Στίχοι: Γιάννης Τσανάκαλης
Μουσική: Γιάννης Τσανάκαλης
Πρώτη εκτέλεση: Γιάννης Τσανάκαλης
Άλλες ερμηνείες: Στέλιος Καζαντζίδης || Πέτρος Γαϊτάνος
Όταν γερά η μάνα και άλλο κε πορεί
Ατότε θέλ' βοήθειαν, ατότε θέλ' ζωήν
Ατότε θέλ' ζωήν
Κι όταν θα έρτε η ώρα και άλλο κι θα ζει
Αμαν κ' ευτας το χρέος σοις θα καίεται η ψύ σ'
Η μάνα εν κρύο νερόν και σο ποτήρ' κε μπαίν'
Η μάνα να μη ίνεται, η μάνα να μη εν
Η μάνα να μη εν
Η μάνα εν βράχος, η μάνα εν ρασίν
Σον δύσκολον την ώρα σ', μανίτσα θα τσαείς
Μανίτσα θα τσαείς
Η μάνα εν το στήριγμαν, τη χαράς το κλαδί
τ' ατηνές η εγάπη κε βρίεται ση γην
Η μάνα εν κρύο νερόν...
Θα δεβαίνε τα χρόνεα, θα γέρουμε και μεις
Ατά είναι με τη σειρά κι θα γλυτών' κανείς
κι θα γλυτών' κανείς
και ολ' πρέπ' να εξέρουμε σ' αούτο την ζωήν
χωρίς τη μάνας την ευχήν κανείς κε λέπ' χαΐρ'
Ha az anya idős, többre képes.
Akkor segítséget akarsz, aztán életet
Akkor életet akarsz.
És ha eljön az ideje, újra élni fog.
Aman, és itt az adósságod égni fog a hidegben
Az anya belépett a hideg vízbe és megitta.
Az anya ne haragudjon, az anya ne legyen dühös
Az anyának nem szabad
Anya a sziklában, anya a fűben
Nehéz időkben küzdeni fogsz, kedvesem.
Harcolni fogsz, Manitsa.
Az anya a támasz, az öröm ága
Athénban a szerelem a földön található.
Στίχοι: Λίνα Νικολακοπούλου
Μουσική: Νίκος Αντύπας
Πρώτη εκτέλεση: Χαρούλα Αλεξίου
Άλλες ερμηνείες: Παιδική Χορωδία Δημήτρη Τυπάλδου
Πετούν γεράκια απ' τις φωλιές
Την τρομαγμένη μας ζωή
να δουν εικόνα
σαν τις παλιές αμαρτωλές
που δεν τους στάθηκε αγκαλιά
ούτε κρυψώνα
Κάτω απ' την άρρωστη βροχή
στις εθνıκές των φορτηγών
με τα ψυγεία
Το μαύρο λάδι απ' τη ψυχή
δεν καίει για κάτι που δεν μοιάζει
με ευλογία
Solymok rajzanak, szállnak ki fészkeikből,
Hogy valamit lássanak rémült életünkről,
hogy róla képet kapjanak
mint a régmúlt bűnös asszonyai
kiknek nem akadt egyetlen ölelés
sem egy titkos rejtek
A beteg eső alatt
a teherszállítók országútjain
együtt a jégkamrákkal
A lélekből vett fekete-olaj,
fel nem lángol olyan dologért, ami nem hasonlít
egy áldáshoz
Δι' ευχών των αγίων ημών |
στους ναούς των μεγάλων λυγμών |
Δι' ευχών των αγίων της γης |
ορατής και αοράτου πληγής |
REFRAIN
Δι' ευχών των αγίων που κλαις |
που μπορείς σ' αγαπάω να λες |
Δι' ευχών των αγίων και αεί |
με Θεού πνοή |
Imák a szent őseinkhez |
a nagy sóhajok szent templomában |
Imák a föld szentjeihez |
a látható és a láthatatlan sebekhez | REFRÉN Imák azokhoz a szentekhez, akikért sírsz, |
és azokhoz, kiknek ki bírod mondani: szeretlek! |
Imák a szentekhez és indulj tova, jaj|
egy isteni sóhajjal |
Κοιτάω τον ήλιο απ' το βουνό
κι οι δυναμίτες της ψυχής μου
σπαν' τη πέτρα
Που εγώ να τρέξω; ξεκινώ
μεσ' στης παγκόσμιας λογικής
τα πέντε μέτρα
Με χαραγμένα τ' αρχικά
όνομα και αίμα και φυλή
και αρχαία τείχη
και μ' ένα δέμα ελληνικά
θα γράψω, κόσμε, τους χρησμούς μου
με το νύχι.
