Kis kihagyás után ismét visszatértem Közétek... Jó újra itt... Mindig szívesen látogatok ide, e kis világ mindig megnyugvással tölt el, a jó ég tudja, miért... Talán mert itt nem kell álarcot viselnünk és azt adhatjuk, ami mindenki számára a legnagyobb ajándék lehet: önmagunkat...
E kis bevezető után egy vadonatúj dalt hoztam Nektek... Phoebus egy új kollaborációval rukkolt elő, Lena Papadopoulou személyében, kíváncsi vagyok, meddig fog tartani...
Mivel rá jellemzően az általa jegyzett dalok szövegei a legritkább esetben vidámak, sejteni lehet - azt hiszem - miért megint erre esett a választásom... (Vagy talán csak a megszokás hatalma...???)
***
Lena Papadopoulou - Kathe Nihta // Κάθε νύχτα // Minden éjszaka...
Όλες οι στιγμές που ζήσαμε μαζί
θα μείνουνε για πάντα σημάδι στην ψυχή.
Όλες οι στιγμές γεμίζουν το μυαλό,
στη σκέψη πως δε σ' έχω πάω να τρελαθώ...
Minden pillanat, melyet együtt, mi ketten éltünk meg
Egy emlékként örökké visszatér lelkemben...
Minden pillanat, mely kitölti emlékezetemet
S a gondolat, hogy nem a Tiéd vagyok, az őrületbe kerget engem...
Κάθε νύχτα που περνάει και δεν είσαι εδώ
κλείνομαι στον εαυτό μου γιατί σ' αγαπώ.
Κάθε νύχτα που μου λείπεις νιώθω ένα κενό,
νιώθω την καρδιά να σπάει κόβεται στα δυο...
Minden éjjelen, melyek csak magától múlnak, s mikor nem vagy itt velem
Magamba zárkózom, hisz folyton-folyvást, őrülten szeretlek
Minden éjszakán, mikor hiányzol, csak ürességet érzek odabenn,
Úgy érzem, összetört, kettébe vágott szívem már nem kaphat újra életet...
Όλες οι στιγμές κι όλα τα "σ' αγαπώ"
θυμίζουν στην καρδιά μου πως θέλω να σε δω.
Όλες οι στιγμές γεμίζουν το μυαλό,
στη σκέψη πως δε σ' έχω πάω να τρελαθώ...
Minden pillanat, s minden egyes - "Szeretlek..."
Arra emlékeztet, hogy szűntelen látni kívánlak...
Minden pillanat, mely megtölti emlékezetemet,
S a gondolat, hogy a Tiéd nem lehetek, odavet engem..., az őrület karjába...
Κάθε νύχτα, κάθε μέρα
στην καρδιά μου σαν μια σφαίρα...
Minden éjjel, s minden napfényes reggelen,
Szívembe mintha egy golyó fúródott volna be...
Κάθε νύχτα που περνάει και δεν είσαι εδώ
κλείνομαι στον εαυτό μου γιατί σ' αγαπώ.
Κάθε νύχτα που μου λείπεις νιώθω ένα κενό,
νιώθω την καρδιά να σπάει κόβεται στα δυο... (χ2)
Minden éjszakán, mely úgy múlik el, hogy nem vagy itt velem,
Magamba zárkózom, hisz még mindig szeretlek Tégedet...
Minden éjjelen, mely hiányodat hozza, s csak üresség van bennem,
Úgy érzem, szívem összetörve, kettébe vágva hagyja hátra e semmit sem érő földi életet... (X2)
Μέχρι να βρούμε ουρανό / Míg meg nem találjuk a mennyet
Στίχοι: Σαράντης Αλιβιζάτος
Μουσική: Στέλιος Φωτιάδης
Πρώτη εκτέλεση: Γλυκερία
Μέχρι να γίνουμε άγγελοι να βγάλουμε φτερά,
ας μείνουμε με γρατσουνιές στους ώμους και στην πλάτη,
να μαρτυράνε πως οι δυο πετάξαμε ψηλά
σαν κοιμηθήκαμε μαζί στο ίδιο το κρεβάτι.
