Κιθάρα: Νίκη Σκιαδαρέση
Ukulele: Γιάννης Μαθές
Κρουστά: Όλγα Σκιαδαρέση
Πάντα από παιδί με κάτι ρίμες συντροφιά / Már gyermekkoromtól, néhány versike társaságában voltam,
που έφτιαχνε η παρέα στα κρυφά / amelyet a pajtásaimmal készítettünk, titokban
Όλη μου η αγάπη ήταν σε μία γειτονιά / Minden szerelmem, egyazon szomszédságból volt
κάθε μια γωνιά της, μυρωδιά / melynek minden egyes szeglete, illatozott
Όλα μου τα χρήματα τα ξόδευα μεμιάς / Egyszerre költöttem el minden pénzemet,
Είχα όμως ρέστα στην καρδιά / Ám, sértettség volt a szívemben
Πίσω θα γυρίσω στα παλιά / Így, majd a régi időkbe, visszatérek
Ήμουνα δεκάξι κι όλα τα ’χα για εντάξει / Tizenhat éves voltam, és rendben volt minden
ήπια χρόνια σα βελούδινα φιλιά / Teltek a szelíd, nyájas évek, mint a bársonyos csókok
Τώρα όλα σε τάξη μα σα να ’μουνα δεκάξι / Most, minden rendben van, de mintha tizenhat éves lettem volna
θα αλητεύω για να ζω πιο αληθινά / Majd vándorútra szököm, hogy igazabban élhessek
Όλα θα τα ζήσω όπως παλιά / És úgy fogok megélni mindent, mint ahogyan régen
με μια εφηβεία στην καρδιά / olyan serdülőkori, tizenéves szívvel
Πάντα τις αγάπες τις κοιτούσα από μακριά / A szerelmeimet mindig messziről figyeltem
Μου έφτανε των φίλων μου η σκιά / A barátaim árnyékával megelégedtem
Τα ΄χα βρει με μένα κι έτσι πέρναγα καλά / Maggammal jól kijöttem, szóval jól ment sorom
από τα θρανία στα σινεμά / a mozikba szökve, a suli padjaiból
Τα ΄χα βρει με μένα κι έτσι πέρναγα καλά / Jól kijöttem magammal, szóval, jól ment sorom
έκανα τον πόνο να γελά / A fájdalomból nevetést csikartam
Πίσω θα γυρίσω στα παλιά / Így, majd visszatérek a régi időkbe,
Πίσω θα γυρίσω στα παλιά / Visszatérek a régi időkbe!
Μια μελαχρινή, γιάλα, / Egy barna lány, yala,
κούκλα ζωντανή, γιάλα, εεε / Mint egy élő baba, yala, eee
Σαν την είδα στο χορό, γιάλα, / Amikor megáttam a táncban, igen…
αχ, δε βαστώ, γιάλα, θα τρελαθώ, / ah, nem bírom, yala, megőrülök,
να χορεύει τσιφτετέλι / ahogyan chiftetellit táncol...
σ’ ένα γύφτικο σκοπό. / olyan, cigány módra!
Είχε ένα κορμί σαν χέλι, / Olyan volt a teste, mint egy angolnának,
βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ, / vai vai vai vai vai!
βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ, / Vai vai vai vai vai!
είχε ένα κορμί σαν χέλι, / Olyan volt a teste, mint egy angolnának,
χόρευε το τσιφτετέλι, / ahogy táncolta a chiftetellit,
χόρευε, σκορπούσε κέφι / táncolt, vidám kedvet élesztett, és szórta szét
με το ντέφι της, με το ντέφι της, γιάλα, / a tamburájával, a tamburájával, yalla!
με το ντέφι της / a tamburájával
κι όλα γίναν άνω κάτω / és minden a feje tetejére állt!
για γούστο και για κέφι της. / Az Ő ízlése, és kedve szerint!
Πώς να της το πω, γιάλα, / Hogy mondjam el néki, yalla,
πως την αγαπώ, γιάλα εεε / Hogy szeretem őt, yala! Eeee!
Θα με φάει ο καημός, γιάλα, / Elemészt majd a fájdalom, igen!
πού να τη βρω, γιάλα, να της το πω / Merre, hol találom, yala, hogy elmondjam neki..
πως θα γίνει πια δικιά μου / hogy mostantól, már az enyém lesz?
και θα τη στεφανωθώ. / ...és majd elveszem feleségül!?(eljegyzési koronával megkoszorúzom!)
Είχε ένα κορμί σαν χέλι, / Olyan volt a teste, mint egy angolnának,
βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ, / vai vai vai vai vai!
βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ βαϊ, / Vai vai vai vai vai!
είχε ένα κορμί σαν χέλι, / Olyan volt a teste, mint egy angolnának,
χόρευε το τσιφτετέλι, / ahogy táncolta a chiftetellit,
χόρευε, σκορπούσε κέφι / táncolt, vidám hangulatot élesztett, és árasztottat szét
με το ντέφι της, με το ντέφι της, γιάλα, / a tamburájával, a tamburájával, yalla!
με το ντέφι της / a tamburájával
κι όλα γίναν άνω κάτω / és minden a feje tetejére állt!
για γούστο και για κέφι της. / Az Ő ízlése, és kedve szerint!
(Απο τις παραστάσεις στο θέατρο Τέντα τον Ιούλιο του 1984)
Γιώργος Νταλάρας - Χάρις Αλεξίου : Μια Μελαχρινή
Δυο τσιγγάνικα χειλάκια / Két cigány ajkacska
με φιλήσανε, / csókolt meg engem δυο τσιγγάνικα ματάκια / két cigány szemecske με ζαλήσανε. / szédített meg engem. / x2
Τσιγγάνα τα ματάκια σου / Cigánylány a szemecskéid
γιατί να με κοιτάξουν / rám, miért így néznek,
και τα γλυκά χειλάκια σου / és az édes ajkaid
αγάπη να μου τάξουν. / szerelmet, miért ígérnek?
Στην γλυκιά την αγκαλιά της / Az édes ölében
με νανούρισε / altatott el engem, και τσιγγάνικα τραγούδια / és cigánydalokat μου τραγούδησε. / énekelt nekem/ x2
Τσιγγάνα τα ματάκια σου / Cigánylány a szemecskéid
γιατί να με κοιτάξουν / rám, miért így néznek,
και τα γλυκά χειλάκια σου / és az édes ajkaid
αγάπη να μου τάξουν. / szerelmet, miért ígérnek?