Nézem a hegyről a napot
és a lelkem dinamitjai
szétrobbantják a kősziklát
Hová tudnék futni? Nekivágok...
a világmindenség józan eszében
Az öt példázat, lépték
Ősi nyelvezettel bele róva;
A név, a vér, és a nemzet áll ott,
az ősi falakon
és egy köteg görög betűvel
fogom írni - világ! -, a jóslataimat
a körmeimmel vésve meg.
Είσαι αυτό που ονειρεύτηκα,
μέχρι χθες τα πάντα ψεύτικα
Είσαι αυτό που έψαχνα να βρω...
Az vagy, akiről álmodoztam,
tegnapig minden hazug ábránd volt csak!
Olyan vagy, akit mindig is kerestem...
Όλα γύρω μου μια γιορτή,
βρήκα νόημα στο κάθε τι
Ζω μαζί σου ένα όνειρο...
Ünnep lett körülöttem,
Megtaláltam mindennek az értelmét
Mint az álomban, úgy élek veled...
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
τι πιο όμορφο στον κόσμο αυτό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
και αυτό με κάνει πιο δυνατό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
τι πιο όμορφο στον κόσμο αυτό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ..
Szeretlek, szeretsz
s a világon, ez a legszebb!
Szeretlek, szeretsz
és ez engem, még erősebbé tesz!
Szeretlek, szeretsz
mi volna a világon, ennél szebb?
Szeretlek, szeretsz...
Ήμουν μόνος δίχως όνειρα,
έψαχνα να βρω λίγη χαρά
Ήμουν έτοιμος να τρελαθώ...
Egyedül voltam, álmok nélkül,
Kicsinyke örömök után kutattam, kerestem
És már-már, majdnem beleőrültem...
Όλα τώρα πήρανε μορφή,
κάνω δίπλα σου μια νέα αρχή
Τώρα έχω λόγο για να ζω...
Most végre, minden formát öltött,
és én, melletted, egy új kezdetet veszek
Most már, van miért élnem..!
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
τι πιο όμορφο στον κόσμο αυτό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
και αυτό με κάνει πιο δυνατό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
τι πιο όμορφο στον κόσμο αυτό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ..
Szeretlek, szeretsz
s a világon, ez a legszebb!
Szeretlek, szeretsz
és ez engem, még erősebbé tesz!
Szeretlek, szeretsz
mi volna a világon, ennél szebb?
Szeretsz, és én szeretlek...!
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
τι πιο όμορφο στον κόσμο αυτό
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
και αυτό με κάνει πιο δυνατό [x2]
Szeretsz, és én szeretlek
mi volna szebb, ezen a világon
Szeretsz, és én szeretlek
és ez még erősebbé tesz engem! [x2]
Μ'αγαπάς, σ'αγαπώ
και αυτό με κάνει πιο δυνατό..!
Szeretsz, és én szeretlek
és ez, még erősebbé tesz engem!
Πες μου τι σκεφτεσαι και η ματια σου συννεφιαζει..
Μονο να σαι συ καλα αυτο με νοιαζει...
ειμαι ο ανθρωπος σου με το χαμογελο σου μονο ζω...
Mondd meg; min töröd a fejed, hogy ennyire elhomályosodik, elborul a szemed...?
Csak, hogy te jól légy, csupán az érdekel engem...!
Én vagyok a te embered, s csak a mosolyod tart életben engem...!
Πως να ζησω μακρυα σου πως να μην σε ξανα δω...
καθε ονειρο μου εχει το ονομα σου
Πως να ζησω μακρυα σου εγω παντα θα μαι δω και οταν λειπεις θα μιλω με την σκια σου...
Αποψε που μου λειπεις νιωθω πως θα τρελαθω...
Μοναχα αν γυρισεις ξερω πως θα αναστηθω...
Hogyan éljek nélküled, hogy ne is láthassalak többé újra?
