A kis királyfi bölcsõjénél választani kellett, hogy hosszú életû lesz, de egyetlen bátor tett nélkül, vagy hõs lesz, de rövid életû?
Thetisz Akhilleusz mamája azt szerette volna, ha fia hosszú életû lesz. Nemcsak királynõ, hanem vízi tündér is volt, ismerte a varázslatokat, így fiát megmártotta a Sztüx folyó medrében, hogy sebezhetetlenné váljon, sõt kislányosra nvelte.
A görögök hadjáratra készültek Trója ellen és Odüsszeusz bejárta az egész országot, hogy harcosokat toborozzon, így bukkant rá Akhilleuszra. A sebezhetetlen görög ifjú elõl menekültek a trójaiak, Õ pedig valóban sebezhetetlen volt, kivéve a bal sarkát, amelynél fogva Thetisz egykor a Sztüx folyóba mártotta.
Pallas Athéné Zeus legkedvesebb gyermeke , ki magának Zeusznak a fejébõl ugrott ki ,teljes fegyverzetben , Hephaistos kalapácsának ütésére.
Szépség és félelmetesség, lelkesítõ nõiesség, megközelíthetelenség jellemezte Athénét.
A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnõtt, mérget adott be apjának, aki ettõl sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit.
Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyõzte apját. Így lett Zeusz az istenek királya és az emberek atyja, õ alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz elsõ felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennõje. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, õ a nõk védelmezõ istennõje. Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz szeretõje Létó volt, akitõl Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat szûz istennõje is született. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy õ is szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Õ azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsmûhelyében élt. Héphaisztosz volt a Tûz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa. A tudás és a Mûvészetek istennõje Pallasz Athéné, Zeusz fejébõl pattant ki. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennõje. Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, a Pásztoristen. A görög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a Szõlõ, a Bor és a Mámor istenét; Hébét, az Ifjúság istennõjét; és Héliosz Napistent. Zeusz valamint egy halandó nõ gyermeke Héraklész félisten lett. A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet. A Mûvészetek és Tudományágak legjelentõsebb képviselõi pedig a kilenc nõbõl álló Múzsák. A Csillagászat múzsája Uránia.
A görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derübe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságait. A mítoszok kialakulása a görög mûveltség fejlõdésében már évszázadokkal Homérosz és Hésziodosz elõtt elkezdõdött, sõt valószínûleg elég magas fokot ért el. Azonban mégis Homéroszé és Hésziodoszé az érdem, hogy változatainak végtelen lehetõségeiben felismerték a mítoszok jelentõségét és nagyfokú mûvészi tudatossággal használták ki lehetõségeit és alkották meg költõi alkotásaikat, amelyek fõ forrásai lettek a görög mitológiának, s amelyek a mítoszok újabb és újabb lehetõségeinek kibontakozására ösztönözték az utánuk mûködõ költõk egész sorát. Nekik tulajdonítható a régebbi kor ingatag istenfogalmainak határozott típusokká való formálása, amelynek fõbb vonásai egyöntetûséget mutatnak, de a részletek terén a nagyfokú változatosság uralkodik, mert a görögök sohasem ragaszkodtak egységes vallásos rendszerhez, sem pedig a megállapított, kötött hitbeli dogmákhoz.
A szépséges asszony elrablásának, az érte küldött hajóhadnak és a tízéves, véres háborúnak a legendája 3000 éve tartja bûvöletben a nyugati kultúrát. Egy vezetõ angol történész szerint eljött az idõ, hogy összerakjuk Trója valódi történét.
Bettany Hughes, aki egy Hellászról szóló tévésorozaton dolgozott, azt állítja: a nemrégiben Thébában elõkerült agyagtáblák fontos adatokkal szolgálhatnak Szép Heléna, Párisz és trójai háború valódi történetének felderítéséhez. Az eredetileg Homérosz Íliászában olvasható mesét eddig inkább mítosznak, mintsem valóságnak tartották. A nemrégiben Théba alól darabokban elõkerült agyagtáblák viszont egészen más megvilágításba helyezhetik a történetet.