Με βοτάνια και με μάγια / Bár gyógynövényekkel és varázslattal
δεν με μάγεψε, / nem varázsolt el, η τσιγγάνικη ομορφιά της / ám, a cigányos szépsége… αχ με πλάνεψε. / jaj, elcsábított engem! / x2
Τσιγγάνα τα ματάκια σου / Cigánylány a szemecskéid
γιατί να με κοιτάξουν / rám, miért így néznek,
και τα γλυκά χειλάκια σου / és az édes ajkaid
αγάπη να μου τάξουν. / szerelmet, miért ígérnek?
Egy olyan zeneszámra akadtam a YouTube-n, amit régen, még a gyermek koromban hallottam bakeliten, és az egyik kedvenc számommá vált a refrénje miatt!
Mivel nem találtam meg az eredeti szövegét és mivel nem ismerek minden elhangzó szót, így, hallás útján próbálom leírni a fonetikát (némi halandzsával)!
ΔΥΟ ΤΣΙΓΓΑΝΕΣ ΜΑΥΡΟΜΑΤΕΣ. ΓΙΩΤΑ ΛΥΔΙΑ - ΣΤΡΑΤΟΣ ΑΤΤΑΛΙΔΗΣ
Hajnal előtt egymagamban indultam útnak,
és az első találka-helyünkhöz, hajnaltájt tértem vissza...
Ah, s az első találka-helyünkhöz, hajnaltájt tértem vissza..!
Egy másik nő, megtévesztett kisded játékaival,
Ám, szeretlek! És eljöttem hozzád hajnal előtt, pirkadatra
Szeretlek, és visszatértem ide, hozzád, hajnal előtt, pirkadatra..
Mielőtt még elhalványulnának a csillagok, az ajtón kívül voltam,
ah, hogy újra ráleljek a forró ajkaidra, amivel betelni sosem tudtam...
Ah, hogy újra ráleljek a forró ajkaidra, amivel betelni sosem tudtam!
Ένας μάγκας στο Βοτανικό
πι και φι ξηγιέται στο λεπτό
στα μπουζούκια και στα καμπαρέ
και μες στο ρεμπέτικο καρέ.
Μισές τραβάει, ποτήρια σπάει,
σκίζεται για μια μελαχρινή,
μα στη σούρα του ζητάει
και καμιά ξανθή.
Είναι ζόρικος και μπελαλής
στο Βοτανικό ο πιο νταής
κι όπως τόνε τρέμουν οι μαγκιές
κάνει στα σπαθάτα τις δουλειές.
Μισές τραβάει, ποτήρια σπάει,
σκίζεται για μια μελαχρινή,
μα στη σούρα του ζητάει
και καμιά ξανθή.
-- "Ο Βοτανικός" (Γκιουλέκας) είναι όπως του Καζαντζίδη, μόνο που στη τελευταία στροφή λέει "κάνει στα σταράτα τις δουλειές" και στο τέλος δεν επαναλαμβάνει το ίδιο ρεφραίν αλλά λέει δύο διαφορετικές στροφές, για να το κάνει πιο... μάγκικο:
Μαστουριάζει, νταλκαδιάζει,
με τη γκόμενα μες στον τεκέ
και ο Χρήστος μας πατάει
αβέρτα ναργελέ.
Μαστουριάζει, νταλγκαδιάζει,
με τη βλάμισσα μες στον τεκέ
και ο Κώτσος έχει βάλει
φωτιά στον ναργιλέ.
Legutóbb Stratos szerkesztette (2024-09-01 13:44:44), összesen 1 alkalommal
HIHETETLEN előadás Zacharias Kasimatis-tól. Spyros Peristeris kompozíciója hagyományos dallamra. Felvétel 1934-ben. Zenekar buzukival és gitárral. A madrasák általában iszlám szemináriumok. A plakai Aeridesben volt egy kapcsolódó épület, amelyet 1898-ban lebontottak, miközben Othon idején börtönré alakították (Forrás: Kounadis Egyetem).
SPIROS PERISTERIS, ZAHARIAS KASIMATIS, ENAS MANGAS STO VOTANIKO
Ο ΜΑΓΚΑΣ ΤΟΥ ΒΟΤΑΝΙΚΟΥ / A vagánya a botanikus helynek (1934)
Google fordítás!
Ένας μάγκας στο Βοτανικό / Egy vagány srác a "Botaniká"-ban
πι και φι ξηγιέται στο λεπτό / a "pi" és a "fi" elmagyarázódik, egy percen belül / különbsége, világossá válik
στα παιχνίδια και στα καμπαρέ / játékoknál és a kabarékban
και στου Περδικάκη τον τεκέ / és Perdikakisznál, a hasis lebujban
Τη φουμάρει, μαστουριάζει / Dohányzik, szippant, élvezkedik
με τη γκόμενά του στον τεκέ / a szeretőjével a hasis lebujban
κι η Αγγέλω του πατά / és Angela pattintgat hozzá
φωτιές στον αργιλέ / tűzeket a vizipipához
Είναι μάγκας, είναι μερακλής / Ő egy vagány csávó, egy jópofa ínyenc,
στο Βοτανικό ο πιο νταής / a "Botanika"-ban a legnagyobb fenegyerek
τόνε τρέμουν όλες οι μαγκιές / reszketve tart tőle, az összes keménylegény
μα δεν του καίγεται καρφί που λες / bárki, bármit mondhatna, bíz, őt, nem érdekelné!
Τη φουμάρει, μαστουριάζει / Dohányzik, élvezkedik,
και μπαφιάζει πάντα βερεσέ / és hitelből szédeleg örökké
γιατί πήρε σύνταξη / mert nyugdíjba ment
από το Μεντρεσέ / a Madrasá-ból
Ζαχαρίας Κασιμάτης:
- Γεννήθηκε στήν Σμύρνη τό 1896.
- Ασχολήθηκε μέ τήν λαϊκή μουσική, παίζοντας μαντολίνο από τό 1910.
- Στά είκοσί του χρόνια εμφανίζεται στό κέντρο «Ποσειδών» τής Σμύρνης, ώς μέλος τού συγκροτήματος «Τά πολιτάκια».
