, ha este kiülünk a mólóra, látjuk az erőd, a falak romjait, s az agora nyüzsgése és a kikötő primitívebb forgalma is szórakoztató. Nem tudom, miért nem szeretek itt lenni, pedig ez az igazság. Nem azért mert már hetek óta távol vagyok hazulról. Nem, mert megteltem már a szépséggel, nem. Nem tudom, miért. Nincs rá ésszerű magyarázat..."
Szabó Magda: Zeusz küszöbén, 325-326. oldal
"Az Aszklépion, beosztását tekintve, voltaképpen semmiben sem különbözik egy modern, de erősen vallálos államban épült gyógyintézménytől, három teraszának legalsójaközvetlenül a parti sziklákig nyűlik. Legyalogolunk a vízig, leülünk. Előttünk a túlpart, a tengerben, a romok előtt sziklák..."
(Szabó Magda: Zeusz küszöbén 342. oldal)
Nem értem Szabó Magda hol járt, de nekem ilyen foróm van az Aszklépionról:
A tengerpart igen messze esik és ez a partszakasz a Lambi és Tigaki közé eső (egészen Lambinál lévő rész), ott sehol semvolt sziklás, hanem dűnés, homokos.
Rejtély...
Ian | #82566 | 2008-10-06 17:09:20 | Válasz a #82562. hsz-ra
Szia!
Lehet, hogy később írta emlékezetből és összekeveredtek a látottak. Tévedni emberi dolog, mondta a sündisznó ......
Üdv
Nem, biztosan nem, jegyzetelt az útja alatt és 1967-ben volt ez. Azon filózok, hogy akkor még a romok talán lentebb voltak és "áttelepítették" őket, mint már sokszor máshol is. Vagy Szabó M. másik romoknál volt és összekeverte, mert:
"Összehangoljuk a programot, Hippokrátész kórházába, amely pár kilométerre fekszik a várostól, s ahová folyton el akartunk menni, de senki sem tudta megmagyarázni, merre van, a helybeli Ibuszosok sem, s mutatótábla, nyíl, ilyesmi nem volt a szigeten..."
Ian | #82583 | 2008-10-06 21:55:24 | Válasz a #82571. hsz-ra
Kedves Margitka!!!Elolvastam a beszámolódat/bocs a tegeződésért,hisz orvos vagy én csak ápolónő/egyszerűen:LENYŰGÖZŐ volt minden,amiről irtál és ahogy leirtad,szinte úgy éreztem magam,mint aki Koson van,a rengeteg történet,amit beleszőttél,egyszerűen szuper,a saját érzéseid/amik nagyon emberiek,pl.tengeribetegség/is remekül tálaltad,köszi,hogy megirtad,igazán nagy örömet szereztél vele nekem!!!
Köszönöm a szép szavakat.
Kicsit lasssabban készültem most el ezzel a beszámolóval, mint ahogy más éveken szoktam, de ez másabb nyaralás volt, mint a többi. Azt hiszem a történet elejéből kiérződik, aztán szerencsére sikerült elmennünk és egy sor olyan dologgal találkoztunk, amit már régóta szerettünk volna látni. Mi a férjemmel igyekszünk minden számunkra fontos helyet bejárni. Sok helyre visszakívánkozunk, de rövid az élet, rengeteg gyönyörű hely van ahol nem jártunk, tehát be kell osztani a fantáziánkat, a pénzt és az erőnket is. Görögországot nem lehet megunni, ahova a lábadat leteszed, ott mindig többezer éves történelem köszön vissza. Érdemes ezeknek a meséknek és mitológiáknak utána nézni.
Én magam a saját gyerekemnek is esténként sokszor meséltem a görög mitológiából (csodás történetek vannak), a gyerek észre sem veszi és már fújja is őket (nem kell kínlódni a történelem tanárnak és az irodalom tanárnak sem). Aztán 20 éve tanítok középiskolában leendő nővéreket, valamint felnőtteket is szakmai tárgyakra, az óra anyagába mindig beleszövök meséket, mitológiát, történelmi eseményeket. Nálam figyelnek, soha nincsen ricsaj, nem emlékszem, hogy bármikor is tini gyerekeket fegyelmeznem kellett volna. Ha az emberekhez nyílt szívvel közeledsz, ők is így fognak hozzád viszonyulni.
A tegeződésért egyáltalán nem haragszom, én a saját munkahelyemen (a kórházban) is mindenkivel tegeződöm, még a friss tanítványokkal is. A tiszteletet bárhogy meg lehet adni, ha akarja az ember. Magam is nővérként tanultam, aztán lettem orvos. A nővérek (és a többi egészségügyi dolgozó) munkáját mindig megbecsülöm, nélkülük a mi munkánk semmit sem érne!
Üdvözlettel: Margit.
Ezzel mi is így vagyunk. Legszívesebben haza sem jöttünk volna. Más nyaralásokkor már a 10. nap körül honvágyunk volt, most meg egyszerűen nem akaródzott hazajönni...
Szia Margitka! Énis most olvasom, még csak a felénél tartok, de nagyon jól írsz!!! Teljesen más szemmel nézed a szigetet, mint én láttam. Ha a te beszámolód alapján mennék oda, egész biztosan egy csodás szigetnek képzelném el. Nekem csak egy átlagos marad. De nem baj. Jó olvasni.
Igen, sok függ attól, hogy jól akarod-e érezni magad, illetve milyen célokkal eredsz útnak. Szerintem a Ti kirándulásotok is csodás volt (főleg a beszámolód alapján), csak rossz szájízzel indultál neki, mert nem az volt a célod. Mi tavaly voltunk így Krétával. Most utólag az is klassznak tűnik, ha újraolvasom, vagy újranézem videón, teljesen más, mint amilyen ambivalens érzéseket keltett akkor.
Ferrarinál ugyanezen érzéseket tapasztaltam meg az általa leírt tavalyi kirándulás során.
Egyébként van már célotok a jövő évre nézve?