Míg angyalokká nem válunk és szárnyat nem növesztünk
maradjanak meg vállunkon és hátunkon a karcolásaink
hadd tanúsítsák, mily' magasra szálltunk
mikor egy ágyban aludtunk mi ketten
Μέχρι να βρούμε ουρανό,
άσε με να παραμιλώ,
να καίγομαι στο σώμα σου,
και να φιλώ το στόμα σου.
Míg meg nem találjuk a mennyet
hadd beszéljek félre
hadd égjek a testeden
és hadd csókoljam a szádat
Μέχρι να γίνουμε άγγελοι να βγάλουμε φτερά,
ας μείνουμε με γρατσουνιές στους ώμους και στην πλάτη,
τις νύχτες να σε προσκυνώ με λόγια φλογερά
σαν θα σε ρίχνω στης φωτιάς ξανά το μονοπάτι.
Míg angyalokká nem válunk és szárnyat nem növesztünk
maradjanak meg vállunkon és hátunkon a karcolásaink
s éjjelente hadd imádjalak lángoló szavakkal
mintha újra a tűz ösvényére vetnélek
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ, / Margó, a kis százszorszép
περιστεράκι στον ουρανό... / egy galambocska az égen
τον ουρανό μες στα δυο σου μάτια κοιτάζω, / két szemedben az eget nézem
βλέπω την πούλια και τον Αυγερινό. / látom a ragyogást, s a hajnalcsillagot
Η μάνα σου είναι τρελή / Anyukád nagyon mérges
και σε κλειδώνει μοναχή, / és bezár téged egyedül
σαν θέλω νά μπω στην κάμαρή σου / ám ahogy be akarok menni a szobádba
μου ρίχνεις μεταξωτό σχοινί, / leeresztesz nekem egy selyem kötelet
και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα, / s összezárva együtt talál ránk az éj
μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή. / minket néznek a csillagok és a hajnal
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ, / Margó a kis százszorszép
βαρκούλα στο Σαρωνικό... / hajócska a Szaronikosz öbölben
Σαρωνικέ μου, τα κυματάκια σου δώσ' μου, / ó Szaronikosz, hullámocskáidat add nekem
δώσ' μου τ' αγέρι, δώσ' μου το πέλαγο. / add nekem a szelet, add nekem a tengert
Η μάνα σου είναι τρελή / Anyukád nagyon mérges
και σε κλειδώνει μοναχή, / és bezár téged egyedül
σαν θέλω νά μπω στην κάμαρή σου / ám ahogy be akarok menni a szobádba
μου ρίχνεις μεταξωτό σχοινί, / leeresztesz nekem egy selyem kötelet
και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα, / s összezárva együtt talál ránk az éj
μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή. / minket néznek a csillagok és a hajnal
Η Μαργαρίτα η Μαργαρώ, / Margó a kis százszorszép
δεντράκι στο Βοτανικό... / fácska a Votanikosz negyedben
Πάρε το τραμ μόλις δεις πως πέφτει η νύχτα, / szállj fel a villamosra, ahogy látod leszállni az éjt
πέφτουν οι ώρες, πέφτω, λιποθυμώ. / elszállnak az órák, elszállok én, elájulok
Η μάνα μου είναι τρελή / Anyukám nagyon mérges
και με κλειδώνει μοναχή, / és bezár engem egyedül
σαν θέλω νά μπεις στην κάμαρή μου / ám ahogy akarom, hogy begyere a szobámba
σου ρίχνω μεταξωτό σχοινί, / leeresztek neked egy selyem kötelet
και κλειδωμένους μας βλέπει η νύχτα, / s összezárva együtt talál ránk az éj
μας βλέπουν τ' άστρα κι η χαραυγή. / minket néznek a csillagok és a hajnal
Στης μοναξιάς τα μονοπάτια / A magány útvesztőiben...