- Τό 1922 μέ τήν «Μικρασιατική καταστροφή» πιάνεται αιχμάλωτος τών Τούρκων, αλλά καταφέρνει νά επιζήσει καί έρχεται στήν Ελλάδα, αρχές τού 1923.
- Εγκαταλείπει το μαντολίνο καί ασχολείται μέ κιθάρα δουλεύοντας από τήν πρώτη στιγμή, ώς τραγουδιστής αλλά καί κιθαρίστας στόν Πειραιά αλλά καί αλλού.
- Τό 1929 φωνογραφεί τόν πρώτο του δίσκο, μέ τό τραγούδι «Καλογεράκι θά γενώ» καί τό «Ειρηνάκι» πού τό έγραψε γιά τήν γυναίκα του.
- Γενικά έγραψε αρκετά τραγούδια, πού είπε ο ίδιος καί έγιναν επιτυχίες στήν εποχή τους.
- Εμφανίστηκε μέ συγκροτήματα Σμυρναίικα, δημοτικά αλλά καί ρεμπέτικα μέχρι τό τέλος τής ζωής του.
- Στά σαράντα χρόνια πού εμφανίστηκε στό πάλκο μετά τόν ξεριζωμό του, θά συνεργαστεί με Βαμβακάρη, Μπέλλου, Κηρομύτη, Μητσάκη, Ρούκουνα, Τσιτσάνη, Καπλάνη, Τατασόπουλο καί άλλους.
- Ανήκει στούς Μικρασιάτες μουσικούς, πού συνέβαλαν τά μέγιστα στήν πορεία καί επικράτηση τού λαϊκού τραγουδιού σέ όλες τίς μορφές του.
- Γνωστά στούς παλιότερους τραγούδια του είναι τά: «Ο μεμέτης», «Δέν μέ τουμπάρεις», «Καλογεράκι», «Ειρηνάκι», «Μεγαρείτισα», «Ποιά δόλια μάνα θλίβεται» μεταξύ άλλων.
- Ο Ζαχαρίας Κασιμάτης πέθανε τό 1965.
- Ένα ιδιαίτερο χαρακτηριστικό, πού δέν συναντάς εύκολα στόν καλλιτεχνικό χώρο, είναι η μεγάλη εκτίμηση πού τού είχαν οι συνεργάτες του τόσο σάν καλλιτέχνη, όσο καί σάν χαρακτήρα.
ΥΓ. Οι πληροφορίες είναι από τήν "Ρεμπέτικη Ανθολογία" τού Τάσου Σχορέλη.
-----------------------------
Zacharias Kasimatis:
- Szmirnában született 1896-ban.
- Népzenével foglalkozik, 1910 óta mandolinoz.
- A húszas éveiben a szmirnai "Poseidon" központban tűnt fel, a "Ta Politakia" együttes tagjaként.
- 1922-ben, a "kisázsiai katasztrófával" török fogságba esett, de sikerült túlélnie, és 1923 elején Görögországba került.
- Lemondja a mandolinról, és kezébe veszi a gitárt, az első pillanattól kezdve énekesként és gitárosként Pireusban és másutt.
- 1929-ben felvette első lemezét a "Kalogeraki tha geno" és az "Irinaki" című dalokkal, amelyeket a feleségének írt.
- Általánosságban elmondható, hogy több dalt is írt, amelyekről azt mondta, hogy a maga idejében slágerek voltak.
- Élete végéig Smyrnaic, önkormányzati és rebetika csoportokkal jelentkezett.
- A negyven év alatt, ameddig kitépése után színpadon szerepelt, együttműködik Vamvakarisszal, Bellosszal, Kiromytisszel, Mitsakisszal, Roukounasszal, Tsitsanisszal, Kaplanisszal, Tatasopoulosszal és másokkal.
- A kis-ázsiai zenészekhez tartozik, akik a legtöbbet járultak hozzá a népdal minden formájának fejlődéséhez és elterjedéséhez.
- Régebbi dalai közül ismertek többek között: "O memetis", "Den me tubares", "Kalogeraki", "Irinaki", "Megaritisa", "Poia dolia mana thlibeta".
- Zacharias Kasimatis 1965-ben halt meg.
- Különleges, művészi téren nem könnyen fellelhető sajátosság az a nagy tisztelet, amelyet kollégái művészként és karakterként is tanúsítottak iránta.
PS Az információ Tasos Schorelis "Rebetiki Antológiájából" származik.
--------------
A Mangas, egy vagány, a háború előtti kor általános társadalmi karaktere, a rebetiko és a két világháború közötti periodizáció stilizált formája, főként a népszerű városi rétegek embere volt, akit a túlzott önbizalom vagy arrogancia, valamint a sajátos megjelenés jellemez. vagy viselkedés.
---------------
"A botanikus ember - E de la magen de Botanic"
Egy dal története. Az eredeti és a különleges "varázslatos" elrendezés!
Az egyik legszebb varázslatos zeibeki a jól ismert rebetiko dal "O magas tou Botanic - E de la magen de Botanic".
A dal egy jóval régebbi feldolgozása, amit én hallottam énekelni és a heavy metal fanatikusok egyik legjobb és elfogadott népdalának tartottam!
Az "Ede la mage de Botanique" az a feldolgozás, amelyet Spyros Zagoraios énekelt 1975-ben, egy varázslatos hasiklid "szleng" dal, amelynek szövegét Michalis Menidiatis, az "alamburnese" írta, ahol említik őket!
Az eredeti dal, az 1932 és 1933 között írt és 1934-ben rögzített "O maggas tou Votanikou", a kiváló Zacharias Kasimatis előadásában, Spyros Peristeris komponált hagyományos kis-ázsiai dallamra és Charalambos Vassiliadis vagy Tsada szövegére. Az 1934-es felvétel, ahogy olvassuk, két gitárral készült.
