Ja igen,azt azért hozzátenném,hogy az az egy hónap minden napot jelent,akkor játszódott a már leírt love story.Egy hónap alatt történt velünk annyi minden,mint mással öt év házasság alatt.
Szia Estella! Én 1996-ban ismertem meg a páromat,mint túrista,tán egy hónapot voltunk csak együtt,aztán én itthon férjhez mentem még ugyan abban az évben,szültem két gyereket,majd 2000.januárban elváltunk,és én a papírmunkák végeztével máris indultam kifelé,úgy gyerekestül-mindenestül,csak fölhívtam õt,hogy érkezünk Salonikibe,és tényleg ott várt minket!!!Kérdésedre válaszolva,igen tartottuk a kapcsolatot négy éven át,a magyar párom is tudott mindenrõl,azt is tudta,hogy nekem ez a görög fiú az életem nagy szerelme,és soha senki nem tudja velem elfeledtetni.De mellettem maradt,mert neki meg család kellett,és nagyon szeretett engem.Négy évig húztuk egymás mellett,mikor is én adtam be a válókeresetet.A gyerekek velem maradtak,de jobb is így,mert idõközben a volt férjem életvitele a nullával lett egyenlõ,hozzá még hétvégére se nagyon engedném a gyerkõcöket.Nézd! Négy éven át minden nap(!)beszéltünk telefonon,minden nap beszélt a gyerekekkel is,és mindíg kérdezte,hogy mikor jöjjön Magyarországra?!De én mindíg visszautasítottam,mert ennyi idõ mulva is kételkedtem az érzéseiben.Aztán ,nem tudom megmagyarázni miért,egy reggel úgy ébredtem,hogy megéreztem,nekem AZONNAL görögországba kell mennem!Ez a válási idõszak alatt volt,tisztára be voltam zsongva. És a szó szoros értelmében,mindent hátrahagyva,két bõrönddel,két gyerekkel felszálltam a Ferihegyen a saloniki-i járatra,egy óra múlva ott álltam szemben a szerelmemmel,és csak néztük egymást...Aztán õ ezt mondta:tudtam,hogy eljössz hozzám,mert minden nap imádkoztam értünk,annyira szeretlek..-A gyerekekkel meg úgy viselkedett az elsõ pillanattól fogva,mintha a sajátjai lennének. Dióhéjban ennyi.
persze persze de mennyivel jobb az és izgibb egy egymásért megküzdös, minddent elsöprös, halálos szerelem
már volt egy a semmibõl felbukkanós történetem, de õ az egyik legjobb barátom lett végül (csak) , asszem így jobban jártam vele
Banyaveron! Teljesen igazad van. Bõven ráérsz még. De vadregényes egymásra találás csak a mesében van, szerintem. A nagy Õ-t megtalálod vadítás nélkül is.
én még dolgozom ezen a szerelem témán. szabadúszó vagyok. és nagyon jól elvagyok így magammal. jó persze ki nem próbálkozik meg nézeget... a nyári görög élményeket nem is emlitve ide
én is hasonló vadregényes és elragadó egymásra találásban reménykedem valaki hozám illõvel
Azt szeretném kérdezni Tõled, hogy Te abban az idõszakban tartottad a kapcsolatot a görög szerelmeddel miután haza jöttél Stavrosról és férjhez mentél??? És ha igen nem féltél attól, hogy esetleg játszik az érzéseiddel?? Mert szerintem mindenkiben vannak ilyen aggodalmak, fõleg ekkora távlságnál..
Mert sajnos olyan sokszor ez is elõfordul..Persze nõi oldalról is szó se róla
Tényleg mesés a történeted, de szerintem ti tettetek azért is, hogy ez a mese ne forduljon rémálommá. Mert ha az elsõ problémák után Te már haza futottál volna, feladtad volna és nem lett volna benned ilyen hihetetlen akartaerõ és kitartás ma nem tartanátok ott, ahol most!!!
Csak így tovább
Szió Banyaveron! Te hol találtál rá az igazira?Vagy netán még keresed? Csak azért kérdezem,mert azt írtad nekem,hogy love story a történetem.Nem csak az én emberem ilyen,ismerek nem is egy görögöt,aki mindent megtesz a párjáért,mellette van.Az megint más kérdés,hogy mindenütt a világon vannak olyan nõk,akik kihasználják az ilyen áldott jó emberek jóindulatát,és nem becsülik meg õket.Ilyen nõt is ismerek itt kint.
Az én történetem a mai napig filmbe illõ,ugyanis a görög teljesen más kultúra,más a felfogásuk dolgokról,más a hozzáállásuk dolgokhoz,más a férfi-nõ kapcsolat is.Egyetlen mondásuk van a görögöknek: szigá-szigá vagyis lassan-lassan. Ez náluk íratlan szabály,semmi türelmetlenség,semmi kapkodás,semmi idegeskedés.Ezt nekem nagyon meg kellett tanulnom,és ma már én is eszerint élek.Nem tudok beszélni Kéty-vel,pedíg érdekelne,hogy kiket ismer Vrasnán,meg Stavrosban.Na majd csak elõkerül.
