Mivel a fügekaktusz Görögországban is igen gyakran fellelhetõ, és engem nagyon érdekel, ezért ésszegyûjtöttem róla egy kis leírast:
FÜGEKAKTUSZ
A kaktuszok az amerikai földrész növényei, Európában csak Amerika felfedezése után váltak ismertté. A latinul Cactaceae-nak nevezett növénycsalád kb. százmillió évvel ezelõtt alakult ki az eocén korban, amikor a magas hegyek képzõdése után a hõmérséklet emelkedésekor a hegyláncok közötti sík vidékeken megkezdõdött a sivatagos és félsivatagos területek kialakulása. A gyakori vízhiányhoz az itt élõ növények folyamatosan alkalmazkodtak, hajtásrendszerük lecsökkent, módosult, kültakarójuk megkeményedett, leveleikbõl levéltövisek lettek és ily módon rendkívül szárazságtûrõvé váltak.
Tudjuk, hogy az amerikai õslakosság a kaktuszokat már széleskörûen használta. Más növények híján takarmánynak, tüzelõnek is alkalmazták, de különbözõ emberi táplálékokat is készítettek belõlük. Az indiánok isteni eredetûnek tekintették e növényeket, és templomaikban is elhelyezték ezeket. E hagyományt folytatták Mexikóban, ahol egy stilizált kaktusz a mai napig az ország címerében is szerepel.
A kaktuszokat Karl Schumann 1894-1899 között rendszerezte. Három különálló alcsaládot alakított ki. Ezeken belül 21 nemzetséget különített el. Az ide tartozó alfajok száma akkor 1263 volt. Napjainkban a kaktuszok az egész világon elterjedtek és felhasználásuk igen széles körû. Kedvelt dísznövények szobában, kertben. Sokan vannak, akiknek hobbija a kaktuszfajták gyûjtése. Az egyik kaktuszfajta húsából erjesztett erõs alkoholos ital a tequila, melynek számos változata az egész világon népszerû. A meszkalin nevû kábítószer is egy kaktuszfajtából készül, de bizonyos fajtákat alkaloidtartalmuk miatt orvosi célra is használnak.
A fügekaktusz (Opuntia ficus indica) Mexikóból származik. Régészeti leletek alapján valószínû, hogy már az aztékok elõtt ismerték. A XVIII. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették, majd spanyol tengerészek vitték tovább. A növény 3-4 m magasra nõ, lapított ovális hajtásai a csúcsukon nõnek össze egymással, itt képzõdnek a gyümölcsök, 100-200 db tövenként. Tüskéi aranysárga tövisgyûrûkben csoportosulnak, amiken hosszú, szõrszerû kinövések vannak. Virágai sárga színûek. A gyümölcs héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, a gyümölcshús viszont lédús, kellemes savanykás ízû, leginkább a körtéhez hasonlít.
A fügekaktuszból napjainkban már évenként több mint 3 millió tonnát termesztenek, a legtöbbet Mexikóban, de jelentõs mennyiség származik Brazíliából, Tunéziából, Izraelbõl, Olaszországból, Törökországból, Dél-Afrikából. A gyümölcsöt világszerte fogyasztják, Mexikóban azonban a kaktusz többi részét is élelmezésre használják fõzve, sütve, grillezve vagy akár nyersen is salátának.
Az utóbbi húsz évben a fügekaktusz tudományos vizsgálatok tárgyát is képezi. Statisztikailag igazolták, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Az összetételt vizsgálva megállapították, hogy jelentõs mennyiségben tartalmaz hasznos fehérjéket, poliszacharidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Hatását vizsgálva kiderült, hogy rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna,
a máj és a vese funkcióit, valamint tisztítja a vastagbél alsó szakaszát.Mindezen hatások összefüggenek a növény jelentõs mennyiségû rendkívül érdekes rosttartalmával. Francia kutatóknak a növénybõl sikerült olyan rostrészeket különválasztani, majd standardizálni, melyek ezen hatásokért koncentráltan felelõsek. Az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.) olyan erõsen köti meg, hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött gélszerû anyag a szervezetbõl természetes úton távozik, és esetenként a táplálék cukortartalmának egy részét is magával viszi.