"Kétségtelen, hogy ez a felfedezés lesz az egyik kulcs Trója titkának megfejtéshez" - állítja Hughes. "A thébai agyagtáblák átvizsgálása után alighanem újraírhatjuk a bronzkori történelmet. Az így a szemünk elé táruló világ pedig feltûnõen hasonlít a homéroszi eposzok világához." A lineáris B írással telirótt agyagtábla-darabkák keletkezését a tudósok az i. e. 13. századba helyezik, abba az idõbe, amikor a trójai háborút jelenlegi ismereteink szerint vívták. A leletanyag még most sem teljes, hiszen egyre-másra kerülnek elõ újabb és újabb tábladarabkák. "Hihetetlenül izgató az egész" - mondta Hughes. "A táblácskák csak lassan kerülnek elõ, és az egész ahhoz hasonlít, mintha egy hatalmas kirakóst kéne megfejtenünk."
Bíztató jel, hogy az eddig megfejtett írásokban gyakran szerepelnek a homéroszi eposzokból ismert nevek, köztük ma már eltûnt városokéi, melyek hajókat küldtek az Agamemnón és Akhilleusz vezette flottába.
"Eddig még senki sem írt komolyan az Íliász szereplõirõl: azokról az emberekrõl, akik életet visznek az egész történetbe" - mondta Hughes, aki évek óta dolgozik egy Szép Helénáról szóló könyvön. "Ez a lelet azért nagyon fontos, mert végre összefüggéseket fogalmazhatunk meg a három forráscsoport - a régészeti, a textuális és az irodalmi - között."
Az Íliász azt meséli el, mi történt azután, hogy Párisz trójai királyfi visszarabolta Heléna spártai királynét trójába. Az asszony férje, Meneláosz, sereget toborzott szerte Mükénében, és Akhilleusz oldalán hadat üzent Trójának.
Hughes lelkesedését mindazonáltal nem osztja minden kollégája. Tom Palaima professzor, a lineáris B írás szakértõje arra figyelmezet: csak akkor szabad megalapozott következtetéseket levonni a thébai agyagtáblákból, ha azokat már alaposan tanulmányozták. "A lineáris B agyagtáblák azért is fontosak, mert megtudhatjuk belõlük: a mükénéi görögök egész Kisázsiára kiterjesztették tevékenységüket, miáltal tényleg közvetlen kapcsolatba kerültek a trójaiakkal." - mondta Palaima professzor. "Az új leletek fényében egyáltalán nem tartom valószínûtlennek, hogy egyszer csak egy össz-görög hadsereg indult Trója ellen, s ez alapot szolgáltatott a legendához" - nyilatkozta a tudós a brit Independentnek.
Krétán akkoriban Minósz király uralkodott, a királyné trónörökös helyett egy bikafejû szörnyet hozott világra, akit Minótaurosznak hívtak A királytól Daidalosz azt a feladatot kapta, hogy építsen egy palota formájú labirintust, melybõl a királyfi soha nem talál ki. Fizetség helyett, hogy ki ne tudódjon a dolog , fiával együtt a labirintus tornyába záratta .
Ott gyûjtögették a lehullott madártollakat, majd méhviasszal két pár szárnyat ragasztottak belõlük. amikor aztán Daidalosz és Ikarosz a tenger fölé emelkedett a fiú túl magasra szállt és a méhvisz megolvadt a nap sugaraitól, a tollak lehulltak és a fiú a tengerba zuhant.
Emlékére a tenger a mai napig az a õ nevét viseli: Ikaroszi-tenger.
Kevesen tudják, hogy a német Heinrich Schliemann eredetileg kereskedõ volt és csak másodsorban mûkedvelõ archeológus. De ez végül is lényegtelen, hiszen Trója megtalálásával végleg bevéste magát a történelembe.
Görög és kanadai régészek arra számítanak feltárhatják az i.e. 492 ben Athos hegyénél megsemmisült perzsa hajóhad maradványait.
A flottát Dareiosz perzsa király indította Hellász leigázására.