Filmbe illõ lovestory de télleg
jó ilyenekröl hallani hogy télleg van ilyen még a 21.században is
innen is látszik ki tudja mikor botlik bele valaki és hol az IGAZiba
talán épp görögben nyáron ...
Nem lehetett könnyû a kezdet. Ritka az ilyen társ mint a tiéd. Sok magyar pasi tanulhatna tõle! Viszont az anyósprobléma az úgy látszik mindenütt egyforma. Nekem is fiam van de okulva a saját példánkból én megpróbálok nem ilyen hárpiává válni, hogy ez mennyire fog sikerülni az a jövõ zenéje.
Mirõl is írhatnék Nektek,ami érdekes,görögös,megható,szórakoztató....?Talán a saját életemrõl írnék,milyen nehézségekkel néztünk szembe a párommal,mikor tíz évvel ezelött elkezdtünk valamit...Nagyon nehéz volt mindkettõnknek,mert semmi nem volt biztos,csak az,hogy nagyon szeretjük egymást.Mikor én kiköltöztem,béreltem egy házat(amit azóta megvettünk),és közben dolgoztam,egyetemre jártam.A párom szinte minden nap ott volt nálam,éjjel-nappal.Nem érdekelte,hogy reggel mennie kell dolgozni,inkább kikapcsolta a telefonját,csak ne zavarja a fõnöke.Ez egy szinte üres ház volt,a párom rendezte be nekem,de nem én kértem tõle,õ viszont ragaszkodott hozzá,hogy mindent megadjon nekem.Fõzött,takarított,mosogatott,nekem semmit nem engedett csinálni.Vásárolni már akkor sem mehettem egyedül,nehogy "terhes legyen az eladó fiú" mindíg kisért a kasszánál persze õ fizetett.(ez szokás a görög férfiak mindent állnak)Sokáig nagyon jó volt dõzsölni,de aztán jöttek az elsõ téli hónapok,mikor is köztudottan kevés a görögök pénze....Fogalmam se volt arról,hogy hány munkahelye van a páromnak,de aztán egy reggel elindult dolgozni,és nem láttam három napig....Tiszta ideg voltam,mikor is felhívott,hogy menjek érte Salonikibe a fogdába!!! Kiderült,hogy a munkahelyén ellenõrzést tartott a rendõrség,és aki feketén dolgozott azt bevitték.Köztük volt õ is...Hazavittem és megkértem,hogy ezek után mindíg mindent mondjon el,így derült ki,hogy egyszerre négy melóhelye van,ebbõl három fekete.De hát annyira bosszantotta,hogy nem tudja nekem megadni azt,amit szeretne,és volt olyan,hogy 27 órát dolgozott azért,hogy valami ajándékot vegyen nekem,meg a gyerekeimnek.Arról sem tudtam,hogy hányszor de hányszor aludt a kocsiban,mert miattam a drága mama kizárta a házukból....Aztán egy nap hazavitte cserélni a ruháját,mert nálam még akkor nem volt normális mosógép.A drága mama pedíg visszaküldte a szennyest,mondván mosassa azzal,akinél mindíg van...Ez volt az utolsó csepp a pohárban,ekkor döntöttük el,hogy összeköltözünk.NA de különélve se hagytak minket békén a család! Mindíg becsöngettek,hogy leellenõrizzék,éppen mit is csinálok,és jól csinálom-e...!Ha éppen nem voltam otthon amikor jött valaki,már rámkiabálták,hogy biztos más férfival vagyok,vagy meresztem a pi.....mat valahol!Amikor a lányom elkezdte az iskolát,újjal mutogattak rá a görög gyerekek,hogy-nézzétek ott megy a magyar k...va lánya!-.Na Azóta eltelt tíz év,és a lányomat imádják a társai,van már görög,meg cíprusi hódolója is,én meg simán bemutatok az anyósnak,aki egy hónapban talán egyszer jön látogatóba,de akkor is szólok neki,hogy az én házamba nincs cipõvel bemászkálás!!!Most mesélek a párommal való közelebbi dolgainkról is.Amit írtam már,nem mindíg állt anyagilag a csúcson.Volt olyan,hogy sehová nem tudtunk beülni pénz hiányában,csak sétálgattunk a tengerparton.