Φοβάμαι ότι δε μπορώ
να βρίσκομαι κοντά σου
Αβάσταχτο να σ' αγαπώ
κι όλο παλεύω να σωθώ
να μείνω μακριά σου
Félek, attól, hogy többé már nem tudok
Hozzád közel kerülni; soha sem
Mert, hogy szeresselek Téged, oly elérhetetlen dolog
Ezért hát küzdök, csakhogy önmagam menthessem
S hogy Tetőled távol..., maradnom lehessen...
Και θα χαθώ στης μοναξιάς τα μονοπάτια
και θα ρωτώ μήπως μ' αγάπησε κανείς
Τι να σου πω, μ' αυτά τα δακρυσμένα μάτια
αφού κι εσύ, να με ξεχάσεις προσπαθείς
Most hát, a magány útvesztőin egyedül bolyongva
Kérdem, engem tényleg őszintén szerettél?
Mit is mondhatnék még Néked, szemeimből könnyeket hullajtva;
Hisz pont Te vagy, ki engem oly régesrég elfeledtél...
Έδωσα λόγο στο Θεό
να κάψω την καρδιά μου
να μη την δώσω πουθενά
να σταματήσει να πονά
να είναι όλη δικιά μου
A Jóistennek ezért, egy ígéretet tettem,
Hogy szívemet lángok közé vetem én;
Hogy többé ne adhassa azt Néki, soha sem!
Hogy megállj!-t parancsoljon; szívem ne fájhasson többé...
S hogy magányban élek ezentúl, mindörökké!
Ennek sem volt meg a szövege, az egyik - gyerekkoromban igen sokat hallgatott bakelit lemezes kedvenceim közt volt - ám, ismételten KÖSZÖNÖM Jorgoszunknak, aki oly kedves volt hozzánk, és hallás útján leírta, és elküldte számunkra:
Markaris Babis & Kalaki Roula: Mes tous ksenous topous
Allo monsieur, je te prends, est-ce que vous avez vus mon amour?
Halló uram! Megkérdezhetem, hogy nem látta-e véletlenül; a szerelmemet?
Για σένα ρωτώ αγάπη μου
μέσα στα ξένα μέρη
μα κανείς δεν σε ξέρει.
Σαν αστραπή αγάπη μου
χάθηκες μες στις μπόρες
και διαβατάρικα πουλιά μου είπανε
πως ζεις σε ξένες χώρες
Κίνησα για να σε βρω μέσα σε ξένους τόπους
και ρωτώ στη γλώσσα τους άγνωστους ανθρώπους
μήπως σε έχουν δει
Örökké utánad kérdezősködöm - szerelmem,
s teszek tűvé földrészeket, s idegen helyeket
Ám senki sem tud rólad!
Mint a villám - Szerelmesem -,
úgy tűntél el, a viharos szelekben
És csak a költöző madaraktól tudtam meg,
hogy távoli országban élsz, idegen helyeken
Felkerekedtem, hogy Reád leljek ismeretlen földeken
és a nyelvükön kérdezgetem az ismeretlen embereket;
nem láttak-e Tégedet?
Allo monsieur, je te prends, est-ce que vous avez vus mon amour?
Halló uram! Nem látta véletlenül a szerelmemet?
My darling - A Drágámat!?
Amore mio - A Kedvesemet!?
Ja habibi - Édes szerelmemet!?
Κι όμως κανένας δε σε ξέρει πουθενά
και περπατώ με ματωμένη την καρδιά (δις)
'Ολο τον κόσμο γύρισα αγάπη μου
μα πουθενά δε σ' είδαν
και σβήνει μέσα απ' την καρδιά μου τώρα πια
η κάθε μου ελπίδα.
Είμαι μόνος κι έρημος μες στους ξένους τόπους
και ρωτώ στη γλώσσα τους άγνωστους ανθρώπους
μήπως σ' έχουν δει
Ám mégsem ismer senki, sehol Tégedet!
És vérző szívvel, tovább lépdelek / ( 2 x)
Bejártam szerte a világot szerelmem
de sehol sem láttak Téged még
És kezd a szívemben kialudni most már
minden Remény...!