Az Íliász szerint a görögök egy hatalams, üreges mûló segítségével harolnak be a városba. Az ajándék ló azonban inkább metafora lehet: Pószeidónt szimbolizálhatja, akit gyakran azonosítottak lóval, s aki a tenger mellett a zabolázatlan természetnek, vagyis a földrengések istene is volt.
Valószínû, hogy Homérosz tudta a várost, melyrõl ír, földrengés pusztította el. Úgy viszont, hogy egyszeriben összedõl minden, aligha lehet frappánsan befejezni egy monumentális történetet. Kitalálta tehát a trójai faló meséjét.
Az egymásra épült Tróják közül a 7. legrégebbi vakószínû, hogy csakugyan ostromnak esett áldozatul i.e. 1175 táján a régészek lándzsahegyekre bukkantak a város utcáin. Csakhogy ez a város közel se volt olyan popmázatos, mint amilyennek Homérosz az õ Trójáját festi.
Az is lehet, hogy Homérosz a hatos számú Trója pompáját összegyúrta a hetes számú Trója végzetével, és élve a költõi szabadságával , 10 éves háborús sztorit kanyarított köré.
Folytatva Trója történetét, ami szerintem azért érdekes, mert a mitológia és a legenda határán áll.
Heinrich Schliemann 1870-ben, a mai Törökország északnyugati részén ásta elõ a ma Trójának vélt õsi várost. A mai történtettudomány teljes egészében az audidakta német régésznek tulajdonítja a felfedezés dicsõségét, pedig Schliemann a brit régész, Frank Calvert utasítására kezdett el ásni a végül is nyerõnek bizonyult ponton.
A Hisarlik török város melletti 19. századi ásatás nem kevesebb mint 9, egymásra épülõ várost hozott napvilágra. A városok közös jellemzõje, hogy közepén egy erõd emelkedik, körülötte pedig lakóházak vannak. A városok körül erõs védõfal húzódott.
Schliemann kiváncsiságát mi is korbácsolhatta volna fel jobban mint Trója legendás kincseinek megtalálása. Meg sem állt a második rétegig, ahol rá is bukkant, egy adag ékszerre, és meggyõzõdése szerint éppen Szép Heléna ékszerei. Csakhogy az ékszerek éppen 1000 évvel voltak idõsebbek annál az idõpontnál, ahova Homérosz a trójai háborút helyzete eposzában.
A mai régészek szerint a 6 vagy 7 réteg rejtheti azt a Tróját, mely az Íliászban az akhájokkal csatázott. A kettõ közül is a 6 rétegben rejlõ, impozáns, jómódot sugárzó és erõs város lehetett az eposz Trójája. A probléma csak az, hogy az i.e. 1250 körül elpusztult várost nem háború, hanem földrengés pusztította el.
Ferrari felsorolta az olymposi isteneket. Akkor álljanak itt a nagy elõdök is!
AZ ISTENEK ELSÕ NEMZEDÉKE
Chaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zûrzavaros anyagi jellegû üresség
Gaia: a föld, minden létezõnek az alapja, megszülte Uranoszt, saját párját
Uranosz: az elsõ férfiisten, az Ég
Hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz elsõ gyermekei, Koltosz, Briaréosz, Güesz
Küklopszok: az egyszemû szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke, Uranosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti õket
Titánok: Gaia és Uranosz újabb gyermekei, fiai, Okeanosz (a tenger) Kronosz, az idõ, Epimétheusz és Prométheusz
Titaniszok: Gaia és Uranosz újabb gyermekei
AZ ISTENEK MÁSODIK NEMZEDÉKE
Kronosz: az Idõ istene, a legfiatalabb titán, szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet, megfosztotta atyját nemzõszervétõl, az ekkor födrehulló vérbõl születtek az Erünniszek, a bosszú istennõi, a tengerbõl pedig kikelt a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennõje. Késõbb saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalja, csak Zeuszt sikerül megmenteni.
