Én életemben elõször Toloban láttam fán csüngõ gránátalmát, és sem nekem, sem pedig barátaimnak halvány fogalmunk sem volt róla, hogy mi lehet az, ezért kinézete alapján elneveztük "ribizlivel töltött hagymaalmának" - végül az idegenvezetõt kérdeztük meg mi az...csak azután kostoltuk meg, hogy tudtuk, hogy ehetõ, de nekünk nem ízlett.
Igen kaptam, és mivel olyan meggyõzõ vagy, meg is vágom az egyiket, feláldozom, a kiváncsiságom miatt, de ha nem jó, akkor majd valamit csinálok vele. Leírom mit tapasztaltam, a Magyarországon szüretelt gárnátalmákal kapcsolatosan!
Kriszta!
Gyümölcsöt kaptál?
Nos én a zöldségesnél vagy a hipermarketekben szoktam venni, mert nagyon szeretem. Van úgy, hogy nem teljesen piros a héja, de attól még finom a belseje és piros. A szüret nálunk még messze van, ahoz még nõnie kell a fámnak.
Igazából azt sem tudom megmondani meddig tudod benn tárolni, mert nálunk nem sok esélye van megromlani. Karácsonyra én is többet vettem, de már csak egy árválkodik a gyümölcskosárban.
Egy szó mint száz vágd meg az egyiket: próba szerencse!
[quote="Rebeka"]Nálunk a gránátalma érzi az õsz közeledtét, egyik napról a másikra minden levele sárga lett. Ideje õt is téliesíteni. A leanderek viszont virágoznak. Most kinek higgyek?[/quote]
Szia Rebeka!
Lassan itt a tavasz, és amit én kaptam gránátalmákat a szomszédomtól, nos azok nem akarnak a meleg ellenére se pirosodni!
Mit csinálok rosszul?
Akkor most hogyan egyem meg? Egyenlõre olyan sárga mint egy körte
A masztix-fa már a középkorban kedvelt fajtája volt az ültetvényeknek, s a népszerûségét máig megõrizte. A népi gyógyászatban a termését és a leveleit használják. Fogyasztása a májbetegségben szenvedõk és a köhögõs, náthás betegeknek ajánlott. Fokozza a nemzõszervek mûködését is. A szárított leveleket porrá õrlik és cukorral vagy mézzel egy kanálnyit vesznek be belõle Dél-Anatóliában a masztix-fa hamujával lágyítják a festõlé vizét, de festésre is használják. A frissen szedett levelek (a páctól függõen) sárgára, szürkére vagy zöldre színezik a gyapjút.
A legjobb minõségû masztix a Chios-szigetén termõ lombosfa, a pisztáciafa terméke. Már testmelegre megpuhul, kb. 120 oC-on megolvad.
A rugalmasság fokozására, lakkokhoz használják, de gyakran alkalmazták aranyozásokhoz, festmények bevonólakkjához, mint szárítóanyagot.
Ez a növény egyébként látható a Budapesti Állat és Növényparkban is.
A mastica a balkáni országok (Macedónia, Bulgária, illetve Görögország) kedvelt italai közé tartozik, története több mint 300 évre tekint vissza.
Hasonlóan készül, mint az Ouzo vagy a Raki, de a masztix nedvével, illetve citrommal is ízesítik. Bolgár illetve görög ánizslikõr, amelynek alkoholtartalma 47-55%. Fontos ízesítõ anyaga az un. masztix fa nedve. Ízében hasonlít a görög ouzohoz. Híres márkái Mastika Savoy Club, Mastica Peshtera.
Szintén lehûtve isszák, akár az Ouzót. Aperitifként fogyasztják, likõrös pohárban.
Szia Foxi!
Sajnos fogalmam sincs, hogy abban a formában mire használják. Annyit tudok róla, hogy a gyógyászatban gyomorbántalmakra jó, ezen kívül a rágógumi, fogpaszta és illatszerek adalékanyaga. Masztikával ízesített Ouzó a Masticható. Valamikor Bulgáriában is ittam Masztika nevezetû italt. Az íze olyan ánizsos volt. A görög konyha is használja a Masztikát, fõleg édességek elkészítésénél. Sok olyan receptet találsz a következõ honlapon, amihez Masztika kell. http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/gorog.html
Remélem sikerül találnod valamit, ahol hasznosíthatod.
Egyébként csak Ios szigetén terem meg, de annak is csak egy kis részén. Hiába próbálták máshol meghonosítani, sehol sem sikerült.
Üdv.:
Szia Valcsi!
Azt hiszem megoldodott egy rejtély a számomra. Mert a Meteoráknál az Ag.Stefanos kolostorban vettem egy kb. 1*1 cm átlátszó müa.dobozba
kis fehér pasztillákat, amiket különféle gyógynövény izesitésben árultak. Azt gondoltam, hogy szájizesitõ. De mikor itthon megkóstoltam, akkor egy gumiszerü dolog volt, de nem rágó. Valószinüleg az elõbb emlitett masztikából készithették. Csak nem tudom mire jó. Van ötleted?
Foxi
Nem virág ugyan, de növény és Görögországban található. A Hiosz sziget déli részén növõ masztix-cserjék egyedülálló gyantát termelnek. Konstantinnápolyban (ma Isztambul) a masztikát rágógumiként élvezték, sõt a háremhölgyek is ezzel frissítették leheletüket. A rómaiak fogpiszkálót készítettek a masztikából, hogy megvédjék fogaik épségét. Hippokratész köhögéscsillapító és megfázást gyógyító hatásáért használta, s újabban az alternatív orvoslás hívei is kedvelik. A 14-15. században a genovaiak kisajátították az értékes anyagot. A masztika kereskedelem fénykorában vagy fél tucat masztihohoriát (masztika-falut) tartott el. Ma már csak kicsiben folyik tovább a masztika kinyerése, noha az eljárás mit sem változott az ókor óta. Késõ nyáron metszést ejtenek a cserjék kérgén, amelyek gyantát "könnyeznek". Ezek után lekapargatják, majd megtisztítják. Végül a nyers masztikát elküldik egy központi feldolgozó üzembe, ahol átmossák, megfõzik, és apró galacsinokká gyúrják. Évente kb. 150 tonnát állítanak elõ, ennek zöme Franciaországba és Bulgáriába kerül.