Õt ez rettenetesen bosszantotta,de én meg bíztattam õt,hogy nekem teljesen mindegy hol vagyok,autóban,parton,híd alatt,a fõ,hogy együtt legyünk és szeretjük egymást....Vagy mikor egy szendvicset el kellett feleznünk,mert nem volt kettõre pénz.....Vagy mikor egyszer egy szilveszterkor azért nem mentünk sehová,mert nem volt benzin a kocsiban....Arról se tudtam akkoriban,hogy hányszor de hányszor aludt a házam elött a kocsiban a párom,mert a drága mama kizárta a lakásból,engem nem akart felébreszteni,mert aludtam,reggel meg csendben elhajtott dolgozni.... Vagy,hogy a mai napig minden este imádkozik a párom,megköszöni az Úrnak,hogy vagyok neki,és kéri az Urat,hogyvigyázzon rám,ha õ éppen nem teheti.....És a párom személyesen ezt mondta az édesanyámnak:" lehet,hogy engem rossz szemmel tetszik nézni,mert görög vagyok és nem magyar,de mégis köszönöm önnek,hogy megszülte a lányát" Sokmindent megértem már görögországban,jót is rosszat is,de ÉRDEMES VOLT VÉGIGCSINÁLNI ÉS KITARTANI A VÉGSÕKIG SOHA NEM ADTAM FÖL A HARCOT ÉS ÍME VAN EREDMÉNYE!!!!!! BARBIE
Nézd a jó oldalát: én is olyan helyen dolgozom ahová a busz nagyon ritkán jár ezért én is autóval járok, mondjuk sokkal közelebb van. De ilyenkor már rendszerint rákényszerülök a buszra a havas, csúszós út miatt, és arrafelé nem igen takarítják az utakat. Most amikor olyan jó idõ van mint nálatok (áprilisi idõjárás) hawai.
Sziasztok,itt vagyok ismét! Most értem haza,de már annyira utálok minden nap vezetni,saloniki-Vrasna,vagy Saloniki-Paleohora.Minden nap kétszer 75 km.Busz meg ritkán jár.
Valahogy így gondoltam én is, de jó, hogy bizonyosságot szerezhettem általad. Sajnos itthon csak mimelik, hogy a gyerekek tempójában folyik a tanítás. Ha nem járatnám különtanárhoz a lányomat, már biztosan elveszett volna a süllyesztõben. Iszonyatos adathalmazt próbálnak elültetni bennük.
A történelmet gondolom azért adagolod a gyerekeidnek. Azért én beülnék egy görög történelem órára. Mind a mai napig falom azokat a könyveket, amik a görög történelemmel és kultúrával kapcsolatosak.
A felsõoktatásról már olvastam beszámolókat. Nem volt egyiksem szívderítõ olvasmány.
Köszi a válaszodat!
Csutek kérdésére válaszolva,sokkal jobb egy görög általános iskola,mint egy hazai. Itthon egyre többet és többet követelnek a 6-7 éves gyerekektõl,míg itt kint hagyják minden gyereket a saját ütemében haladni. Nekem a nagylányom mikor elsõ osztályt kezdte,nagyon meg volt ijedve,hogy mi lesz mivel nem érti a nyelvet,nem érti se a tanárt se a társait.De már az elsõ nap rengeteget segítettek neki az osztályfõnök,és többi tanár.Végig ott ültek mellette a padban,írtak-olvastak vele,vagy fél évig rettentõ türelmesek voltak.Aztán jöttek a fél évi helyesírási vizsgák,és a görög gyerekeknek tele volt a dolgozata helyesírási hibával,míg a lányomnak egy hibája se volt!!!Nagyon büszke arra,hogy ír-olvas-beszél görögül.Így lehet a legjobban nyelvet tanulni,ha folyamatosan azt hallod és rá vagy kényszerülve.Sokkal rugalmasabb a görög oktatás.Igen vannak lukas órák,ilyenkor a gyerekeim se jönnek haza,hanem lézengenek a többiekkel,majd visszamennek a suliba.Az viszont szerintem nem jó,hogy szinte csak görög történelmet tanítanak,mert annyira büszkék a saját történelmükre,a többi régiót alig említik,így Magyar történelembõl is csak a Honfoglalás,Mátyás Király,Trianon van terítéken.A csapból is az ókori görög mondák-regék-istenek-filozófusok folyik.A görög felsõoktatás pedíg egyszerûen szánalmas! Semmibe nem veszik a külföldi hallgatókat,ha nem tudod folyékonyan a nyelvet,lemaradsz egy nap alatt,és kibuksz félévkor!Én egy átképzõ tanfolyamra jártam csak,mivel különbözik az itthoni diplomám az ott tanítotthoz képest.De az is épp elég szenvedés volt,megszerezni a görög hiteles diplomámat.Oktatásról ennyit.BARBIE
Nincs beírva úticél.
A nagy Õ-t megtalálod vadítás nélkül is. 
Most amikor olyan jó idõ van mint nálatok (áprilisi idõjárás) hawai.