Rhea: Kronosz feleségül vette, de attól félt, hogy gyermekei õt is megfosztják uralmától, ezért lenyelte õket, Zeuszt, legkisebb gyemekét Rhea elrejtette
gyermekeik: Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Posszeidón, Zeusz
Métisz: mikor Zeusz felnõtt, tõle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit, Zeusz lenyelte õt mint elsõ feleségét
#35182005-12-19 20:28:23 Egy idézet amivel teljesen eggyet értek
"Nem tudjuk, hogy e történetek mikor hangzottak el elõször jelenlegi formájukban; de bármikor is, az bizonyos, hogy a primitív életforma addigra már a távoli múltba merült. A mítoszok, ahogy ma ismerjük õket, nagy költõk alkotásai. [...]
A görög mitológia meséi nem derítenek fényt arra, milyen is volt az õsi emberiség - de bõségesen rávilágítanak arra, hogy milyenek voltak a régi görögök. Ez pedig számunkra, akik intellektuális, mûvészi és politikai szempontból is örököseiknek tartjuk magunkat, jóval fontosabb. Nekünk semmi sem idegen, amit tõlük tanulunk."
(Edith Hamilton, Görög és római mitológia)
Az európai kultúrán nevelkedett ember gondolkodásában, ha ókori vallási kultúráról, aprólékosan kidolgozott mitológiai rendszerrõl esik szó, szinte automatikusan a görög istenvilág képe bukkan fel, némi joggal persze, hiszen az istenek világának a görög gondolkodás által felépített társadalma valóban példaértékü.
Az égiek világa az 'Olümposz', amelynek hófödte csúcsán az antik polisz mintájára tagolt közösségben élnek a 'halhatatlanok'. Ennek a 'társadalomnak' az ura Zeusz, a villámlás és a mennydörgés ura, az istenek királya, aki hatalmát testvéreivel, Poszeidón tenger- és Hádész alvilágistennel osztja meg. Maguk az istenek, akik alá vannak vetve a sors, a végzet akaratának, egyetlen nagy családot alkotnak: esznek, isznak, szeretnek és ármánykodnak, szinte csak halhatatlanságuk révén különböznek az emberek társadalmától.
A görög mitológia szerint az istenek Zeusz által uralt nemzedéke nem az elsõ, hanem már a harmadik generáció az égiek sorában, amely harcban diadalmaskodot apái és nagyapái nemzedéke felett. Az égi kozmológia szerint az õsi, világrendezõ isten Uranosz volt, aki felesége, Gaia társaságában kezdetben uralkodott a mindenség felett. Kettejük nászából származott a titánok isteni nemzedéke, amelynek élén a féltékeny és erõszakos Kronosz és nõi párja, Rhea állt. Az õ gyermekeik - Zeusszal az élen - az olimposzi istencsalád tagjai: Zeusz volt az, aki letaszította az uralomból apját, ezzel a gyõzelemmel pedig a 'régi' istenek az alvilágba, a Tartaroszba kerültek és így nem is jutnak szerephez a késõbbi, az aranykort követõ idõk mitológiai eseményeinek világában.
Ki kell emelni a görög vallás ismerete szempontjából az irodalmi emlékek közül Homérosz eposzait és a homéroszi költeményeket, valamint Hésziodosznak Az istnek születése c. mûvét, valamint Aiszkhülosz, Szophpklész, Euripidész drámáit.
A régészeti és szövettani bizonyitékok alátámasztják , azt az elképzelést, hogy a trójai háború /háborúk / csakúgyan megtörténtek. Homérosz azonban nem a teljes konfliktust írta meg, hanem kiválasztott csaták közül egyet, és egy tíz évig elhúzodó nagyszabású sagát fabrikált belõle.
Hisarlik török város mellett van az elveszett Trója maradványai
A Múzsák Észak Görögországban a Pindos hegyén és a Tempevölgyben valamint a Tempevölgy közelében Pieriában tartózkodtak. Általában a hegyekben és a kristálytiszta források és szépvízû folyók vidékén a természet ihletõ közelségében laktak és templomaik is városon kívül álltak.Szent fájuk a babér. Szent állataik a méh és a kabóca vagy éneklõ sáska.
A múzsák mindig táncoltak, énekeltek, lantjukat pengették. Karvezetõjük Apollón volt.
Nincs beírva úticél.
Egy idézet amivel teljesen eggyet értek