Magányosan, elhagyatottan bolyongok idegen országokban
és a nyelvükön kérdezgetem az ismeretlen embereket;
nem láttak-e Tégedet?
Allo monsieur, je te prends, est-ce que vous avez vus mon amour?
Halló uram! Nem látta véletlenül a szerelmemet?
Mein lieben - A Drágámat!?
Mi amor - - A Kedvesemet!?
Ja habibi - Édes szerelmemet!?
Κι όμως κανένας δε σε ξέρει πουθενά
και περπατώ με ματωμένη την καρδιά (δις)
Mégsem ismer senki, sehol Tégedet!
És vérző szívvel, tovább lépdelek / ( 2 x)
Hát Rúlá Kálákitól nem találtam videót, csak a dalának feldolgozását.
Nem baj Karesz!
Azért én csak fel rakom azokat a linkeket, amiken hallható a hangja - még ha egyelőre -, nem is található meg a nóta szövege a Stixoi-n...
Hátha valamelyiket mégiscsak lefordítja valaki (mondjuk, hallás útján)
Να πας μ' αυτή που αγαπάς / Menj ahhoz, kit szeretsz!
Δε σε κρατώ, αγάπη μου σήκω να φύγεις
αφού δε θέλεις άλλο πια κοντά μου να μείνεις
Εγώ περίμενα από σένα να με νιώσεις
κι όχι φαρμάκια να με φορτώσεις
Nem tartalak vissza, szerelmem, kelj fel és szaladj
ha már nem akarod többé, hogy mellettem maradj
Vártam, hogy egyszer megértesz engem
és nem mérgeddel terheled a lelkem
Εγώ σε όλα μου σου στάθηκα εντάξει
μα όταν φύγεις, μη θαρρείς θα με πειράξει
Να πας, να πας, σ' αυτή που αγαπάς
να πας, να πας, και μη με τυρρανάς
Eddig is mindent szép rendben elviseltem
ha elmész, ne gondold, hogy bántani fog engem
Menj, rohanj ahhoz, kit szeretsz
mert zsarnokom többé nem lehetsz
Δε θέλω ψεύτικη στοργή να δείχνεις σε μένα
και να μου δίνεις τα φιλιά τα προδομένα
Εγώ περίμενα από σένα να με νιώσεις
κι όχι φαρμάκια να με φορτώσεις
Nem akarom, hogy álszeretetet mutass nekem
s az árulók csókjával csókolj engem
Vártam, hogy egyszer megértesz engem
és nem mérgeddel terheled a lelkem
Εγώ σε όλα μου σου στάθηκα εντάξει
μα όταν φύγεις, μη θαρρείς θα με πειράξει
Να πας, να πας, σ' αυτή που αγαπάς
να πας, να πας, και μη με τυρρανάς
Eddig is mindent szép rendben elviseltem
ha elmész, ne gondold, hogy bántani fog engem
Menj, rohanj ahhoz, kit szeretsz
mert zsarnokom többé nem lehetsz
Kalaki Roula: Na pas m'afti pou agapas / Menj ahhoz, kit szeretsz!
Tőle még úgy sem nagyon volt itt nóta, ha volt is, maximum egy-kettő... December elején neki is megjelent az első önálló lemeze, bár személy szerint az én véleményem igen megoszló a dalokat illetően. A kitartására viszont felnézek, ugyanis ő gyakorlatilag úgy indult, hogy saját maga által jegyzett dalokat egy csekély tudású telefonnal felvéve rakott fel a YouTube-ra, amelyekkel ötmilliós nézettséget ért el. Így egyértelmű volt a folytatás. Mára már befutott énekes, koncerteket ad, és hát itt a lemez is...
Ειναι καποιες βραδιες
που δεν ξερω τι εχω
ειναι καποιες στιγμες
που απ'ολα απεχω
ειναι καποιες βραδιες
που τα παντα μου φταινε
ειναι καποιες στιγμες
που τα δακρυα καινε
ομως εσυ δεν εισαι εδω
Vannak olyan éjszakák,
Mikor már nem tudom, mi bajom lehet még?