A dal szerzőségét sokan vitatják és zavarosak. Az egyik verzió szerint a zene az 1930-as évek elejéről származó török, míg egy másik változat szerint M. Vamvakaris Taksim Zeybekiko című műve alapján készült. Senki sem tudja biztosan megmondani. Z. Kasimatis tolmácsolása igazán kiváló, amikor az eredeti dalszövegeket énekli:
"Egy fickó a Botaniko-ban, a pi-ben és a fi-ben egy perc alatt megértetik a játékokban és a kabarékban, a Perdikakisban pedig a teke, az ő Angelója felgyújtja az
agyagot
. böfög, ő egy csodatevő, a Botanikóban ő a legzsarnokabb, minden boszorkány remeg, de nem égeti meg a szöget, ahogy te mondod Angelo, abból, amit olvasunk, valószínűleg a Tekkezi felesége, mert a tekkékben hol akkoriban ezeket a dalokat énekelték, nőket nem engedtek be, kivéve a prostituáltakat és a tekkezi feleségét).
------------------
Az 1975-ös Spyros Zagoraios dal feldolgozása tiszta Hasiklid zeibekiko-ban és interpretációja kiváló.
A használt nyelv a "szleng", idézőjelekkel és nem normál szlenggel (vagyis az a "nyelv", amelyet a pireuszi haverok és az alvilág népe találtak ki és beszéltek, hogy ne értse meg a rendőrség akik üldözték őket). Vagyis egy kitalált "szleng", hogy a dal átvészelje az akkori cenzúrát, de egyúttal kigúnyolja az alkotóit, és különböző nyelvű (francia, olasz, török) paródiákból áll. és természetesen görögül).
"Ede la mage de Botanique, ala pi et fique xiyet' aleleptik.
Star de bouzouken de cabaret, ala de miénk a Karen.
Aida la fumento and masturiore me te gomenete o deke
and angelo patimento, flocco d'argele.
Te egy haver vagy, te egy bellalike vagy, a la de Botanico a legtöbb daik
és legentremen dre carga de mage, mert a menüet de obelienne-ben készült.
Aida la fumento and masturiore me te gomenete o deke
and angelo patimento, flocco d'argele"
----------------
βοτανικός (Έ ντε λα μαγκέν ντε Βοτανίκ)
«Έντε λα μαγκέ ντε Βοτανίκ, άλα πι και φικε ξηγιέτ΄ αλελεπτίκ.
Σταρ ντε μπουζουκέν ντε καμπαρέν, άλα ντε δικό μας ο καρέν.
Άιντα λα φουμέντο και μαστουριόρε με τε γκομενέτε ο ντεκέ
και η αγγέλω πατημέντο, φλόκο ντ’ αργελέ.
Έστε μάγκας, έστε μπελαλίκ, λα ντε Βοτανικό ο πιό νταήκ
κι έντρεμεν ντρε κάργα ντε μαγκέ γιατί φτιαξάρε στο μινούτο ντε δουλειέν.
Άιντα λα φουμέντο και μαστουριόρε με τε γκομενέτε ο ντεκέ
και η αγγέλω πατημέντο, φλόκο ντ’ αργελέ»
Legutóbb Stratos szerkesztette (2024-09-01 13:49:54), összesen 4 alkalommal
A következő zeneszámot - amit szintén játszanak majd a Smuk Gabiék holnap Csepelen - kedvenc énekesemtől,
a YouTube, valamiért nem engedi ide feltenni, de talán a linkre kattintva, meg tudjátok nyitni majd!
Μπάρμπα Γιάννη γέρασες / Bárba Jánni jéraszesz,
Πολλές φουρτούνες πέρασες / Pollész furtúnesz péraszesz
Κι από κοντά μας ήρθε ο χάρος να σε πάρει / Ki apo kondá mász, írthe o hárosz ná sze pári
Εσύ που σαν αδέρφι μας / Eszi pu szán adérfi mász
Δε χάλαγες το κέφι μας / Dé hálágesz to kéfi mász
Κάνε μου τώρα και μια τελευταία χάρη / Káne mu tóra ké mjá teleftéa hári
Barba Jannisz, megöregedtél,
Sok viharon keresztül mentél!
És ím, a halál is közeleg, hogy elvigyen Téged,
Te, ki mint a testvérünk, olyanná váltál,
A kedvünket, el sohasem rontanád, hát
Tégy most meg nekem, egy utolsó szívességet!
Ένα γράμμα να μου στείλεις απ’ τον Άδη / Éna grámma ná mu sztílisz áp' ton Ádi
Αν το φως είν’ πιο καλό απ’ το σκοτάδι / Án to fósz ín' pjo kaló á' to szkotádi
Φως υπάρχει εδώ πάνω / Fósz ipárhi edo páno
Μπάρμπα Γιάννη μου που λες / Bárba Jánni pu mu lész
Μα το φως τι να το κάνω; / Má to fósz, ti ná to káno,
Πού `ναι μαύρες οι καρδιές / Pu 'ne mávresz í kardjész?
Küldj nekem a Hádésztől egy levelet:
Ha a fény, ott lenn, a sötétségnél jobb lehet!
- De hiszen, fény, van itt idefenn, épp elég!
- mondod nekem Barba Jannisz: - Miről beszélsz még?
Ámde, a fénnyel, mit is tehetnék?
Amikor minden szívben, ott lakozik a sötétség?
Μπάρμπα Γιάννη φίλε μου / Bárba Janni, fíle mu
Ένα μαντάτο στείλε μου / Éna mandáto sztíle mu
Και το μπουζούκι σου κι εκείνο περιμένει / Ké to buzúki szu ekíno periméni
Εδώ τα ίδια πράματα / Édo tá ídjá prámata
Βάσανα πόνοι κλάματα / Vászana, póni, klámata
Στον κάτω κόσμο τέλος πάντων τι συμβαίνει / Szton káto kózmo télosz, ti szimvéni?
Barba Jannisz, barátom,
Küldj egy hírt, alig várom!
Még a buzukid, még az is itt vár,
Mert itt, ugyanazok a dolgok ismétlődnek;
Sok szenvedés, fájdalom, és könnyek!
Mi történik odalenn? Egyébként, milyen is az alvilág?
Ένα γράμμα να μου στείλεις απ’ τον Άδη / Éna grámma ná mu sztílisz áp' ton Ádi
Αν το φως είν’ πιο καλό απ’ το σκοτάδι / Án to fósz ín' pjo kaló á' to szkotádi
Φως υπάρχει εδώ πάνω / Fósz ipárhi edo páno
Μπάρμπα Γιάννη μου που λες / Bárba Jánni pu mu lész
Μα το φως τι να το κάνω; / Má to fósz, ti ná to káno,
Πού `ναι μαύρες οι καρδιές / Pu 'ne mávresz í kardjész?