A neved, minden álmomba benne van foglalva
Hogyan élhetnék távol tőled, én mindig itt leszek, és amikor hiányozni fogsz, az árnyékoddal fogok társalogni...
Ma este annyira hiányzol, és beleőrülök, úgy érzem...
Csak ha visszatérsz, csak akkor támadok fel majd...!
Γιατι πικρενεσαι, τι σε εχει κανει να φοβασαι...
Στην ζωη μου μονο εσυ παντοτε θα σαι
εισαι η δυναμη μου ανασα στο κορμι μου για να ζω...
Miért keseregsz, mitől esel félelembe...?
Hisz örökké te leszel csak az életemben!
Te adsz nekem erőt, és te vagy maga a lélegzet, ami szükséges a testemnek ahhoz, hogy élhessek...
Πως να ζησω μακρυα σου πως να μην σε ξανα δω...
καθε ονειρο μου εχει το ονομα σου
Πως να ζησω μακρυα σου εγω παντα θα μαι δω και οταν λειπεις θα μιλω με την σκια σου...
Αποψε που μου λειπεις νιωθω πως θα τρελαθω...
Μοναχα αν γυρισεις ξερω πως θα αναστηθω...
Hogyan éljek nélküled, hogy ne is láthassalak többé újra?
A neved, minden álmomba benne van foglalva
Hogyan élhetnék távol tőled, én mindig itt leszek, és amikor hiányozni fogsz, az árnyékoddal fogok társalogni...
Ma este annyira hiányzol, és beleőrülök, úgy érzem...
Csak ha visszatérsz, csak akkor támadok fel majd...!
Τα πιο γλυκά Χριστούγεννα / A legédesebb Karácsonyi ünnep napok
Μύρισαν Χριστούγεννα, λάμπουνε τ’ αστέρια
πρώτη μας φορά μωρό μου, χρόνια μας πολλά.
Σ’ έφεραν οι άγγελοι, σ’ έφεραν οι μάγοι
έπεσες σαν άστρο στη ζωή μου από ψηλά.
Χρόνια μας πολλά, χρόνια μας πολλά…
Megcsapott a Karácsony illata, csillagok ragyognak le
ránk, ez a legelső alkalom kedvesem, kívánok magunknak; sok boldog ünnepet!
Téged az angyalok hoztak; az angyalok hoztak el Tégedet!
Úgy hulltál az életembe, mint egy csillag, a magasból...
Sok boldogságot kedvesem, sok boldogságot nekünk!
Θα στολίσουμε μαζί το δέντρο της αγάπης
με λαμπιόνια, με χρυσόσκονη και με φιλιά.
Μόνο που το σκέφτομαι τρελαίνομαι μωρό μου
χρόνια μας πολλά καρδιά μου, χρόνια μας πολλά
Együtt díszítjük fel majd a szeretet fáját
lampionokkal, aranyzsinórral és varázslatos csókokkal.
Csupán, ha csak elképzelem, már beleőrülök kicsim!
Sok boldogságot szívem, sok boldogságot veled kedvesem!
Τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα είμαστε μαζί
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα μωρό μου εγώ κι εσύ
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα και κάνε μια ευχή
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη.
A legédesebb Karácsonyony lesz, ha együtt leszünk!
A legédesebb Karácsony lesz veled, kicsim, te meg én, együtt...
A legédesebb Karácsony lesz, csak imádkozz kedvesem!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
Μύρισαν Χριστούγεννα, κράτα μου το χέρι
το δικό μας το αστέρι λάμπει εκεί ψηλά.
Όλα μοιάζουν όνειρο κι όμως είναι αλήθεια
χρόνια μας πολλά καρδιά μου, χρόνια μας πολλά
Itt van már a Karácsony, fogd meg hát a kezem!
És a mi csillagunk ragyog odafenn a magasban.
Mintha minden álom volna, és mégis, minden igaz,
Sok boldog Karácsonyt szívem, sok boldogságot veled!
Τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα είμαστε μαζί
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα μωρό μου εγώ κι εσύ
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα και κάνε μια ευχή
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη.
A legédesebb Karácsonyony lesz, ha együtt leszünk!
A legédesebb Karácsony lesz veled, kicsim, te meg én, együtt...