Vannak pillanatok,
Mikor mindentől távol maradnék...
Vannak még éjszakák,
Mikor mindenben a hibát kutatom
S vannak oly pillanatok,
Mikor már a könnyek égnek arcomon...,
Azonban, Te már nem vagy itt..., mert máshoz tartozol...
Αλκοολικες οι νυχτες μακρια σου
τρεμω να σε δω
Αλκοολικα τα βραδια
και σημαδια εχω στο μυαλο
Αλκοολικες οι νυχτες που πεθαινω
τρεμω να σε δω
Αλκοολικα τα βραδια
και σημαδια εχω στο μυαλο
Éjszakák ezek, telítve itallal, Tőled oly távol,
Mikor azért reszketek, mert látni szeretnélek...
Esték, melyeket italozva töltök, társam csak az alkohol,
S fejemben nincs más, csak homályos emlékek...
Italtól mámoros éjszakák, mikor már úgy érzem: meghalok;
S mikor azért reszketek, bárcsak láthatnálak, újra...
Esték ezek, telve itallal, nincs mellettem más, csak az alkohol,
Fejemben halvány emlékek bolyongnak, árnyakat vetítve a múltra...
Πήγαινέ με πάλι πίσω ταξιτζή / Vigyél engem ismét vissza, Taxis(ofőr)!
Στίχοι / Dalszöveg: Βασίλης Παπαδόπουλος / Vasilis Papadopoulos
Μουσική / Zene: Θεόδωρος Καμπουρίδης / Theodoros Kambouridis
Első előadó : Μάκης Χριστοδουλόπουλος / Makis Hristodoulopoulos
Πήγαινέ με πάλι πίσω, ταξιτζή. / Pigene me páli piso taksidzi.
Πρέπει να θυμάσαι την περίπτωσή μου. / Prepi na thimáse tin períptosí mu.
Είμ’ αυτός που ένα βράδυ σου ’χε πει: / Im'aftós pu ena vradi su 'he pí:
"Μια βαλίτσα όλη κι όλη η ζωή μου." / "Mjá valítsa óli ki óli i zoí mu."
Vigyél taxisofőr vissza, menten!
Emlékeid közt, meg kellett hogy ragadjon az esetem.
Az vagyok, ki egyik este azt mondta neked:
"Egy bőrönd - ennyi. Ez a teljes életem."
Και να της πω, και να της πω: / Ke ná tis po ke ná tis po:
"Λυπήσου με, σε αγαπώ." / "Lipísu me, se agapo."
Και να της πω, και να της πω: / Ke ná tis po ke ná tis po:
"Χωρίς εσένανε δε ζω." / "Horis esénane de zo." / x2
És hogy meg kell mondjam, elmondanom neki:
" - Könyörülj meg rajtam, szeretlek."
És hogy meg kell mondjam, elmondanom neki:
" - Nálad-nélkül, én már nem élhetek." / x2
Πήγαινέ με πάλι πίσω, ταξιτζή. / Pigene me páli piso, taksidzi!
Vigyél újra vissza engem, taxis!
Πήγαινέ με πάλι πίσω, ταξιτζή. / Pigene me páli piso taksidzi.
Αν αργήσεις, κινδυνεύει η ζωή μου. / An argisis, kindinevi i zoí mu.
Δεν μπορώ χωρίς αυτήν ούτε στιγμή, / Den boró horís aftín ute stigmi,
είναι αίμα μου, κυλάει στο κορμί μου. / íne ema mu, kiláji sto kormi mu.
Vigyél vissza ismét taxis, engem ...!
Ha késlekedsz, veszélyben az életem!
Nem tudok egy pillanatra sem meglenni - nélküle!
Hiszen Ő a vérem, Ő áramlik a testemben.
Και να της πω, και να της πω: / Ke ná tis po ke ná tis po:
"Λυπήσου με, σε αγαπώ." / "Lipísu me, se agapo."