Küldj nekem a Hádésztől egy levelet:
Ha a fény, ott lenn, a sötétségnél jobb lehet!
- De hiszen, van itt fény, idefenn, épp elég!
- mondod nekem Barba Jannisz: - Miről beszélsz még?
Ámde, a fénnyel, mit is tehetnék?
Amikor minden szívben, ott lakozik a sötétség?
Τι σε μέλει εσένα κι αν γυρνώ / Mit érdekel téged, ha én ide-oda járok?
το κορμί μου ακόμα κι αν πουλώ / Vagy ha a testemet, árúba bocsájtom?
πέντε χρόνια `συ με τυραννάς / Öt éve zsarnokoskodsz felettem,
δε με στεφανώνεις με γελάς / De csak becsapsz, és soha el sem veszel!
/
Μια γυναίκα πες πως πέρασε / Meséld csak, hogy egy nő jött el hozzád,
χάδια και φιλιά σε κέρασε / simogatásokkal és csókokkal kínált!
κάποια μέρα θα με θυμηθείς / Egyszer, egy napon, majd csak eszedbe jutok,
όταν στη ζωή θα κουραστείς / amikor belefáradsz, s az életet megunod
/
Κάποιος άλλος σαν με παντρευτεί / Valaki más fog engem, feleségül venni,
η καρδούλα σου θα ματωθεί / és a kicsi szíved, utánam fog vérezni
τότε πλέον μόνος θα γυρνάς / Akkor majd egymagad lődörögsz fel - alá,
στο μεθύσι εμένα θα ζητάς / és részegen keresel engem, és utánam kiáltsz!
Vasilis Tsitsanis / Βασίλης Τσιτσάνης: De me stefanónese / Δε με στεφανώνεσαι
Τι σε μέλει εσένα κι αν γυρνώ / Ti szé méli eszéna ki án jirnó
το κορμί μου ακόμα κι αν πουλώ / to kormí mu akóma ki án puló
πέντε χρόνια `συ με τυραννάς / pénde hrónja ‘szi me tiranász,
δε με στεφανώνεις με γελάς / de me sztefanónisz me jelász!
Mit érdekel téged, ha én ide-oda járok?
Vagy ha a testemet, árúba bocsájtom?
Öt éve zsarnokoskodsz felettem,
De csak becsapsz, és soha el nem veszel!
Μια γυναίκα πες πως πέρασε / Mjá jinéka pész posz pérasze,
χάδια και φιλιά σε κέρασε / hádja ké filjá szé kéraszé!
κάποια μέρα θα με θυμηθείς / kápja méra thá mé thimithísz,
όταν στη ζωή θα κουραστείς / ótan szti zoí thá kurasztísz
Meséld csak, hogy egy nő jött el hozzád,
simogatásokkal és csókokkal kínált!
Egyszer, egy napon, majd csak eszedbe jutok,
amikor belefáradsz, s az életet megunod
Κάποιος άλλος σαν με παντρευτεί / Kápjosz állosz szán mé pandreftí,
η καρδούλα σου θα ματωθεί / í kardúla szu thá matószi
τότε πλέον μόνος θα γυρνάς / tóte pléon mónosz thá jirnász
στο μεθύσι εμένα θα ζητάς / szto méthiszi eména thá zitász
Valaki más fog engem, feleségül venni,
és a kicsi szíved, utánam fog vérezni
Akkor majd egymagad lődörögsz fel-alá jársz,
és részegen keresel, utánam vágysz, s kiáltsz!
Δεν με στεφανώνεσαι - Ιωάννα Γεωργακοπούλου, Στελλάκης Περπινιάδης 1946(Β.Τσιτσάνη)
Ευχαριστώ πάρα πολύ τον Γιάννη Σκρεπετο για την μίξη του ήχου. Μπορείτε να τσεκάρετε το κανάλι του στο YouTube εδώ: / @giannis_skrepetos
- Μαμά θα πάψεις ποτέ να μ' αγαπάς; ρώτησε το παιδί
- Όταν βρείς που αρχίζει και που τελειώνει η θάλασσα, απάντησε η μάνα.
-Που βρίσκεις τη δύναμη να αγαπάς τόσο πολύ;
- Όπου τη βρίσκει και ο ήλιος να φωτίζει
- μαμά δε θέλω να φύγεις ποτέ, σε έχω ανάγκη!
- Μη φοβάσαι μάτια μου πάντα θα έρχομαι στο παραμύθι σου και θα σε βοηθάω!
- Μαμά συγνώμη για όσα σε έχω πικράνει!
- Σσσσσσ! Το ξέχασα την ίδια στιγμη παιδί μου!
- Μαμά σ' αγαπώ!
- Κι εγώ βλαστάρι μου!
- Χρόνια πολλά μανουλα, τι δώρο θέλεις;
- Να μη σε δω ποτέ στεναχωρημένο και ας πάρω όλες τις πίκρες σου εγώ ψυχή Μου!
- Α ρε μάνα......
Τάσος Ζώταλης
Χρόνια πολλά σε όλες τις Μανούλες του κόσμου!!!
Υ.Γ. με μια μικρή καθυστέρηση
- Anya, abba tudnád hagyni valaha, hogy szeress? – kérdezte a gyerek
- Csak ha megtalálod, hol kezdődik és hol végződik a tenger! - válaszolta az anya.
-Hol találod az erőt, hogy ennyire szeress?
- Ahol a nap is megtalálja a módját, és sütni tud
- Anya, soha nem akarom, hogy elmenj, szükségem van rád!
- Ne félj szemeim mindig eljövök a mesédhez és segítek neked!
- Anya, sajnálom, amiért felzaklattalak!
- Pszt! Egyszerre megfeledkeztem róla gyermekem!
- Anya szeretlek!
- Én is haverom!
- Boldog születésnapot anya, milyen ajándékot szeretnél?
- Soha ne lássam szomorúnak és vegyem el minden keserűségedet, lelkem!
- Ó anya...
Tasos Zotalis
Boldog születésnapot a világ minden édesanyjának!!!