A kaktuszból készített kapszulák fogyasztásával jelentõsen, csaknem 30%-kal csökken az elfogyasztott lipid típusú táplálékok felszívódása, javul a koleszterin- és trigliceridszint. Mindezt klinikai vizsgálatok igazolják. A terméket célszerû egy hónapig kúraszerûen szedni, a folytatás az elért eredménytõl függõen változhat. Az eddigi tapasztalatok szerint a termék folyamatos hosszabb ideig történõ szedése sem okozott problémát, mellékhatást nem tapasztaltak.
Válassza neki a lehetõ legnaposabb helyet, lehetõleg közvetlen napfénnyel. Tavasztól õszig átlagos meleget igényel, télen pedig az 5-10 °C-ot. Májustól augusztusig kezelje úgy, mint a többi szobanövényt. Nyár végén kevesebb vizet kapjon, október közepétõl pedig éppen csak annyit, hogy ne kezdjen fonnyadni. Jól tûri a száraz környezetet, permetezni nem kell. A legfontosabb számára a friss levegõ, ezért a nyári napokon nyissa ki az ablakot.
(Trigonella foenum-graecum L.)
Bakszaru vagy bakszarv, görögbab, lepkeszeg, bakszarvú lepkeszeg, hüvelyes, egynyári lóhereképû fû, hosszú, kecskeszarv alakú, de felfelé görbülõ hüvellyel. A rokon Melilotustól a megnyúlt, sokmagú, a lucernától az össze nem csavarodó, a lóherétõl pedig a kehelybõl kinyúló, hosszabb hüvelye különbözteti meg. Leginkább a mediterrán flórában tenyészik, hazánkban 2 faja terem. A Troenum Groecum L., erõs kumarinszagú, napjában a szagát 7-szer veszítené és nyerné vissza. 0,16-1 méter magas, virága magános vagy páros, zöldes-fehér; hüvelye kopasz, egész 7 cm. hosszú, széles, kissé sarlóalakra görbülõ. Levélkéje hosszas-ékalakú, fent fogas. Keleten és Görögországban honos. A rómaiak siligua, silicula vagy silicia, a görögök thliz vagy boukeraz néven ismerték. Füve erõs szagánál fogva csak más takarmányfûvel keverve értékesíthetõ. A T. elatior Sibth., Ázsiában és Európa D-i részén vetésben nõ. Ez Dioskorides lotos agriosus nevû orvosi növénye.
Gyógyhatása: Koleszterincsökkentõ, torokfájás, nõgyógyászati problémák, izületi gyulladás. Az összetört mag fõzete bélgörcsöt szüntetõ, szélhajtó, húgykõoldó hatású. Forrázata enyhíti a torokfájást, az izületi gyulladásokat, elõsegíti a menstruációt. Csökkenti a vércukor- és koleszterinszintet is. Õrleményébõl pépes borogató készül sebek és gyulladások enyhítésére.
Az utóbbi években ismét használatba került a lepkeszeg magja, mint hajnövesztõ szer. A kísérletek eredményei rendkívül biztatóak. Fõleg a kopasz foltok gyógyítására alkalmas.
Terhes nõk ne használják méhösszehúzó hatása miatt!!!
A mag õrlete ánizsra jellemzõ illatú. Tartalmaz: trigonellin alkaloidot, szaponint, nikotinsavat, nyálkát, rutint, zsírosolajat, fehérjét, cserzõanyagot.
mag por curry porok alkotórésze, a görögök mézzel elkeverve nyersen, vagy fõzve fogyasztják, Egyiptomban kenyérkészítéshez napjainkban is népszerû.
