A fenti sorokat olvasva nagyon meghatódtam, mert magam is így éreztem, amikor elõször megláttam a tengert. Bár életemben elõször Athént láttam, amikor Görögországba érkeztünk, mert éjjel utaztunk át az országon, de azt sem felejtem el soha, amikor az Acropolist megpillantottam, és amikor ott fenn sétáltam, késõbb pedig a tengernél ugyanezt éreztem, mint Kiscsillag. És azóta is olthatatlan a Görögország iránt érzett szerelem. Minden évben muszáj meglátnom, és éreznem az ottani illatokat, ízeket, hangulatot. Csodálatos érzés, és szerintem sehol nem kapnám meg, csakis ott.
Én eddig szerettem Görögországot, sõt imádtam, de nem tudtam pontosan megfogalmazni miért is. Mindennel együtt szerettem, a görögök kedvességével, az ország szépségével, a mediterrán hangulattal és nekem elég volt ez magyarázatnak.
De csak pár napja jöttem rá, hogy mindezek a tulajdonságok csak alapjai az imádatnak. Sokkal összetettebb ez az érzés.
Mert ha azt mondják nekem, Görögország, akkor mindig ugyanaz a látvány tárul elém és ugyanaz az érzés fog el. Ahogy életemben elõször megpillantottam a tengert. Mintha a legnagyobb csodát láttam volna. A Nap szikrái gyémántként csillogtak a vízen egészen a horizontig. A csodálatom is csakúgy, mint a tenger végtelen volt. Aztán amikor menet közben már nem láttam a bokroktól a tengert, elõre néztem és ott magasodott elõttem az Olympos. Az egész olyan hihetetlennek tûnt. Minden annyira gyönyörû volt.
És ez volt az a pillanat, amit soha életemben nem fogok elfelejteni, mert felejthetetlen. És ezt a "csodát" Görögország adta nekem!
Én még csak egyszer jártam Görögországban, de akkor sok helyet meglátogattam, aránylag sok idõt töltöttem ott és ezalatt rengeteg szépet láttam, tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodtam, amelyekkel "kibírtam" az idei nyárig. Máskor is voltam szép helyeken (Korzika, Szicília, Velence stb) amelyek szintén hatást gyakoroltak rám, de akkor a következõ évben általában új országot választottam célpontnak.
Idén ismét Görögország mellett döntöttünk, vissza húz a szívünk. Talán amiatt, mert a görögök tényleg vendégszeretõek, nem érzed úgy, hogy mindenáron át akarnak lógatni, ha elmész pl egy étterembe, kedvesek, segítõkészek, és ami nagyon tetszik bennük, hogy nem aggódnak semmin. A görög emberek vendégszeretetén kívül persze nem elhanyagolható, hogy csodálatos a táj, hihetetlen szép a tenger, és olyan helyeken járhatsz, ami tényleg mesébe illõ!!
Valahogy már elõre tudom, hogy jövõre is Görögország lesz a célpont, pedig még elõttünk áll a júniusi peloponészoszi körút. Szerencsére van mit megnézni, így ez pár évig kitart....
Hírek:
"Görögország 203 strandot tartott titokban, hasonlóképp rúg a Bizottság elõtt eltitkolt koszos vízû strandok száma Franciaországban 383-ra és Olaszországban 1047-re. "
Nos ez az én értelmezésemben azt jelenti, hogy a görögöknél még mindig jobban járunk. Nézd a dolgok pozitív oldalát!!
Szerelembõl!Abból a szerelembõl megnyugvás fakad,-élsz!Igazán élsz!Ha látod a tenger kékjét és a szélben érzed a só illatát,ha a hegyrõl nézed e tájat es átjár a régmúlt és jelen,sodor magával az idõ végtelen lassan lustán hömpölygõ folyama akkor tudd Görögországban vagy és már semmi sem számít abból amit magad mögött hagytál és azt hitted fontos,mert itt vagy és ezt akartad.
A görögök minig örülnek a látogatóknak és amikor az utazó nehéz hátizsákjával egy-egy vidéki faluba megérkezik , a helybéliek megtisztelve érzik magukat , hogy meghívhatják házukba és megkínálhatják.
A tavernákban is szívesen helyet szorítanak az idegennek és nem engedik fizetni. A falusi ünnepségeken , lakomákon magától értetõdik, hogy az arra járót is meginvitálják és tiltakoznak,ha viszonozni akarja szívességét.
Görögországban találtak fel mindent, amit ma a társadalomnak, államnak, gondolkodásnak, sportnak hívuk. Ma kedvességével, kék házaival és szikrázó napsütésével vonz magához Görögország.
Nyara ragyogóan kék, felhõtlen egû, forró és száraz; a tél a magasabban fekvõ hegyvidéki területeken – amilyen az Olümposz hegye is – akár havat is hozhat. Görögország igazi kis Paradicsom: hóval-faggyal, pálmával, tengerrel. Egy szóval: nem véletlen, hogy oly nagy számban telepedtek meg vidékén az istenek!
A görögök régen azt hitték, hogy bármely idegen álruhában megjelenõ isten lehet, ezért mindenkivel kedvesek voltak, ez a jó szokás máig fennmaradt.
Szivélyes üdvözlet a Görögországot szeretõknek :!:Olvasom,hogy sokan gratulálnak az oldalhoz én is.Az utazásainkat 1985 óta minden évben szinte azonnali döntés és indulás jellemezte.Sajnos nem tudtuk elõre megmondani mikor tudunk menni,pl Lienz,Monakó,Barcelóna déli 12-kor telefonáltam a családnak,hogy indulunk,papirok,pénz,biztositás intézése,a család,feleség egy szem leány gyerek pakolta a cuccot.Este nyolc órakor indulás.nagyan jól sikerült utazás volt.Nem ez a legjobb megoldás tudom.Kicsit kitértem de görökországba is igy utaztunk el.Nagyon szeretünk sátrazni ,a másik ok ott állok meg ahol nekem tetszik,nem szeretek autópályán menni a másodlagos utakon lehet az adott ország igazi életét megismerni .ismerkedni .Álltalános és kötelezõ felszerelés országunk zenéje,néhány foto hol élünk és hogyan.Nagyon bejött minden esetben.Fontos még a jó kétéves körtepálinka vagy barack saját anyag.A görög emberek rendkivül kedvesek barátkozóak .Olyan lékkört teremtenek,nem erõlteteve ugy igazán szivbõl csak úgy árad belólük.akkor és utána jó darabig nem tudom miért szeretnék visszamenni.Késõbb jönttem rá,hogy máshol ezt nem kaptam és nem kapom meg.Rohanó világunkba ez a közeg áll hozzánk nagyon közel.Úgy gondolomezt keressük mindennap de csak GÖRÖGORSZÁGBAB találtam találjuk meg.Keressétek fel Morajtikán markosz tavernáját és mindenki tudni fogja mire gondoltam.MENJÜK GÖRÖGORSZÁGBA IZIBE.
Nincs beírva úticél.
Nincs beírva úticél.
Jamasz!