PS kis késéssel
----------------------------------------------------------------------
Στίχοι: /Dalszöveg
Τα παραμύθια μου λέγες για να με νανουρισεις / Tündérmeséket mondtál, hogy elaltass engem
Αν μ' αγαπάς καρδούλα μου να μη ξαναδακρυσεις / Hogyha szeretsz, ne sírj többé szívem!
Σαν βραδιαζε ερχόσουνα να μέ βρεις στην αλάνα / Amikor besötétedett, jöttél hogy megkeress a falu szélén
Ντρεπόμουν τοτε να σου πω "σε αγαπω ρε μάνα" / Azt mondani akkor, hogy "szeretlek anya", nagyon szégyelltem én
Στα δύσκολα έμπαινες μπροστά τι κι αν γινοσουν λιώμα / A nehéz időkben - bármilyen rossz is volt a helyzet -, előjöttél
Χαμογέλα, μου λεγες, είσαι παιδί ακόμα / - Mosolyogj! - mondtad, - Hisz, gyerek vagy még!
Μου έδειχνες στον ουρανό τα βράδια αεροπλάνα / Az éjszakai égbolton repülőgépeket mutattál
Και με τα μάτια σου λέγα "σε αγαπώ ρε μάνα" / És a szemeimmel azt mondtam: "Szeretlek, anyám!"
Μεγάλωσες κι εσύ κι εγώ μα η αγάπη ίδια / Te is, és én is felnőttünk, de a szeretet ugyanaz marad, kérem,
Στα όνειρα μου ερχόσουνα και φεύγαμε ταξίδια / Az álmaimban jöttél, és kirándulni indultunk, mint régen
Καμιά φορά κοιταζωντας τα μάτια σου τα πλάνα / Alkalmanként, néha, amikor a csalfa szemeidbe néztem,
Ήθελα τόσο να σου πω "Σε αγαπώ ρε μάνα" / Annyira szerettem volna azt mondani, hogy "Anya, szeretlek Téged!"
Μια νύχτα είπες με δακρυα είν' ώρα να σε αφήσω / Egyik este könnyek között azt mondtad, ideje elhagynod
Σ' αγκάλιασα και φώναξα "για πες μου πως θα ζήσω" / Megöleltelek, és azt kiabáltam: "Mondd meg; élni eztán, hogyan fogok?"
Το άλλο πρωί που πένθιμα χτύπησε η καμπάνα / Másnap reggel, amikor a csengő gyászosan megszólalt,
Μ' ακούσανε που φώναζα "σε αγαπώ ρε μάνα" / Meghallották, hogy a kiáltásom: "Szeretlek anya!"
Αν με ακούς από ψηλά συγχώρεσε με μάνα... / Hogyha odafentről hallasz, bocsáss meg anya..!
Legutóbb Stratos szerkesztette (2024-08-31 15:38:17), összesen 1 alkalommal
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Ποτέ δεν έψαξα αν φταις εσύ, αν φταίω / Hogy ki a hibás, Te? Vagy én? - Soha nem kutattam
Ό,τι σκεφτόμουνα ήθελανε στο λέω / Elmondom, hogy szerintem mit akartak
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Δεν ήσουνα έτοιμη γι’ αυτόν εδώ τον δρόμο / Nem álltál még készen erre az útra
και αφού αποφάσισες να με αφήσεις μόνο / és mivel úgy döntöttél, itt hagysz, magamra
Γιατί επιστρέφεις να ζητήσεις κι άλλο χρόνο / Miért jössz - csak, hogy több időt kérj -, vissza?
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetek még?
Τι παραπάνω να δώσω / Mit adhatok még?
Εσύ κατάφερες τα πάντα όσα ήθελα / Elérted azt, hogy mindent, amit csak akartam
εγώ να μετανιώσω / megbánjam én
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetek még?
Τι παραπάνω να γίνει / Mit lehet még tenni
Η αγάπη πάλεψα στα χέρια σου να μείνει / Küzdöttem, hogy a szerelem, a kezeidben maradjon
Μα εσύ δεν μπόρεσες να πάρεις την ευθύνη / De nem tudtad vállalni a felelősséget
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω να κάνω / Mit többet tehetnék még?
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Έχουν οι έρωτες παράξενους κανόνες / Furcsa szabályai vannak a szerelemnek
και οι παραβάτες ζούνε μόνο τους χειμώνες / és a szabálysértők csupán télen élnek
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Μα δεν κατάλαβα τι θέλεις από μένα / De nem értettem, tőlem, mit akarsz?
Δεν παραδόθηκα δεν άκουσα κανένα / Nem adtam fel, senkire nem hallgattam
Το τέλος που έρχεται γεννήθηκε από σένα / Ám, a közelgő vég, Te tőled született
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω να δώσω / Mit adhatnék még?
Εσύ κατάφερες τα πάντα όσα ήθελα / Elérted azt, hogy mindent, amit csak akartam
εγώ να μετανιώσω / megbánjam én
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω να γίνει / Mit lehet még tenni?
Η αγάπη πάλεψα στα χέρια σου να μείνει / Küzdöttem, hogy a szerelem, a kezeidben maradjon
Μα εσύ δεν μπόρεσες να πάρεις την ευθύνη / De nem tudtad vállalni a felelősséget
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω να κάνω / Mit többet tehetnék még?
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω / Mit még?
Τι παραπάνω / Mit tehetnék még?
Η αγάπη πάλεψα στα χέρια σου να μείνει / Küzdöttem, hogy a szerelem, a kezeidben maradjon
Μα εσύ δεν μπόρεσες να πάρεις την ευθύνη / De nem tudtad vállalni a felelősséget
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Τι παραπάνω να κάνω / Mit tehetnék még?
Δε σε κατηγορώ / Nem hibáztatlak
Giorgos Tentzerakis: Ti Parapano (bulgarian translation)
#2505522024-08-26 23:22:16 Válasz a #249843. hozzászólásra
Λίγο πριν φυγει το 2018, περνώντας δια πυρός και σιδήρου, φλερτάροντας με την ουτοπία, συγκεντρώνοντας αναμνήσεις, βιωματικά συναισθήματα και θαλασσινά φιλιά, ντύνοντάς τα με μελωδίες, αφήνω στο διάβα σας, τα νεογέννητα τραγούδια μου..
Nuka,είναι ο τίτλος του καινούργιου δίσκου,που στα βλαχικα σημαίνει καρυδιά...