A legédesebb Karácsony lesz, csak imádkozz kedvesem!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
Πες το μια και δυο και τρεις φορές
για να πιάσουν οι ευχές…
Mondd el egyszer, kétszer, vagy három alkalommal
hogy a jókívánság teljesúljön, hogy fogjon az ima...!
Τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα είμαστε μαζί
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα μωρό μου εγώ κι εσύ
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα και κάνε μια ευχή
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη.
A legédesebb Karácsonyony lesz, ha együtt leszünk
A legédesebb Karácsony lesz veled, kicsim, te meg én, együtt
A legédesebb Karácsony lesz, csak imádkozz kedvesem!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
Κι όταν θα μπαίνει η καινούρια η χρονιά
ευχές και δώρα θα σου δίνω με φιλιά
χρόνια πολλά μωράκι μου, χρόνια πολλά
ανεπανάληπτα και μαγικά, ανεπανάληπτα και μαγικά!
És amikor beköszönt az új év
jókívánságokat és ajándékokat adok a csókjaimmal
Sok boldogságot kicsim, boldog Karácsonyt kedvesem!
felejthetetlen és varázslatos, felejthetetlen és varázslatos mindez!
Τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα είμαστε μαζί
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα μωρό μου εγώ κι εσύ
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα και κάνε μια ευχή
τα πιο γλυκά Χριστούγεννα θα έχει όλη η γη
για πάντα εγώ κι εσύ θα είμαστε μαζί!
A legédesebb Karácsonyony lesz, ha együtt leszünk
A legédesebb Karácsony lesz veled, kicsim, te meg én, együtt
A legédesebb Karácsony lesz, csak imádkozz kedvesem!
A legédesebb Karácsony lesz, s az egész föld ünnepel!
És örökké velem leszel, te meg én, én örökre Veled!
#1223372009-12-23 12:17:26 Válasz a #122329. hsz-ra
Szia Stratos!
Örülök hogy feltetted, sajnos a felvétel csonka, a klarinét szólónál véget ér..., de a többi felvételen hallható a dal végig, ismerem a klippeket, nekem mégis ez a legkedvesebb... ...klarinét, hegedű, és az ének...
Stratos: Szia Marica! Bizony, szépek ezek a zenék, főleg azoknak lehet kellemes, és nosztalgikus, akiknek a felmenői arról a vidékről származnak - mint nekem, akinek anyai ágon van némi közöm ehhez...
Στίχοι: Άννα Ιωαννίδου
Μουσική: Άκης Δείξιμος
Πρώτη εκτέλεση: Άντζυ Σαμίου
Παραμιλάω μες στη νύχτα
και με βρίσκει το πρωί
σ' ένα παγκάκι να κοιμάμαι
με κουβέρτα τη σιωπή.
Στην παγωνιά σου είμαι σπουργίτι,
πού να πάω, πού να κρυφτώ;
Έγινε φυλακή ο κόσμος
και φοβάμαι να σκεφτώ.
Éjjel álmomban félrebeszélek
és egy kispadon fekszek,
úgy talál rám a reggel,
s a csend takar be engem
Egy veréb vagyok a fagyban, a tiédben
s most hova menjek, hova bújjak el előled?
A világ egy börtön lett nekem
még belegondolni is félek...
Τι κατάλαβες που μ' έκανες κουρέλι,
τι κατάλαβες που μ' έκανες τρελή;
Μια εξήγηση η φτωχή καρδιά μου θέλει
και ας είναι η χαριστική βολή.
Mit értettél félre, amiért sárba tiportál engem
őrülté tetté, de miért, mit értettél félre?
Szegény szívem, csak egy magyarázatot kér
még akkor is, ha az a kegyelemdöfés...
Δεν έχω σπίτι για να μείνω,
ούτε φίλους και γνωστούς.
Ό,τι μ' απόμεινε ένα δάκρυ,
μια φωνή που δεν ακούς.
Έχει στερέψει η αντοχή μου,
με το ζόρι περπατώ.
Έχω το θάνατο παρέα
κι απ' το χέρι τον κρατώ
Nincs házam, ahol lakhatnék
sem barátaim,de még ismerőseim sem
Csak egy könnycsepp maradt nekem
és egy hang, amit te már nem hallasz meg.
Ellenállni nem tudok, erőm kiapadt már
a lábam is nehezen szedem
A halál már csak az én társam,
és kézen fogva sétálok vele...
