Nem tudom, a debreceni Corában nem mindig teljes a választék és sajna a tintahalak is elég aprók.
Az elkészítést nem igazán magamnak szánnám, van nekem nagyon ügyes párom ugye. Sokáig polipot nem mertünk venni hasonló félelmek miatt, de aztán bele vágtunk és teljes siker lett.
Nekem nagy szerencsém van: mindent ehetek amit szeretnék, nem is látszik meg rajtam, ráadásul fentartásaim sem nagyon vannak az ételekkel szemben.
A Corában lehet mindig friss garnélát, kagylót, és tintahalat kapni. A garnéla kb. 2300Ft/kg, ha jól emlékszem. Én már néztem is, meg vennék is, de nem tudom elkészíteni, így bele is betegednék ha annyi pénzt kéne kidobni az ablakon, és utána normális vacsit csinálni.
De gondolom, sós fokhagymásvízben kell megfõzni, csak utána mit kell vele csinálni... ez a nagy kérdés
A határozott vagyok, de eredménytelenül. Ha lefekszem mindig leoson a család egy kis nasiért. A fiam és a férjem nagyon szerencsés alkat. Ehetnek amennyit akarnak, nem változik a súlyuk. A lányom kicsit problémásabb. Szerintem az én 3 évvel ezelõtti problémámon nem jutott túl, ezért a "bánatát" evésbe folytja. Akár mennyit mozog, a suliban bántják a súlya miatt. Pedig nem kövér csak vaskos. Az én súlyomról jobb ha nem beszélünk.
A tengeri herkentyûk:
Egyet értek veled abban, hogy a görög gasztronómiának rengeteg finomsága van ezen kívül is. Nekem viszont a tenger gyümölcsein kívül marad a gyros, a sós palacsinta és szinte semmi más. A közel 40 éves epém ugyanis nem bírja a paradicsomot a ha megfõzték. A mediterrán konyha viszont szívesen alkalmazza. Ezért maradnak az eddig felsoroltak és a natur sültek. A muszakát is szokták sok paradicsommal fõzni.
Csutek!
Nagyon határozott vagy! Persze neked van igazad, de olyan jól esik még késõ este, amikor már agyhalál áll be nálam, a TV elõtt valamit enni. És szégyen nem szégyen, nem mindig kalóriaszegény étkeket. Bár én könnyen vagyok, meg a lányaim is.
Az Andi képei pedig beindították a fantáziámat. Sajnos itthon nem kapok rákot, de ez a rizses hami nagyon jól néz ki. Következõ nagy bevásárlásomkor szétnézek, hátha sikerül garnélát vennem.
Egyébként én is úgy vagyok a nyaralás alatt, hogy legszivesebben halat és egyébb tengeri herkentyût ennék egész idõ alatt. Csak akkor mi lesz a többi helyi specialitással ugye. Hát ez örök dilema nálam a rendeléskor.
Találtam finomabbat is mint a sárgarépa, de ha a gyerekeknek nem engedem, hogy nassolgassanak este 7 után, akkor magammal is szigorúnak kell lennem. Mivel este hatkor vacsizunk, utána már csak gyümölcsöt engedélyezek magunknak.
Ezer bocsi elsõnek a kajás képeket kicsinyítettem le, mert azokból van a legkevesebb
A garnélából több féle méret és fajta is volt, meg volt languszta is. Itthon is csinálok sokszor ilyen rizses kaját, ami az utolsó képen van, de a mélyfagyasztott és felolvasztott garnéla íze egész más, mint a frissé. Bevallom a 11 napból 8 napon át halat és rákot ettünk, de nekem már a fülemen folyt ki, pedig én is imádom. A párom viszont ragaszkodott hozzá. Így volt, hogy én pizzát ettem, mert mát annyira kívántam valami tésztát, neki meg extra megcsináltam a rizses kaját.
Azok a rákok teljesen kikészítenek. Muszály volt pont este berakni ezeket a képeket? Most muszály támadást indítani a hûtõ ellen. Ráadásul most semmi saliszerû nincs benne.
Még 3 kép garnélákról, amibõl minden nap vettünk 3-400 grammot, csupán 3-4-5 Euróért. Leginkább rizs és zöldségek kombinációjával ettük.
Vagy a bõség örömében volt doráda és garnéla is:
A legjobban bevált étel viszont az lett, amikor különbözõ zöldségeket pároltam, fûszereztem ízlés szerint, a végén hozzáadtam a megfõtt riszt és a külön fokhagymával olajban sütött garnélákat. Ezért odavolt a párom…meg én is
Ezt a halat nem tudom már, hogy hívták, de nem volt lyan jó ízû, mint a doráda. A polippal meg jól ráfaragtunk. Nem tudom,mit rontottam el, mert már máskor is csináltam, demost ehetetlen volt állagra és ízre is...a kukában landolt.
Pár ízelítõ kép a vacsikból, amiket az elmúlt héten készítettõnk a párommal. Bár nem Görögországban, de mindenezt Görög honra is jellemzõ. Köztük a Doráda nevû hal, amirõl már többször is írtam, az a kedvencõnk és újabban grillfûszerrel szórva sütöm, és nagyon fincsi.
A képen megsülve,majd szétbontva:
Lányok, jó sokat írtatok,míg nem voltam itt. Csaka felét olvastam át eddig. Én is az édes vörös borokat szeretem, de a tsantsali márkából van egy zöld öblös üveges, Makedonikos nevû fehér bor, ami nagyon ízlik, pedig az nem is édes és nem is vörös A retsinát én nem bírom elviselni. Bár már ittam többször is, ha görög esten felszolgálták, de magamtól nem rendelnék. A Mavrodafné édes mazsolabor, olyan sûrû, mint az olaj, a színe is egész barnás, émelygõs édes, de mi nagyon kedveljük. Nemrég ittam étteremben Demesticát, félédes vörös, az is fincsi volt.