Sziasztok!
Nem tudjátok, hogy a Görögországban ma van-e az Achilleas-ok nevenapja ?Találtam egy-két honlapot, ahol ezeket le lehet ellenõrizni, de kicsit ellentmondásos infókat találtam.
Elõre is köszi a segítséget!
Úgy gondolom, valamelyest ehhez a témakörhöz kapcsolódik kérdésem...
Szeretném megtudni, hogy ezen a napon mit szoktak írni egymásnak a görög szerelmesek. Úgy értve, hogy van-e olyan mondatuk, amely a "Boldog Valentin napot!"-tal valamelyest megegyezõ...
Egyáltalán ünneplik õk ezt a napot?
Köszönöm a választ!
2008. április 26-án görög húsvétot szervezünk. Elsõ találkozónk tavaly októberben volt bízom benne , hogy minél többen írnak. a találkozó Budapesten lesz . Várunk mindenkit akit érdekel a görög kultúra.
Akit érdekelnek a részletek, írjon a p.sanzee@freemail.hu címre
üdv
a szervezõk
Sziasztok,
tegnap felmerült egy kérdés bennem, miszerint ünneplik-e Görögországban a névnapot? Nos, a választ megosztom Veletek, hátha nem mindenki számára világos, hogy is van ez...
Szóval egy Görögországban élõ, félig görög barátnõm szerint ünneplik, méghozzá hasonlóan olyan fontos számukra, mint a születésnap!
Azt, hogy mit kívánnak ilyenkor, arról nincs információm
Üdv,
Sziszka
A 18. sz elején a törökök az addig velencei uralom alatt álló Peloponnészoszt is meghódították. Egy újabb évszázadnak kellett eltelnie a török birodalom folyamatos hanyatlásával párhuzamosan a görög nemzeti öntudat felébredéséig. A görög szabadságtörekvéseket Európa is erõsen támogatta. A filhellén mozgalom nem csupán liberálisokból és romantikus költõkbõl verbuválódott bár soraiban tudhatta az akkorra híressé lett Lord Byront is, aki Görögországba hajózott, hogy a török ellen harcoljon, de ezen túlmenõen szoros politikai szálak fûzték a görög szabadságharcot az olasz risorgimentóhoz a Jón-tenger két szemközti partja a két ország politikai menekültjei és emigránsai gyakori jövés-menésének volt történelmi tanúja.
A görög szabadságharcot egy mostanra legendássá vált csetepaté robbantotta ki. Erre az Alamana folyó egyik hídján került sor, az eset emlékét számtalan népdal õrzi, többek között a nácik ellen küzdõ ellenállók énekei is. A közép-görögországi Lamia közelében egy török õrjárat összetûzött a szultán szolgálatában álló helyi fegyveres rendfenntartókkal. E maroknyi csapat Athanasziosz Diakosz világi öltözékû görögkeleti pappal az élen már korábban is elkötelezte magát a görög szabadság ügye mellett. A törökökkel szembeszállva a legenda szerint oly elszántan küzdöttek, akár az oroszlánok, ámde a törökök voltak fölényben. A fogságba esett Diakoszt fõbe lõtték Lamia fõterén.
A lázadás 1821-re öltött jelentõs méreteket. A görögkeleti egyház támogatását élvezve gyorsan terjedt a görög félszigeten, s mintegy védõbástyájának tette meg a Peloponészoszt. A törökök az egyiptomi pasa segítségét kérték. A függetlenségi harc nemzetközi konfliktussá terebélyesedett, melynek során a nagyhatalmak hadba szálltak a török birodalom ellen, majd 1827-ben Navarinónál legyõzték a törököket. Ugyanezek a nagyhatalmak választották ki a görög királyt a szabadságharc utolsó szakaszát irányító orosz-görög diplomata Kapodisztriasz meggyilkolása után. Miután Athén Attika kicsiny, ám annál dicsõbb nevû városkája lett a fõváros, sebtébe emelt királyi palotába beköltözött Bajor Ottó. Úgy tûnt, újjáéledhet a klasszikus görögség szelleme.
Engem az érdekelne, hogy az utazási irodák miért csak Korfura szerveznek húsvétkor utat? Ott a legnagyobb az egész országban az ünnep? Vagy a legszebb? Olyan sok hely van, de miért pont oda?