Στίχοι: Γιώργος Μίχας
Μουσική: Γιώργος Μίχας
Πρώτη εκτέλεση: Ζωή Παπαδοπούλου
Να ταξίδευα σαν άστρο
Στων ματιών σου το στερέωμα
Στο στόμα σου σα σοκολάτα να έλιωνα
Την πίκρα σου να σβήσω λίγο φως μου
Θάλασσα μου σαν το κύμα
Μέσα σου να στροβιλίζομαι
Μ’ ένα άγγιγμά σου μόνο να γκρεμίζομαι
Πιο πέρα απ’τα πέρατα του κόσμου
Ha úgy utazhatnék, mint egy csillag
A szemeid égboltján
Ha a szádban úgy olvadhatnék el, mint a csokoládé
S a keserűséged, a bánatod ha eltörölhetném egy kicsit is, csillagom!
Én tengerem, mint a sok hullám,
Úgy benned örvénylenék!
Ha csupán egyetlen érintésedtől, egyszerűen nyakamat szegném
Odébb, a föld végső határán kívül hullva szakadékba...
Να ΄βρισκα έναν τρόπο
Μέσα σου να μπω
Μ’ έρωτα να σε μεθούσα
Τη ζωή μου να γυρνούσα ανάποδα
Κι εσύ να μ΄ αγαπάς
Κι εσύ να μ΄ αγαπάς
Κι εσύ να μ΄ αγαπάς
Ha megtalálnám a módját,
Hogy beléd bújjak
Megrészegítenélek a szerelmemmel
Az életemet pedig, visszafelé pergetném,
És te meg, engem szeretnél...
És te, engem szeretnél,
És te, engem szeretnél!
Να καιγόμουνα τις νύχτες
σαν τσιγάρο μες στα χείλια σου
Μοτοσικλέτα να γλιστράω στα μίλια σου
Κι ο δρόμος αδιέξοδο ας γράφει
Να σε χάιδευα σαν ηλιαχτίδα
Κάθε που ξημέρωνε
Κι αυτά που μας χωρίζουν να μας δένανε
Κι οι φόβοι μας να γίνουν όλοι στάχτη
Ha az éjszakákon úgy égnék el,
mint a cigaretta, az ajkaid között...
Motorkerékpárral csúsznék mérföldeken feléd
És az út hadd vezessen akár zsákutcába
Ha úgy simogathatnálak, mint egy napsugár,
Minden egyes hajnalon...
És mindaz, ami elválaszt tőled, inkább kötne hozzád...
És bár válnának a félelmeink, mind-mind hamuvá!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2009-12-24 23:27:11), összesen 4 alkalommal
Στίχοι: Χαρούλα Αλεξίου
Μουσική: Χαρούλα Αλεξίου
Πρώτη εκτέλεση: Ζωή Παπαδοπούλου
Τι με κοιτάς που φτιάχνω τα μαλλιά μου
όμορφη γίνομαι χωρίς κάποιο σκοπό
τι με κοιτάς που βάζω τ`άρωμά μου
κι αφήνω το παράθυρο ανοιχτό.
Mit nézel rám, ahogy igazítom a hajam?
különösebb cél nélkül szépítgetem magam
Mit nézel rám, amikor magamat, épp parfümmel illatosítom,
és ez alatt az ablakot; tárva-nyitva hagyom?
Να με ρωτάς μονάχα, όταν συννεφιάζω
να λες τι έχεις, όταν στο κενό κοιτάζω
τότε σε θέλω να ρωτάς
κι όταν καλά με βλέπεις
να έρχεσαι εκεί πάνω που είμαι κι εγώ
να δεις που όλα τα μπορώ κι όλα τα φτάνω
αν μ`αγαπάς
ποιος σου είπε πως ακόμα όνειρα δεν κάνω.
Csak akkor kérdezz, amikor borús a hangulatom,
amikor a semmibe bámulok, akkor kérdezd; - Mi a bajod?
Akkor kívánom tőled, hogy kérdezz.
és amikor látsz engem...
hogy feljöjj oda, ahol én is vagyok,
hogy lásd mindent tudok, és mindent elérek
Hogyha szeretsz
Ki mondta neked, hogy álmokat nem építek?