A T. suavissimat Miq. Új-Zélandban fõzeléknek termesztik.
Nálunk a rokona a Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata STEV.) VÉDETT növény!
Szezám
(Sesamum indicum L.)
[szezámmag, szezámolaj]
Az emberiség legrégebbi olajnövénye (5000 éve ismerjük). Feltehetõen Indiában õshonos, számos tropikus és szubtropikus területen termesztett egyéves növény.
A lágy szárú – 1,0-1,5 m magasra növõ – növény levelei keresztben átellenesek, lándzsa alakúak Harang alakú virágai rózsaszínûek, hosszúkás (2,5 cm) toktermésében több mag fejlõdik, melyek 1,4 - 4,0 mm hosszúak, laposak, oválisak, világossárgák vagy halvány vörösesbarna színûek.
A mag zsírosolajat, B-; D- és E-vitamint tartalmaz. Magnéziumban gazdag.
Jellegzetes illatú-ízû olajos mag, aromája fõleg pirítva érvényesül. A keleti konyhák kedvelik, de nálunk is használatos sütemények, péksütemények ízesítésére. Használják saláták alkotóelemeként is.
A belõle sajtolt olaj nem fõzõ-, hanem fûszerolaj. Hamisíthatjuk, ha étolajban szezámmagot (esetleg õrölt szezámmagot) pirítunk.
Az ókor óta a görögök kedvenc csemegéje a mézzel elkevert szezámmag.
A gyógyászatban kenõcsök alapanyagaként hasznosítják.
Kriszta!
Végül is ez még nem valós probléma, ráér a megoldása. A kis fácskám köszöni jól van a citrom és mandarin fák árnyékában, tavaszig már ott is marad. Még gondolom egy-két évig el lesz így, bár ha kiültetném gyorsabban nõne mint így cserépben. De tavaszig még össze futtok a szomszéddal.
A medvével kapcsolatban nekem is van egy gondolatom: nem is lenne rossz medvének lenni, a telet átaludnám és lenne végre egy jó bundám!
Fogalmam sincs, hogy a szomszédom mit csinál a fájával, mert tavaly még nem patunk semmit, most meg egy kosáravalót. De úgy hozta át, hogy fõzzek belõle teát. Valószínû õ már tapasztalta ezt amirõl beszélünk, nem érik be, de fõzetnek lehet jó, és persze egészséges is.
Megkérdezem õket, éppen ma voltunk nálunk, ha hamarabb írod, már a választ pötyögném neked
Kriszta!
Nem lehet hogy a gránátalmának is van egy olyan trükkje mint a kivinek? Azt is ha még nagyon éretlen almával együtt szoktam egy zacskóba betenni és elég hamar megérik. Egyébként az is sokszor csak megaszalódik és nem lesz meg az a zamata amit szeretek.
Hátha van erre is valakinek valamilyen tippje. Bár tény kevés kertben terem gránátalma.
A szomszédod hogyan telelteti át a fáját? Vagy télire beviszi?
Nálunk a szüleimnek hatalmas citromfája van amit telente bevisznek az üvegházba. Egész évben terem náluk a citrom és szépen beérik. Talán a gránátalmának is így kellene? Az én gránátalma fám elég kicsi még ahoz, hogy édesanyám befogadja télire a citromfa mellé, de azért gondolom elég szép kis fa lesz belõle pár év alatt és nem lesz igazán jó dolog tavasszal és õsszel 50 km-t utaztatni.
Azt itthon termett gárnátalma, nemigazán jó, még rosszabb szerintem mint amit külföldrõl hoznak be.
De aki mégis erre vágyik, hogy kertjébe gránatalmafa legyen, hát beszélje meg a fentiekkel, hogy a nyár legalább október végéig megmaradjon, akkor találn szépen beérik. A szoba levegõn nem pirosodik, csak aszalodók, most is olyan színe van mint egy szép hagymának
Nincs beírva úticél.
SARTI