Και να της πω, και να της πω: / Ke ná tis po ke ná tis po:
"Χωρίς εσένανε δε ζω." / "Horis esénane de zo." / x2
És hogy meg kell mondjam, elmondanom neki:
" - Könyörülj meg rajtam, szeretlek."
És hogy meg kell mondjam, elmondanom neki:
" - Nálad-nélkül, én már nem élhetek." / x2
Πήγαινέ με πάλι πίσω, ταξιτζή. / Pigene me páli piso, taksidzi!
Μεσ' το άδειο σπίτι πάλι γύρισα / visszatértem újra az üres házba
κι άφησα την πόρτα ανοιγμένη / és nyitva hagytam az ajtót
αν θα 'ρθείς να δεις, εγώ ψιθύρισα / hogy meglásd, ha eljössz, ahogy megsúgtam
ότι κάποιος θα σε περιμένει / valaki várni fog rád
κι ίσως καταλαβαίνεις τι συμβαίνει / és talán megérted, mi történik
Ζω για σένα, μόνο για σένα / érted élek, csakis teérted
όπου κι αν βρίσκομαι κι αυτό δεν είναι ψέμα / akárhol is vagyok, és ez nem hazugság
ζω μαζί σου σαν να 'μαι η ζωή σου / veled élek, mintha az életed lennék
αγάπη μου ποιος ήμουνα θυμίσου / szerelmem, emlékezz, ki voltam
Ζω για σένα μόνο για σένα / érted élek, csakis teérted
όπου κι αν βρίσκομαι κι αυτό δεν είναι ψέμα / akárhol is vagyok, és ez nem hazugság
κι όσο τα μάτια μου θα ψάχνουν ένα βλέμμα / s ha szemeim más tekintetét keresnék is
εσένα μόνο εσένα θα ζητώ / én téged, és csakis téged akarlak
για πάντα μια ζωή θα σ' αγαπώ / hogy egy életen át örökké szeresselek
Μεσ' το άδειο σπίτι πάλι γύρισα / visszatértem újra az üres házba
ξέροντας πως δε με περιμένεις / tudván, hogy nem vársz rám
κι απ' τη μοναξιά που νιώθω λύγισα / és hogy eltérítsem magam a magánytól, amit érzek
και είπα πώς αντέχεις κι επιμένεις / azt mondtam magamnak, "ki fogod bírni és ki fogsz tartani"
δεν μπορεί να μη καταλαβαίνεις / az nem lehet, hogy ne érts meg
Ζω για σένα μόνο για σένα / érted élek, csakis teérted
όπου κι αν βρίσκομαι κι αυτό δεν είναι ψέμα / akárhol is vagyok, és ez nem hazugság
ζω μαζί σου σαν να 'μαι η ζωή σου / veled élek, mintha az életed lennék
αγάπη μου ποιος ήμουνα θυμίσου / szerelmem, emlékezz, ki voltam
Ζω για σένα μόνο για σένα / érted élek, csakis teérted
όπου κι αν βρίσκομαι κι αυτό δεν είναι ψέμα / akárhol is vagyok, és ez nem hazugság
κι όσο τα μάτια μου θα ψάχνουν ένα βλέμμα / s ha szemeim más tekintetét keresnék is
εσένα μόνο εσένα θα ζητώ / én téged, és csakis téged akarlak
για πάντα μια ζωή θα σ' αγαπώ / hogy egy életen át örökké szeresselek
Aν χαθείς θα χαθώ / Ha elveszel, én is köddé válok...
Σηκώνω τα μάτια ψηλά στον ουρανό
μια σου σκέψη να κλέψω πριν χαθείς και πριν χαθώ
Μα τα μάτια βούρκωνουν είναι το δάκρυ θαμπό
Θα 'χεις φύγει την μέρα κι αν χαθείς θα χαθώ
Szemeim magasan az égre emelem
Azért, hogy elcsenhessem még egy gondolatod, mielőtt köddé válsz, s mielőtt én is elveszek...
De szemeim könnybe lábadnak, s könnyeimtől oly zavaros lesz minden,
Hisz nappal majd eltűnsz, s ha elveszítlek..., Véled együtt én is semmivé veszek...