Έχω ένα αηδόνι μες στο στήθος μου κρυμμένο
ένα λουλούδι στην καρδιά μου ανοιχτό
βρήκα ένα κόσμο και τη γλώσσα του μαθαίνω
έχει πολύ ελπίδα και για μας τους δυο.
Van nekem egy csalogányom, a mellkasomba rejtve,
egy virág az, odabenn, a kitárt szívemben,
Egy Világra is leltem, és tanulom is a nyelvét,
ez, mindkettőnk számára adhat sok-sok reményt.
Να με ρωτάς μονάχα όταν συννεφιάζω
να λες τι έχεις όταν στο κενό κοιτάζω
τότε σε θέλω να ρωτάς
κι όταν καλά με βλέπεις
να έρχεσαι εκεί πάνω που είμαι κι εγώ
να δεις που όλα τα μπορώ κι όλα τα φτάνω
τότε κι εσύ
τότε θα μπεις κι εσύ στα όνειρα που κάνω.
Akkor kérdezz, amikor borús a hangulatom,
amikor a semmibe bámulok, akkor kérdezd; - Mi a bajod?
Akkor kívánom tőled, hogy kérdezz.
és amikor látsz engem...
hogy feljöjj oda, ahol én is vagyok,
hogy lásd mindent tudok, és mindent elérek
Hogyha szeretsz
Ki mondta neked, hogy álmokat nem építek?
Στίχοι: Χαρούλα Αλεξίου
Μουσική: Κυριάκος Μουστάκας
Πρώτη εκτέλεση: Ζωή Παπαδοπούλου
Έχω χαράξει στο πλευρό μου
Ένα άγριο δράκο που γελάει
Κάτω απ’ το πουκάμισό μου
Το χτυποκάρδι μου φυλάει
Του έχω δώσει τ’ όνομά σου
Μια και με πόνεσε πολύ
Τον στέλνω μέσα στα όνειρά σου
Να μένει ως την ανατολή
Az oldalamra véstem
Egy vad sárkányt, amelyik nevet
Az ingem alatt
Az őrködik a szívverésem felett
Nevet adtam neki; a te nevedet
Ha már ily fájdalmat okozott
Elküldöm őt, az álmaid közé
Hogy egészen keletre költözzön
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Έχω ένα δράκο στο κορμί μου
Τον λεν αγάπη και φωτιά
Που παίζει με τη δύναμή μου
Όταν με παίρνεις αγκαλιά
Έχω ένα τατουάζ κι εσένα
Να με χαράζεις να πονώ
Τώρα δε φεύγεις από μένα
Γιατί έχω ένα δράκο εγώ
Van egy sárkány a testemen
Úgy hívják szeretet, és tűz
Amely az erőmmel játszik
amikor a karjaid közé veszel
Van nekem egy tetoválásom és te is,
Hogy meghatározz, hogy elöntsön a fájdalom
Most nem menekülsz előlem
Mert van egy sárkányom nekem
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Να σε παίρνει
Να σε φέρνει
Να σ’ αφήνει
Να σε σβήνει
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Hogy téged magával ragadjon
Hogy elhozzon
Hogy elengedjen
Hogy kitöröljön téged
Έχω ένα τατουάζ κρυμμένο
Έχω ένα σύμβολο ακριβό
Ένα παράθυρο ανοιγμένο
Να με παίρνει τ’ όνειρο
Van nekem egy rejtett tetoválásom
Van egy drága szimbólumom
Egy ablak, egy tágra nyitott,
Ahhoz, hogy elragadjon engemet az álom
Legutóbb Stratos szerkesztette (2025-02-06 22:36:35), összesen 3 alkalommal
#1223292009-12-23 09:16:35 Válasz a #122210. hsz-ra
Szia Marica!
Említést tettél erről az iperoszi dalról, hogy milyen gyönyörű...
...és hogy Petro Halkia klarinétozik.
Több klip-et is feltettem ide, mert nem ellenőriztem az említett előadókat, ám, hátha másoknak is tetszeni fog, és az sem baj, ha többféle előadásmódot is meghallgathatunk, összevethetünk.
Καίγομαι και σιγολιώνω / Szétégek és lassan elenyészek
και για σένα μαραζώνω / És érted, miattad haldoklom
αχ, τι καημός / Ah, milyen bús fájdalom!