Sziasztok!
A húsvétról már sokat írtatok,újdonságot nem nagyon tudnák hozzátenni.
Viszont keresztelõrõl még nem olvastam,vagy csak elkerülte a figyelmemet.A gyerekeknek nem csak benedvesítik a fejét,hanem tetõtõl-talpig a vízbe merítik.Utána pedig körbeviszik a keresztelõmedence körül,így mutatja be a pap a híveknek és Istennek az egyházközség új tagját.
Házassági szertartásról is olvastam már itt, de azt hallottátok hogy kedden sosincs eskûvõ Görögországban,mert azon a napon esett el Konstantinápoly??!
Egyébként én úgy tudom hogy a polgári eskûvõ bevezetésekor a kötelezõ hozományt hivatalosan eltörölték.
Görögországban, úgy ahogy szerte az egész világon, nagy hagyománya van a farsangnak, karneváloknak, amikor az egész ország ünnepel számos hagyománnyal és rengeteg bulizással… Ma ebbõl az ünnepi hangulatból szeretnék adni egy kis ízelítõt…
Α farsang
A farsang és a karnevál mindannyiunk számára ünnepteli napok, amikor átváltozhatunk és kikapcsolódhatunk.
A karnevál szó a latin carrus navalis szóból ered, amely tengeri hajót jelent. Azért nevezték így, mert az Elesszuszi Misztériumok ideje alatt (a mai karnevál õse) felvonulásokat tartottak, melynek célja volt Athén istennõ szent lepelét a Parthenonra felvigyék.
A jelmezbál elsõként kb. i.e. 2000 körül jelent meg Ázsiában, Mezopotámiában és Babilonban. A Negyvennapos böjtölést megelõzõ idõszakban a jelmezbál alkalmával lehet még utoljára szabadon szórakozni.
Az meglehet, hogy nagyon rég óta hagyomány a karnevál és a farsang, lehet, hogy számos névvel illeték õket, de egy dolog biztos: az ember kedve ahhoz, hogy maskarába öltözzön, hogy jót mulasson, vagy csupán hogy élvezze az élet szeretetét.
Triodion (szerkönyv) – farsang
Triodionnak nevezzük az idõszakot, mely a Telonisz és Farizeus Vasárnapján kezdõdik és Nagy Szombaton fejezõdik be.
Az elsõ három héten a keresztények a Negyvennapos böjtre készülõdnek.
Az elsõ vasárnapot Telonisz és Farizeus Vasárnapjának hívjuk, amikor a keresztényeknek alázatosnak kell lenniük Teloniszhoz hasonlóan és nem gõgösnek, mint Farizeusnak.
A második az Asotos Vasárnapja: a bûnbánat és a megbocsátás tanítása.
A harmadik vasárnap elõtti szombatot PsychoSabbatonak hívjuk. A templomhoz fûzõdik az elnevezés, amikor imádkozunk és halottas kását ajánlunk fel azon lelkeknek, akiktõl nem tudtak méltón elbúcsúzni. Olyan embereknek, akiknek nem maradtak hozzátartozóik, hogy halotti torral búcsúztak volna el.
A harmadik az Apokreo Vasárnapja, amely Krisztus második eljöveteléhez kapcsolódik.
Onnan kapta nevét, hogy ez az utolsó vasárnap, amikor a hívõk még ehetnek húst. A hét, amely ezt követõen kezdõdik, Tirinisz vagy Tirofagou hétnek nevezzük, amikor csakis sajtféléket, tojást és halat szabad fogyasztani.
A negyedik a Tirofagou Vasárnap, amely a Paradicsomból számûzött emberpárhoz fûzõdik.
Ezt követi a Nagy (Tiszta) Hétfõ amikor a Negyvennapos böjt kezdetét veszi. Ez a böjtölés, az imádkozások, a befeléfordulás (meditáció) idõszaka, amely felkészít minket a nagy Hétre és Krisztus feltámadására. Azért hívják Negyvennapnak, mert negyvennapos böjtöt követ, ahogy azt tette Krisztus. Szintén Nagynak hívják, hogy megkülönböztessék a karácsonykor szokássá vált böjtölést.
Nincs beírva úticél.
Válasz a #58322. hsz-ra