Φεγγάρι μου γεμάτο που με βλέπεις να πονώ
δώσε μου μια λύση τώρα πριν χαθεί και πριν χαθώ
Πάρε απ' την καρδιά τον πόνο δείξε μου που να την βρω
Και σε 'κείνη οδήγησε με να της πω την αγαπώ
Csak Te vagy nekem, Telihold, ki még látja, mennyire szenvedek,
Mondd hát, mi a megoldás..., mielőtt őt, s magamat; végleg elveszítem!
Szívemről e fájdalmat vidd hát el, messzire, s mutasd meg az utat, hol rálelhetek...,
S vezess el Hozzá, hogy elmondhassam Néki, mennyire szeretem!
Σηκώνω το βλέμμα προς τα εσένα κοιτώ
Περιμένω μια χάρη περιμένω να δω
Αν στον δρόμο που βρήκες πάλι εκείνη θα δω
Ξημερώνει μην φύγεις αν χαθείς θα χαθώ
Föltekintek, s nézve feléd, kérlelve Téged,
Várom a boldog pillanatot, mikor majd újra Őrá tekinthetek
Hátha ráleltél az útra - s csak egy éji pillanatra is -, lényét újra észlelhetem,
De hajnallik is már!, Hát ne hagyj magamra, mert ha elvesznél..., Nélküled én is elveszek...
Sziasztok! Ha van időtök/kedvetek le tudnátok fordítani nekem kérlek ezt a számot?? Ha nem is nagyon irodalmi nyelvezettel, csak hogy értsem hogy miről szól körülbelül! Nagyon érdekel, hogy miről szól ez a dal!!! Megköszönném ezerrel!!! (:
Ποιος σκάει ο κόσμος κι αν χαλάει
αυτή η βρωμοάνοιξη σαν σβούρα με γυρνάει
κι η καρδιά μου σαν σαράβαλο σε κατηφόρα πάει
Ki az, ki nagyot repeszt, még ha a világ szét dőlne is,
ez büdös tavasz bepörget engem, mint a búgócsigát,
és a szívem, mint egy ócska roncs - csúszik lefele a lejtőn...
Άντε ας πάει ψηλά ετούτη η ζήση
μοσχοβολάει η ανάσα της μπαρούτι και χασίσι
κι η καρδιά μου σαν σαράβαλο που ορμά να τη φιλήσει
Nosza! Csak hadd emelkedjen a magasba ez a francos megélhetés!
Lehelete szaglik a puskaportól és a hasistól
és a szívem, mint egy viharvert roncs, mégis rohan, hogy rárontva megcsókolhassa őt!
Ποιος κλαίει μέσα μου και μου λέει
ξύπνα δεν είναι όνειρο το χιόνι που μας καίει
η φτώχεια είναι πιο φρόνιμη αν νιώθει ότι φταίει
Ki az, aki sír bennem, és így szól hozzám:
" - Ébredj! Nem álom a hó, ami bennünket éget!"
A szegénység sokkal nyugodtabb és "jól-neveltebb" ha érzi, ő a vétkes
Ποιος σκάει ο κόσμος που το πάει
αυτή η βρωμοάνοιξη με σκίζει με μεθάει
κι η καρδιά μου σαν σαράβαλο στ’ αστέρια ξεφυσάει
Ki az, ki repesztve száguld oda, hová a világ magával ragadja?
Ez a szaros tavasz, megrészegít, és széjjel tép engem, darabokra...
...és a szívem, mint egy ócska lom, pöfögve fújódik a csillagokba
Πού θα πάει, πού θα πάει τούτη η ρόδα που κολλάει
κι όλο στην αρχή γυρνάει
πού θα πάει θα ξεκολλήσει
κι ο κόσμος σαν σαράβαλο γι’ αλλού θα ροβολήσει
Hová megy, meddig jut ez a francos kerék, amely leragad
s mindig csak az út legelejére tér vissza?
Hová jut, hová ér, le fog-e válni?