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δυο λογάκια χάρισέ μου / Pár apró szavad add nekem!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Σ' αγαπώ σ' αγαπώ / Szeretlek, úgy szeretlek,
ως κανένας άλλος / Mint más senki sem
στην καρδιά μου ρίζωσε / A szívemben gyökeret vert
έρωτας μεγάλος / A hatalmas szerelem
Τι να κάνω τι να κάνω / Mit kell tennem, mit tegyek?
αχ ο μαύρος θα πεθάνω / Ah a gyászos ború, elepedek!
αχ, τι καημός / Ah, mi bánat! Mérhetetlen…
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δε σε φίλησα ποτέ μου / Soha még nem is csókoltalak meg!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Σ' αγαπώ σ' αγαπώ / Szeretlek, úgy szeretlek,
ως κανένας άλλος / Mint más senki sem
στην καρδιά μου ρίζωσε / A szívemben gyökeret vert
έρωτας μεγάλος / A hatalmas szerelem
Μίλησέ μου μίλησέ μου / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
δε σε φίλησα ποτέ μου / Soha még nem is csókoltalak meg!
αχ, ο φτωχός / Ah, én szegény szerencsétlen!
Keghome ke sigholjóno / Szétégek és lassan elenyészek
ke já séna marazóno / És érted, miattad haldoklom
ach, ti kajmós / Ah, milyen bús fájdalom!
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhjó loghákja chárisé mu / Pár apró szavad add nekem!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
S' aghapó s' aghapó / Szeretlek, úgy szeretlek,
os kanénas állos / Mint más senki sem
stin kardhjá mu rízose / A szívemben gyökeret vert
érotas meghálos / A hatalmas szerelem
Ti na káno ti na káno / Mit kell tennem, mit tegyek?
ach o mávros tha petháno / Ah a gyászos ború, elepedek!
ach, ti kajmós / Ah, mi bánat! Mérhetetlen…
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhe se fílisa poté mu / Soha még nem is csókoltalak meg!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
S' aghapó s' aghapó / Szeretlek, úgy szeretlek,
os kanénas állos / Mint más senki sem
stin kardhjá mu rízose / A szívemben gyökeret vert
érotas meghálos / A hatalmas szerelem
Mílisé mu mílisé mu / Mondj valamit, szólj hozzám kedvesen
dhe se fílisa poté mu / Soha még nem is csókoltalak meg!
ach, o ftochós / Ah, én szegény szerencsétlen!
Melisses , Thanasis Vasilopoulos - ΜΕΛΙΣΣΕΣ feat Θανάσης Βασιλόπουλος : Καίγομαι και σιγολιώνω - Kaigomai kai sygoliono
Η γυναίκα μου ζηλεύει / I jinéka mu zilévi
τάμπα τούμπα τάμπα τούμπα-δις / Támbá túmba támbá túmba /*2
A feleségem féltékeny
Támbá tumbá, támbá tumbá /*2
και με τυραννά-δις / ké mé tiranná /*2
és kínoz zsarnok módon / *2
Μέρα νύχτα με γκρινιάζει / Méra níhta me grinyázi
τάμπα τούμπα τάμπα τούμπα / Támbá túmba támbá túmba
κι ο καιρός περνά / ki o kerósz perná
δεν αντέχω πιά. / dhén andého pjá.
Éjjel-nappal morog, siránkozik,
Támbá tumbá, támbá tumbá
És csak múlik az idő, múlik
Nem bírom tovább.
Refren: Θα τη διώξω τη ζηλιάρα / Thá ti dhjiókszo ti ziljára
θα τη διώξω τη γκρινιάρα / Thá ti dhjókszo ti grinjára
θα πετάξω το καπέλο / Thá petákszo to kapélo
και θα ζήσω όπως θέλω / Ke thá zíszo óposz thélo
θα πετάξω το καπέλο / thá petákszo to kapélo
και θα κάνω ότι θέλω. / ke thá káno óti thélo.
Én elűzöm a nőt, ha féltékeny
El fogom zavarni, ha ingerlékeny
Elhajítom a kalapom
És úgy élek majd, ahogy én akarom!
Elhajítom a kalapot
És azt teszem majd, amit csak akarok!
Στίχοι: Άκης Πάνου
Μουσική: Νίκος Καρανικόλας
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Μενιδιάτης & Βούλα Γκίκα ( Ντουέτο ) Lyrics: Akis Panou
Zene: Nick Karanikolas
Ősbemutató: Michael Menidiatis & Voula Gika (Duo)
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Megvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Το ξέρεις πως θα φύγω / To kszérisz posz thá fígo
Το ξέρεις πως θα φύγω / To kszérisz posz thá fígo
Μη μου ζητάς να μείνω μη μου ζητάς / Mí mu zitász ná míno, mí mu zitász / x2
Tudod, hogy el kell mennem,
Tudod, hogy el kell mennem,
Ne kérd, hogy még maradjak! Ne kérd tovább! /x2
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Megvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De, könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Τις πιο γλυκές στιγμές μου / Tisz pjo glikész sztigmész mu
Τις πιο γλυκές στιγμές μου / Tisz pjo glikész sztigmész mu
Μην τις ποτίζεις δάκρυ μην τις χαλάς / Mín tisz potízisz dákri, mín tisz halász /x2
Az édes perceimet;
Az édes perceinket;
Ne öntözd könnyeiddel, ne rontsd el már! /x2
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Ξημέρωσε Καλή Μου / Kszimérosze Kalí mu
Με δάκρυα στα μάτια μη με κοιτάς / Mé dákriá sztá mátja mí mé kitász
Felvirradt, én Drágám!
Reggel lett, én Édesem!
De könnyes szemeiddel, ne nézz most rám!
Με πικραμένα χείλη / Mé pikraména híli
Με πικραμένα χείλη / Mé pikraména híli
Μη με φιλάς στα χείλη μη με φιλάς / Mí mé filász sztá híli mí me filász! /x2
Keserű ajkaiddal,
Keserű ajkaiddal,
Ne csókold ajkaimat, ne csókolj már! /x2
Στίχοι: Απόστολος Καλδάρας
Μουσική: Απόστολος Καλδάρας
Πρώτη εκτέλεση: Μιχάλης Μενιδιάτης & Βούλα Γκίκα ( Ντουέτο )
Άλλες ερμηνείες: Ελένη Τσαλιγοπούλου
Μην περιμένεις πια να ξανασμίξουμε / Mín periménisz pjá ná kszanazmíkszume
και την αγάπη μας να ζωντανέψουμε. / Ké tín agápi mász ná zondanépszume
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε / Mín periménisz pjá, óla teliószane
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε. / Áfu tá híli szu, áh mé prodószane
Ne várd többé már, hogy újra összeszűrjük a levet,
és hogy újra feltámasszuk a mi nagy szerelmünket!
Ne várd többé már, mert mindennek vége lett,
mivel az ajkaid, ah, elárultak engemet!
Από τα φαρμάκια που μου 'χεις δοσμένα / Ápó tá farmákja pu mu'hisz dozména
σκότωσες ό,τι είχα όμορφο για σένα, / szkótoszesz ó'ti íhá ómorfo já széna
κι απ' τον έρωτά μας μοναχά η κρύα στάχτη / Ki áp'ton érotá mász monahá í kríá sztáhti
έχει μείνει τώρα μες στην καρδιά. / éhi míni tóra mész sztín kardjá
Hisz amit nekem adagoltál, a méregcseppekkel;
megölted mindazt, amit szépnek tartottam tebenned,
és a szerelmünkből, a hamu maradt kihülten
mostanra már, idebenn: a szívünkben.
Μην περιμένεις πια, όλα τελειώσανε / Mín periménisz pjá, óla teliószane
αφού τα χείλη σου, αχ, με προδώσανε. / Áfu tá híli szu, áh mé prodószane
Ne várd többé már, mert mindennek vége lett,
mivel az ajkaid, ah, elárultak engemet!
Μην περιμένεις πια νά 'ρθω στο πλάι σου / Mín periménisz pjá, ná'rtho szto pláji szu
και την ανάσα μου στο προσκεφάλι σου. / Ké tín anásza mu szto proszkefáli szu
Μην περιμένεις πια, όλα σκορπίσανε / Mín periménisz pjá, óla szkorpíszane
αφού τα χείλη σου άλλον φιλήσανε. / Áfu tá híli szu állon filíszane
Ne várd többé már, hogy majd melletted sétálok,
és arra se várj, hogy szuszogjak a párnádon!
Ne várj többé már, mert minden széthullt, szétesett,
mivel az ajkaid, mást csókoltak helyettem!