Η καρυδιά με βαθιές και τεράστιες ρίζες στη γή,ποτίζεται άλλοτε με δάκρυα χαρας και άλλοτε καημού, μεγαλώνει και στέκεται διακριτικά αγέρωχη,ενώ ο καρπός της μοιάζει με τον ανθρώπινο εγκέφαλο...
Ανάμεσα στα φύλλα της, γλιστράν τα λάθος φιλιά,ακούγονται ικαριώτικες μελωδίες, γεννιώνται πάθη με ρουστίκ παραδοσιακό κλαρίνο και αστρικά πληκτρακια...
Στις ρίζες της ξεκουραζονται οι σκέψεις μου,η ανάγκη για ελευθερία,ανάσα, αγάπη, αληθεια και πηγαί χιουμορ
Στον κορμό της ξαποσταίνει η αγκαθιμερινότητα και για λίγο, η Γιαννούλα η κουλουρού.
10 τραγούδια με άπειρες εικόνες σε ατμόσφαιρα πανηγυριού,πλανώδια συναισθήματα,αποδημητικά χάδια,ξέφρενες αγκαλιές,πόδια γυμνά...
Με χαρα στη μοιρασιά αυτή...
Mαζί...
Ο δίσκος ειναι αφιερωμενος στον πατέρα μου, Γιάννη Ζαμάν
------------------------------------------------
Közvetlenül 2018 távozása előtt, tűzön-vason átmenve, utópiával flörtölve, emlékeket, átélhető érzéseket és tengeri csókokat gyűjtve, dallamokkal felöltözve, rátok hagyom, újszülött dalaimat.
Nuka, ez az új lemez címe, ami vlachul diót jelent...
A földben mély és hatalmas gyökerű dió, hol az öröm, hol a bánat könnyeivel öntözik, nő és diszkréten büszkén áll, termése pedig az emberi agyra emlékeztet...
Levelei között rossz csókok suhannak, ikari dallamok csendülnek fel, szenvedélyek születnek egy rusztikus hagyományos klarinéttal és csillagos billentyűkkel...
Gyökereiben nyugszanak a gondolataim, a szabadság, a lélegzet, a szeretet, az igazság és a humor iránti igény
A törzsében megtelepszik a tüskésség, és egy ideig Giannoula, a koulourou.
10 dal végtelen képekkel fesztiválhangulatban, vándor érzelmekkel, emigráns simogatásokkal, eszeveszett ölelésekkel, mezítláb...
Örülök, hogy megosztom ezt...
Együtt...
Az albumot apámnak, Giannis Zamannak ajánljuk
Matula Zamani: Prin / Ματούλα Ζαμάνη - Πριν - Official Audio Release
Μουσική-στιχοι:Ματούλα Ζαμάνη
Ενορχήστρωση:Mata Z.
Παραγωγή:Matamoshi
Μιξη-Μάστερ:Τίτος Καργιωτάκης,Χρήστος Χαρμπίλας(Royal Alzheimer Hall)
Οι κύριες ηχογραφήσεις πραγματοποιήθηκαν στο
στούντιο Πολύτροπον στην Καλαμαριά, με ηχολήπτη το Χρήστο Μέγα.
«Τα λάθος φιλιά» ηχογραφήθηκαν στο στούντιο Reclt με ηχολήπτη τον Χάρη Κρεμμύδα και το «Πούλα» ηχογραφήθηκε στο στούντιο zero gravity με τον επι 9 χρονια ηχολήπτη μου,Δημήτρη Δημητριάδη.
Η «Γιαννούλα, η κουλουρού» ηχογραφήθηκε στα Antart studios με ηχολήπτη
τον Νίκο Κόλλια,ενώ ο χ-ορός της Αλήθειας ηχογραφήθηκε στο στούντιο
Art Lab.
Οι φωνές,το τραγούδι «Πριν»και η «αγκαθημερινότητα»ηχογραφήθηκαν στο koutsomoura studio στην Κηφισά,με ηχολήπτη τον αδερφικό φίλο και πιστό συνεργάτη,τον Σπύρο Μοσχούτη τον οποιον ευχαριστώ για την αγάπη και τη γενναιοδωρία του.
Πριν φύγεις απ τα χέρια μου,
´Οταν θα ξημερώσει..
Πριν φύγεις απ το σπίτι μας, όταν θα χει νυχτώσει..
Πάρε τα χαδια τα φιλιά,
πάρε και την καρδια μου,
άσε μου μονο τον καημό,
κρυφή παρηγοριά μου.
Mielőtt kicsusszannál a kariaim közül,
Amikor felvirrad...
Mielőtt elhagynád a házunkat, amikor besötétedik...
Vidd magaddal a cirógatásokat, s a csókokat,
vedd magadhoz a szívemet is
csupán a fájdalmat hagyd itt nekem, a nyomorúságot
a titkos, rejtett vigaszom..
Πριν αρνηθείς τα μάτια μου
Κι άλλες φωτιές γυρέψεις..
Πριν την αγάπη φοβηθείς και
πάς αλλού να παίξεις
Πάρε τα δέντρα τα βουνά
πάρε και τα λουλούδια.
Άσε μου μόνο τη φωνή,
για να σου λέω τραγούδια.
Mielőtt megtagadnád a szemeimet
És más hevítő lángokat keresnél..
Mielőtt megijednél a szerelemtől és
és játszani, máshová mennél...
Vidd magaddal a fákat, a hegyeket,
vidd magaddal a virágokat is!
Csak a hangot, azt hagyd meg nekem,
hogy dalokat énekelhessek Neked!
Το διάβασα στα μάτια σου / Kiolvastam a szemeidbõl
το 'δα στο παγωμένο σου το βλέμμα / Megláttam hideg tekintetedbõl
Πως θέλεις να χωρίσουμε / Hogy azt akarod, váljunk el!
και τι δεν θα 'δινα αυτό να ήταν ψέμα / S mit nem adtam volna érte, csak hazugság legyen!
To djávasza szta mátja szu
to 'da szto pagoméno szu to vlémma
Posz thélisz ná horíszume
ké ti den thá 'dina aftó ná ítan pszéma
Μου τα 'πανε τα μάτια σου / Elárulták a szemeid
αυτά που θέλουν να μου πουν τα δυο σου χείλη / mit az ajkaid voltak készek mondani
Μου τα 'πανε τα μάτια σου πως τώρα πια / A szemeid árulták el, hogy ettõl fogva már
θέλεις να μείνουμε δυο φίλοι / nem akarsz hozzám lenni más, csak barát!
Mu tá 'pane ta mátja szu
aftá pu thélun ná mu pun tá djo szu híli
Mu tá 'páne tá mátja szu, posz tóra pjá
thélisz ná mínume djo fíli
Δεν θέλω τέτοιους φίλους, δεν θέλω τέτοιους φίλους / Nem kívánok ilyen barátokat! Ilyen barátokból nem kérek,
που να με κάνουνε πικρά να πληγωθώ / hogy keserû sebekkel legyek telve!
Δεν θέλω, δεν θέλω, δεν θέλω τέτοιους φίλους / Nem akarok, nem kívánok ilyen barátokat! Ilyen barátokból nem kérek!
Φίλους που θέλουν να με βλέπουν να πονώ / Olyan barátokból, kik látni akarják, hogyan szenvedek...
Den thélo tétjusz fílusz, den thélo tétjusz fílusz
pu ná me kánune pikrá na pligothó
Den thélo, den thélo, den thélo tétjusz fílusz!
Fílusz pu thélun ná me vlépun ná ponó
Το διάβασα στα μάτια σου / Kiolvastam, elárulta szemed fénye,
αυτό που τώρα κρύβεις στην ψυχή σου / azt, mit rejteget most a lelked mélye!
Πως θέλεις να χωρίσουμε / Hogy azt akarod, váljunk el!
δεν ξέρεις πόσο με ματώνει η σιωπή σου / Nem tudod mennyire. Hallgatsz, nem érzed! Ettõl, belül, hogyan vérzek...
To djávasza sztá mátja szu
aftó pu tóra krívisz sztin pszihí szu
Posz thélisz ná horíszume!
Den kszérisz pószo me matóni i sziopí szu
Δεν θέλω τέτοιους φίλους, δεν θέλω τέτοιους φίλους / Nem kívánok ilyen barátokat! Ilyen barátokból nem kérek,
που να με κάνουνε πικρά να πληγωθώ / hogy keserû sebekkel legyek telve!
Δεν θέλω, δεν θέλω, δεν θέλω τέτοιους φίλους / Nem akarok, nem kívánok ilyen barátokat! Ilyen barátokból nem kérek!
Φίλους που θέλουν να με βλέπουν να πονώ / Olyan barátokból, kik látni akarják, hogyan szenvedek...
Den thélo tétjusz fílusz, den thélo tétjusz fílusz
pu ná me kánune pikrá na pligothó
Den thélo, den thélo, den thélo tétjusz fílusz!
Fílusz pu thélun ná me vlépun ná ponó
Den thelo tetoious filous - Natasa Theodoridou & Paskalis Terzis
Ezen a hétvégén - szokás szerint -, együtt ünnepelték meg az augusztus 15-i görög Nagyboldog asszony, és az augusztus 20-i magyar Alkotmány nemzeti ünnepét a Beloiannisz faluban. Ilyenkor találkozhatnak akár a határon túlról visszalátogató ismerősök is egymással, és feleleveníthetik a régi időket.
Unokatestvérem - akinek édesanyja is Mária/Marika néni volt-, mesélte nekem, hogy akad egy dal, amit ha meghall, könny szökik a szemébe, hiszen fiatalon elhunyt hugocskája jut az eszébe.
Az Ő emlékükre fordítom hát le az alábbi dalt, ami nekem is felidézte a régi időket, a bakelit lemezeket, és az orsós magnetofonokat, amiken hallgattuk ezeket a csodás, érzelmekkel telített zenéket. ---> https://www.youtube.com/watch?.....b5OfUDeGGw
Είμαστ’ αδέλφια, μιας μάνας γέννα, / Testvérek vagyunk, egy anyától születtünk,
στις φλέβες τρέχει το ίδιο αίμα. / ereinkben, ugyanaz a vér fut bennünk.
Κι αν χώρια τώρα σαν ξένοι ζούμε, / És ha most - idegenként is -, elszakadva élünk,
πάλι μια μέρα θ’ αγκαλιαστούμε. / egy napon, egymást, majd újra megöleljük.
Τ’ αδέλφια δε χωρίζουνε, / A testvérek nem válnak el egymástól,
η μοίρα το ’χει γράψει· / megírta a sors;
κι ανάμεσά τους όποιος μπει / és ha bárki közéjük lépne,
φωτιά να τονε κάψει. / azt, a tűz égesse meg!
Όποιο συμφέρον κι αν μπει στη μέση, / Bármilyen érdek is állna közénk,
να μας χωρίσει δε θα μπορέσει. / nem bír majd elválasztani minket.
Σ’ αυτό τον κόσμο όλα συμβαίνουν, / Ebben a világban minden megtörténik,
τ’ αδέλφια όμως αδέλφια μένουν. / de a testvérek, testvérek maradnak mégis.
Τ’ αδέλφια δε χωρίζουνε, / A testvérek nem válnak el egymástól,
η μοίρα το ’χει γράψει· / megírta a sors;
κι ανάμεσά τους όποιος μπει / és ha bárki közéjük lépne,
φωτιά να τονε κάψει. / azt, a tűz égesse meg!
Είμαστ’ αδέλφια, μιας μάνας γέννα, / Testvérek vagyunk, egy anyától születtünk,
στις φλέβες τρέχει το ίδιο αίμα. / ereinkben, ugyanaz a vér fut bennünk.
Μπορεί καθένας δρόμο ν’ αλλάζει, / Bármelyikünk megváltoztathatja a a maga útját,
μια μάνα όμως μας αγκαλιάζει. / mégis, minket egy anya ölel át!
Τ’ αδέλφια δε χωρίζουνε, / A testvérek nem válnak el egymástól,
η μοίρα το ’χει γράψει· / megírta a sors;
κι ανάμεσά τους όποιος μπει / és ha bárki közéjük lépne,
φωτιά να τονε κάψει. / azt, a tűz égesse meg!
Poly Panou és Manolisz Karandinisz: Ta adelfia den horízoune
Nincs beírva úticél.
Válasz a #250415. hozzászólásra