S a világ, mint egy vacak ócskaság, másfelé robog majd?
Πού θα πάει, πού θα πάει τούτη η νύχτα που κρατάει
και δε λέει να τελειώσει
πού θα πάει θα ξημερώσει
κι η καρδιά μου σαν σαράβαλο όλους σας θ’ ανταμώσει
Hová megy, meddig visz ez az éjszaka, ami most tart,
és úgy tűnik, sosem lesz vége?
Meddig tart? Vajon eljön-e a hajnal,
és a szívem, mint egy viharvert roncs, találkozik-e majd mindannyiótokkal?
#1971082013-01-04 15:50:38 Válasz a #197095. hsz-ra
Igen, és említsük meg (ne ugorjuk át!) Manos Hatzidakis zeneszerzeményeit amiket rengetegen feldolgoztak, s adtak elő. Bár Hatzidakiszt nem kifejezetten előadóként tartják számon,mivel inkább mások adták elő dalait - iszonyú sok dalt szerzett, s úgy tudom, színházi darabokhoz, filmekhez is szerzett elhíresült dallamokat.
Íme, egy filmrészlet (- s egy sokak által előadott dal, itt ): Melina Merkurival.
Melina Merkouri : Agapi pou gines dikopo mahairi - 1981
Αγάπη που `γινες δίκοπο μαχαίρι
άλλοτε μου `δινες μόνο τη χαρά
μα τώρα πνίγεις τη χαρά στο δάκρυ
δε βρίσκω άκρη, δε βρίσκω γιατρειά.
Nos, Szerelem; kétélű kard lett voltod!
Bár korábban, csupán örömet leltem benned,
Ám, most a boldogságot a könnyek közé fojtod!
Nem találom helyem e világon, s a gyógyírt sem lelem!
Φωτιές ανάβουνε μες στα δυο του μάτια,
τ’ αστέρια πέφτουνε όταν με θωρεί.
Σβήστε τα φώτα, σβήστε το φεγγάρι
σαν θα με πάρει τον πόνο μου μη δει.
Két szemednek mélyén tüzek gyulladnak,
S amikor reám tekintesz, csillagok zuhannak...
Oltsd el a világosságot, a fényeket, a holdat eltakard!
Ne láthassa meg azt, amikor a fájdalom, s a bánat, magával ragad!
Szerelmünk, ím hát, egy kétélű tőrré változott,
Volt idő, mikor csak örömet adtál nékem...
De most, a vidámságot könnyekbe fullasztod,
Nem lelek kiutat, s most már gyógyírt sem...
Pillantásában lángoló tüzek gyúlnak fel
Minden csillag elsötétül, ha rám veti két szemét,
A fény is kialszik, nem világít még a Hold sem,
Nem hagyom, hogy lássa, a fájdalom rajtam miként győz le, majd vesz birtokba, ismét...
Legutóbb Stratos szerkesztette (2013-03-30 01:11:36), összesen 2 alkalommal
Δυο λόγια μου φτωχά / Két szerény szóval szeretném
θέλω δειλά να σου πω / félénken elmondani neked
δυο λόγια μοναχά / csak két csekély szóval
κι ένα γλυκό σ' αγαπώ / és egy édes "szeretlek"-kel
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Χαρά μου / Én örömem
τα πιο όμορφα όνειρά μου / a legszebb álmaimat
χαρά μου / én örömem
τα πνίγω στη σιωπή / elfojtom csendben
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Απ' τον έρωτα τον τρελό / Az őrült szerelemtől
έχω γίνει παιδί δειλό / félénk gyerekké váltam
σε λατρεύω μελαγχολώ / imádlak és szomorkodok
μα δε μιλώ / de nem szólok egy szót sem
Χαρά μου / Te vagy az én örömem
για σένα ζω χαρά μου / érted élek, én örömem
το ξέρεις / és ezt anélkül is tudod,
χωρίς να σ' το 'χω πει / hogy kimondtam volna
Nincs beírva úticél.
Válasz a #197095. hsz-ra
Íme egy jó régi nóta Kakia Mendritől:
